Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-27

19 Az országgyűlés 27. ülése 1950. évi május hó 10-én, szerdán 20 szédére: »A népi demokrácia fejlődése nemcsak a már elért eredmények és az eddig megtett út leszögezésénél tükröződik vissza, hanem még inkább ott, ahol a dolgozó nép győzelmének folyományaképpen a szocializmus elveit és már kimunkált, megvalósított alapjait rögzítjük.« N'okÖztársaságunk Alkotmánya kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és a dolgozó parasztok állama. A munkások és dolgozó parasztok államának formái közül a legmagasabbrendű az a forma, amelyet a Szovjetunió valósított meg, és amelyet mindnyájunk tanítója, Sztálin tűzött követendő, például a világ dolgozói elé. A tanácshatalom a demokráciának az a legmagasabbrendű típusa, amely biztosítja a dolgozók tevékeny és állandó közreműködését az államhatalom gyakorlásában, közelebb viszi az ügyintézést a dolgozó tömegekhez és következetesen érvényesíti a szocialista törvényesség elveit. Csak^ilyen hatalom volt képes arra, hogy a dolgozó nép egységére támaszkodva, a Bolsevik Párt irányítása, Lenin és Sztálin zászlója, a • munkásosztály vezetése alatt megdöntse a kizsákmányolók uralmát, felszámolja a kizsákmányoló osztályokat, felépítse a szocializmust, megvédje a szocialista hazát a rabló imperialisták támadásaival szemben, s felszabadítsa az elnyomott emberek millióit a fasizmus legyőzése után. Tehette ezt azért, mert a vezető és irányító erő, a Párt, a tanácshatalmon keresztül milliók és milliók erejét egyesítette a demokrácia legmagasabbrendű típusaiban, a szocialista demokráciában a háborús uszítók feletti győzelemben. Ezért példaképünk a tanácshatalom szovjet típusa, mint a szocialista demokrácia legmagasabbrendű formája. A most benyújtott törvényjavaslat azokat az alapelveket kívánja megvalósítani a mi viszonyaink között, amelyeket Lenin és Sztálin pártja dolgozott ki, valósított meg a gyakorlatban és tett a világ dolgozó népeinek közkincsévé. Éppen ezért a helyi tanácsok a dolgozó nép köréből a széleskörű demokrácia elvei szerint választott, demokratikus centralizmus elveinek megfelelő, egymás alá és fölé rendelt szervek, amelyek- a dolgozó nép egységes államhatalmát képviselik. Működési területükön biztosítják a tervszerűséget az államélet minden vonatkozásában, ellátják a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az állami igazgatás helyi tennivalóit. A helyi tanácsok közvetlenül a lakosságra támaszkodnak; egyúttal tömegszervezetek is, amelyeknek feladata a lakosság tevékeny részvételének', kezdeményezésének, ellenőrzésének biztosítása az államhatalom helyi gyakorlatában. A tanácsokon keresztül a dolgozó nép legszélesebb tömegeit tanítjuk- meg az államvezetés tudományára. A helyi tanácsok a dolgozó nép számára országunkban is az államvezetés iskolái. T. Országgyűlés! A javaslat benyújtását annak fontosságához képest gondos előkészítő munka előzte meg. 1950 március 3-án a minisztertanács kormánybizottságot küldött ki a törvényjavaslattervezet előkészítésére. A kormánybizottság javaslatát elkészítette. A belügyminiszter a javaslatot a minisztertanács elé terjesztette, A minisztertanács a javaslatot letárgyalta és elfogadta. Engedjék meg, hogy mint Budapest polgármestere, mielőtt általában a helyi tanácsok kérdéséről beszélnék, kiemeljem a Budapesti Tanács kérdését. Budapest a magyarországi kapitalizmus korában úgynevezett önkormányzat volt. A tőkés állam, jellegéből, természetéből következik, hogy a dolgozókat maradéktalanul kirekesztik az államhatalom gyakorlásából, bármit mondanak is a képmutató látszatjogok. Az önkormányzatok tartalma Budapesten sem volt más, mint az, hogy egyes tőkés csoportok inkább a központi vezetésben, más tőkés csoportok pedig az úgynevezett önkormányzatban találták meg bázisaikat. Az önkormányzat és a központi kormányzat urai egyek voltak a dolgozó nép elleni gyűlöletben és a munkásosztály elnyomásában. A felszabadító szovjet hadsereg szétzúzta a burzsoá fasiszta államgépezetet országunkban. Ennek maradványai azonban az önkormányzatokban — Budapest önkormányzatában is — igyekeztek megvetni lábukat, támaszkodva a jobboldali kisgazdákra és a jobboldali szociáldemokratákra. (10.30) Azt a szervezeti formát, amelyet a burzsoázia hagyott örökül reánk, az önkormányzatot, akarták felhasználni a központi kormányzat gyengítésére, hatalmának csökkentésére, a reakció erőinek szervezésére. Ezt kísérelték meg a jobboldali kisgazdák, a klerikális reakció pártjai és a jobboldali szociáldemokraták is. A, szívós küzdelem eredménye, amelyet Pártunk a magyarországi demokrácia kiszélesítéséért, továbbfejlesztéséért folytatott, a budapesti városvezetés életében is jelentkezett. Amíg a kommunisták a becsületes baloldaliak élén a város fejlesztésének ügyét — összhangban a központi kormány irányításával, — igyekeztek előbbrevinni, az önkormányzatokban és adminisztrációjukban a különböző árnyalatú jdbboldali elemek mindent elkövettek haladásunk fékezésére, meggátlására. Különös veszélyt jelentett a. jobboldali szociáldemokrácia és annak, szellemi hagyománya, amely az autonómia jelszavával akarta szembeállítani a városvezetést a központi kormányzattal. Ennek a törekvésnek maradványait a tanácsok megalakulásával fel kell számolnunk. A törvényjavaslat általános rendelkezései az Alkotmány nyomán általánosságban határozzák meg a helyi tanácsok szervezetét és működési körét. A helyi tanácsok szervezete egybevág a Magyar Népköztársaságnak, az Alkotmányban lefektetett területi beosztásával, mert elvileg minden államigazgatási egység számára helyi tanácsot keli alakítani. Célszerűségi és gyakorlati okoknál fogva azonban a törvényjavaslat ezt a szabályt nem alkalmazza mereven, lehetővé teszi ugyanis több kislakosságú község számára a közös községi tanács felállítását. A megyei tanács működési köre ki fog terjedni a megye területéhez tartozó valamennyi járásra, városra és községre. A Népköztársaság fővárosa: Budapest, a törvény erejénél fogva ki van véve a megyei tanács alól és tanácsa elvileg egy tekintet alá esik a megyei tanáccsal. Az ország fővárosa politikai, gazdasági és kulturális jelentőségénél, fejlett életviszonyainál és különösen a munkáslakta peremvárosokkal való egyesítése óta elért nagy kiterjedésénél, valamint másfél milliót meghaladó lakosságánál fogva ter-