Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-27
29 Az országgyűlés 27. ülése 1950. évi május hó 10-én, szerdán. 30 kell, hogy a tömegek forradalmi energiája, kezdeményező és alkotó tehetsége, szervezett és állandó ellenőrzése vigye előre és biztosítsa a fejlődést. Ezek a legalapvetőbb és legdöntőbb okok, amelyek kötelességünkké tették, hogy Alkotmányunk rendelkezéseit megvalósítva, a régi, >3 államszervezet felváltásával, a helyi tanácsok rendszerével megteremtsük azt az állami szervezetet, amely egyben a dolgozók, legszélesebb 'tömegszervezete. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat életbeléptetésével a községekben, a városokban, a városi kerületekben, a járásokban, a megyékben és Budapesten életrekelő tanácsok feladata mozgósítani a dolgozók milliós tömegeit, értékesíteni a tömegek tapasztalatait, éberségét, mindennapos segítségét az állam ügyeinek intézésében. A tanácsok rendszere a községi tanácstól az államhatalom legmagasabb szervéig, az Országgyűlésig, szilárd egységben forrasztja össze a dolgozó magyar nép építő erejét; harmonikusan öszszehangolt egységes szervezet, amelynek a nép által közvetlenül választott tanácsok egy-egy értékes láncszemét képezik. A tanácsrendszer ereje, hogy felöleli a város és a falu valamennyi dolgozóját. A tanácsokon keresztül válik a dolgozó nép a törvények tényleges végrehajtójává, az állam ügyeinek közvetlen intézőjévé. így lesz Népköztársaságunkban mindennapos gyakorlat, hogy a hatalom a dolgozó népé, és hogy a Magyar Népköztársaság minden vonalon a munkások és a dolgozó parasztok állama; szocializmust építő népi demokráciánk a proletárdiktatúra funkcióját betöltő államhatalom; mozgató ereje, vezetője, irányítója eddigi győzelmeink szervezője, jövő győzelmeink biztosítéka, a munkásosztály élcsapata, a magyar kommunisták pártja, nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. (Hoszszantartó taps.) A helyi tanácsok rendszerén keresztül még erősebb lesz az a kapcsolat, amely a széles dolgozó tömegeket pártunkhoz fűzi, szilárdabbá kovácsolódik tehát országunk egysége. Népi demokráciánk így még az eddiginél is lendületesebben,, gyorsabban viszi előre dolgozó népünket á felemelkedés útján. »Az állam« — ifja Lenin elvtárs, — »amely évszázadokon át a nép elnyomásának és kifosztásának volt a szerve, a tömegek legnagyobbfokú gyűlöletét és bizalmatlanságát hagyta ránk örökségül mindennel szemben, ami állami.« Ez a tétel a mi viszonyainkra is áll, hiszen az ipari munkásság és a dolgozó parasztság is mérhetetlenül sokat szenvedett az urak Magyarországában az államhatalom önkényétől. A tanácsrendszer lehetővé teszi, hogy dolgozó népünk minden vonatkozásban a sajátjának ismerje meg az állam megnyilatkozásait, lehetővé teszi, hogy minden vonatkozásban uralkodó osztállyá szerveződjék a magyar proletariátus, és megnövekedjék bizalma az állam munkája iránt, tudatossá váljék benne, hogy az állam munkáján keresztül-az ő életéről, az Ő családjának jövőjéről gondoskodik. A tanácsrendszer a dolgozó népet tevékeny politikai életre neveli, fejleszti az egész lakosság érdeklődését az állam ügyei iránt, felébreszti felelősségérzetét a közügyek intézése iránt. A tanácsok munkájában való részvétel hatalmas nevelő munka. »A dolgozók tanácsai« —• írja Visinszkij elvtárs a Szovjetunió tanácsairól — »az államigazgatás-művészet nagy iskolái, a politikai tevékenység nagy fórumai, hatalmas műhelyek, ahol a szocializmus építésének tudományát tanulják.« A tanácsok munkájában új szálakkal erősödik a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége is. . A törvényjavaslat azáltal, hogy megszünteti a városoknak a környező területtől őket elszakító indokolatlan különállását, azt à következetes szocialista politikát érvényesíti, amely felszámolja a város és a falu mesterséges szembeállítását, amelyen keresztül a burzsoázia a dolgozó tömegek forradalmi erejét akarta megosztani. T. Országgyűlés! Azok a szempontok, amelyeket az előbbiekben a helyi tanácsok felállításával kapcsolatban elmondottam, egyáltalán nem merítik ki ennek a kérdésnek anyagát, de azt már világosan megmutatják, hogy a helyi tanácsok megszervezése^népi demokráciánk számára jelentős új tartalékokat nyit meg, gazdagítja a szocializmus Vezetésének munkáját. Népköztársaságunk alapokmánya az alaptörvény erejével szögezi le, hogy a város és a falu dolgozói hatalmukat választott és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják. Az Alkotmány azt is kimondja, hogy a helyi tanácsok tagjait, mint a népnek felelős küldötteket, .az illető térület választópolgárai választják meg. Az alkotmány ennek a választásnak demokratikus tartalmát nemcsak széleskörű választójoggal biztosítja, hanem azáltal is, hogy a tanácstagoknak működésükről be kell számolniok, továbbá azzal is, hogy a választók jogosultak azokat a tanácstagokat, akik nem a dolgozó nép , bizalmának megfelelően dolgoznak, illetve a dolgozó nép bizalmával visszaélnek, visszahívni és megbízatásukat megszüntetni. Az alkotmánynak ez az alapvető demokratikus jellegzetessége következetesen érvényesül a végrehajtóbizottsági elnök, az elnökhelyettesek és a titkár megválasztásánál is. Külön hangsúlyt ad a tanácsrendszer demokratizmusának a 'törvényjavaslat' azzaí, hogy kimondja: a törvény, hatálybalépését követő egy éven belül a helyi tanácsok összes tagjait meg kell választani. Dolgozó népünk beszédes tényekkel bizonyította és bizonyítja napról-napra, hogy bizalommal követi a Pártunk által vezetett népi demokratikus rendszert. Az 1949-es májusi választások alkalmával a'választópolgárok minden választási kényszer nélkül, szinte kivétel nélkül felsorakoztak népi demokráciánk zászlaja alá, bármint akarta is sorainkat megbontani a reakció minden mesterkedése. A tervkölcsönjegyzés hatalmas sikere világosan mutatta az: ország dolgozóinak optimizmusát és bizalmát. A munkafelajánlások Sztálin elvtárs 70. születésnapjára és legnagyobb nemzeti ünnepünkre, a felszabadulás napjára nemcsak annak cáfolhatatlan bizonyítékai, hogy a kizsákmányolás alól felszabadult dolgozóknak most már valóbán
