Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-27

29 Az országgyűlés 27. ülése 1950. évi május hó 10-én, szerdán. 30 kell, hogy a tömegek forradalmi energiája, kezde­ményező és alkotó tehetsége, szervezett és állandó ellenőrzése vigye előre és biztosítsa a fejlődést. Ezek a legalapvetőbb és legdöntőbb okok, amelyek kötelességünkké tették, hogy Alkotmá­nyunk rendelkezéseit megvalósítva, a régi, >3 állam­szervezet felváltásával, a helyi tanácsok rendsze­rével megteremtsük azt az állami szervezetet, amely egyben a dolgozók, legszélesebb 'tömegszer­vezete. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat életbeléptetésével a községekben, a városokban, a városi kerületekben, a járásokban, a megyékben és Budapesten életrekelő tanácsok feladata moz­gósítani a dolgozók milliós tömegeit, értékesíteni a tömegek tapasztalatait, éberségét, mindennapos segítségét az állam ügyeinek intézésében. ­A tanácsok rendszere a községi tanácstól az államhatalom legmagasabb szervéig, az Ország­gyűlésig, szilárd egységben forrasztja össze a dol­gozó magyar nép építő erejét; harmonikusan ösz­szehangolt egységes szervezet, amelynek a nép által közvetlenül választott tanácsok egy-egy érté­kes láncszemét képezik. A tanácsrendszer ereje, hogy felöleli a város és a falu valamennyi dolgozóját. A tanácsokon keresztül válik a dolgozó nép a törvények tény­leges végrehajtójává, az állam ügyeinek közvet­len intézőjévé. így lesz Népköztársaságunkban mindennapos gyakorlat, hogy a hatalom a dolgozó népé, és hogy a Magyar Népköztársaság minden vonalon a munkások és a dolgozó parasztok állama; szo­cializmust építő népi demokráciánk a proletárdik­tatúra funkcióját betöltő államhatalom; mozgató ereje, vezetője, irányítója eddigi győzelmeink szer­vezője, jövő győzelmeink biztosítéka, a munkás­osztály élcsapata, a magyar kommunisták pártja, nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hosz­szantartó taps.) A helyi tanácsok rendszerén keresztül még erősebb lesz az a kapcsolat, amely a széles dol­gozó tömegeket pártunkhoz fűzi, szilárdabbá ková­csolódik tehát országunk egysége. Népi demokrá­ciánk így még az eddiginél is lendületesebben,, gyorsabban viszi előre dolgozó népünket á fel­emelkedés útján. »Az állam« — ifja Lenin elvtárs, — »amely évszázadokon át a nép elnyomásának és kifosz­tásának volt a szerve, a tömegek legnagyobb­fokú gyűlöletét és bizalmatlanságát hagyta ránk örökségül mindennel szemben, ami állami.« Ez a tétel a mi viszonyainkra is áll, hiszen az ipari munkásság és a dolgozó parasztság is mérhetetlenül sokat szenvedett az urak Magyar­országában az államhatalom önkényétől. A tanácsrendszer lehetővé teszi, hogy dol­gozó népünk minden vonatkozásban a sajátjá­nak ismerje meg az állam megnyilatkozásait, lehetővé teszi, hogy minden vonatkozásban ural­kodó osztállyá szerveződjék a magyar proletariá­tus, és megnövekedjék bizalma az állam mun­kája iránt, tudatossá váljék benne, hogy az állam munkáján keresztül-az ő életéről, az Ő családjá­nak jövőjéről gondoskodik. A tanácsrendszer a dolgozó népet tevékeny politikai életre neveli, fejleszti az egész lakosság érdeklődését az állam ügyei iránt, felébreszti fele­lősségérzetét a közügyek intézése iránt. A tanácsok munkájában való részvétel hatal­mas nevelő munka. »A dolgozók tanácsai« —• írja Visinszkij elvtárs a Szovjetunió tanácsairól — »az államigazgatás-művészet nagy iskolái, a poli­tikai tevékenység nagy fórumai, hatalmas műhe­lyek, ahol a szocializmus építésének tudományát tanulják.« A tanácsok munkájában új szálakkal erősö­dik a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége is. . A törvényjavaslat azáltal, hogy megszünteti a városoknak a környező területtől őket elszakító indokolatlan különállását, azt à következetes szo­cialista politikát érvényesíti, amely felszámolja a város és a falu mesterséges szembeállítását, ame­lyen keresztül a burzsoázia a dolgozó tömegek forradalmi erejét akarta megosztani. T. Országgyűlés! Azok a szempontok, amelye­ket az előbbiekben a helyi tanácsok felállításával kapcsolatban elmondottam, egyáltalán nem merí­tik ki ennek a kérdésnek anyagát, de azt már világosan megmutatják, hogy a helyi tanácsok megszervezése^népi demokráciánk számára jelen­tős új tartalékokat nyit meg, gazdagítja a szocia­lizmus Vezetésének munkáját. Népköztársaságunk alapokmánya az alaptör­vény erejével szögezi le, hogy a város és a falu dolgozói hatalmukat választott és a népnek fele­lős küldöttek útján gyakorolják. Az Alkotmány azt is kimondja, hogy a helyi tanácsok tagjait, mint a népnek felelős küldötteket, .az illető térület választópolgárai választják meg. Az alkotmány ennek a választásnak demo­kratikus tartalmát nemcsak széleskörű választó­joggal biztosítja, hanem azáltal is, hogy a tanács­tagoknak működésükről be kell számolniok, to­vábbá azzal is, hogy a választók jogosultak azo­kat a tanácstagokat, akik nem a dolgozó nép , bizalmának megfelelően dolgoznak, illetve a dol­gozó nép bizalmával visszaélnek, visszahívni és megbízatásukat megszüntetni. Az alkotmánynak ez az alapvető demokrati­kus jellegzetessége következetesen érvényesül a végrehajtóbizottsági elnök, az elnökhelyettesek és a titkár megválasztásánál is. Külön hangsúlyt ad a tanácsrendszer demo­kratizmusának a 'törvényjavaslat' azzaí, hogy ki­mondja: a törvény, hatálybalépését követő egy éven belül a helyi tanácsok összes tagjait meg kell választani. Dolgozó népünk beszédes tényekkel bizonyí­totta és bizonyítja napról-napra, hogy bizalommal követi a Pártunk által vezetett népi demokratikus rendszert. Az 1949-es májusi választások alkal­mával a'választópolgárok minden választási kény­szer nélkül, szinte kivétel nélkül felsorakoztak népi demokráciánk zászlaja alá, bármint akarta is sorainkat megbontani a reakció minden mesterke­dése. A tervkölcsönjegyzés hatalmas sikere világo­san mutatta az: ország dolgozóinak optimizmusát és bizalmát. A munkafelajánlások Sztálin elvtárs 70. születésnapjára és legnagyobb nemzeti ünne­pünkre, a felszabadulás napjára nemcsak annak cáfolhatatlan bizonyítékai, hogy a kizsákmányolás alól felszabadult dolgozóknak most már valóbán

Next

/
Oldalképek
Tartalom