Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-26
11 Az országgyűlés 26. ülése 1950. évi május hó Pán, hétfőn. 12 ket ß nemzetgyűlés még 1946-ban fogadott el, nem felelnek meg országgyűlésünk !mai összetételének és megváltozott feladatainak. Ezekben a házszabályokban az úri Magyarország képviselőházának még sok káros vonása található meg. Elsősorban is ezek a házszabályok a régi képviselőháztól sok korlátozást és megkötöttséget örököltek, amelyekkel a felszabadulás előtt az uralkodó osztály igyekezett megakadályozni, hogy az ellenzék a hangját hallassa. E mellett a régi házszabályokban nagyon sok a külsőség, a lényegtelen formaság, ami az országgyűlés érdemi működésének csak akadálya. Hibája még, hogy az országgyűlés ügyrendjét rendkívül bonyolultan, szerteágazóan állapította meg. Népköztársaságunk Alkotmánya meghatározta országgyűlésünk feladatait. Országgyűlésünk új összetétele lehetővé teszi, hogy az országgyűlés ezeknek a feladatoknak , megfeleljen. Az ügyrendnek az a célja, hogy segítse az országgyűlést az Alkotmányban lefektetett feladatainak elvégzésében. ' Amint a javaslat bevezetése is mondja, az új ügyrend a nép által választott és a népnek felelős képviselők jogai és kötelességei gyakorlásának biztosítása érdekében állapítja meg az országgyűlés működésének szabályait és tárgyalási rendjét. A javasolt ügyrend széleskörű jogokat biztosít a képviselőknek és megszüntet számtalan eddig érvényben levő kötöttséget. A javasolt ügyrend szerint az országgyűlés tárgyalásainál nem korlátozott a beszédidő. Biztosítva van az interpelláció joga és rendkívüli ügyben bármely képviselő napirend előtt is kérhet szót. Továbbá minden képviselőnek joga van arra, hogy önálló indítványt terjesszen be az országgyűlés elnökéhez. A javasolt ügyrend a képviselő jogainak kiterjesztése mellett egyszerűbbé teszi az országgyűlés működését. Az eddigi 19 bizottság helyett 4 állandó bizottság felállítását javasolja: a jogi bizottság, a gazdasági és pénzügyi bizottság, a külügyi bizottság és a kulturális bizottság felállítását. Az állandó bizottságok mellett az országgyűlés szükség esetén bármely kérdés megvizsgálására tagjaiból bizottságot küldhet ki. Az állandó bizottságok számának csökkenése elősegíti, hogy az országgyűlés bizottságai tevékenyen dolgozhassanak és megfelelő működést fejthessenek ki. . A javasolt ügyrend szerint lényegesen egyszerűbb az országgyűlés tanácskozási rendje is. A napirend tárgyalására szánt időt, a következő ülés időpontját az elnök javaslatára, minden megkötés nélkül az országgyűlés állapítja meg. A javasolt ügyrend megfelel az Alkotmányban előírtaknak. Kérem a t. Országgyűlést, hogy az országgyűlés új ügyrendjére vonatkozó javaslatot fogadja el. ELNÖK: Az ügyrendhez Dulin Jenő képviselőtársunk kíván felszólalni, őt illeti a szó. DULIN JENŐ,: T. Országgyűlés! Az országgyűlés ügyrendjére vonatkozó javaslatot, mind pártom, mind a magam nevében elfogadom. Ennél a javaslatnál a képviselőket két kérdés érdekli. Az egyik: vájjon szükséges volt-e a régi ügyrend félretétele. A másik pedig az, hogy a most előterjesztett ügyrend tartalmilag és szövegezés tekintetében megfelel-e azoknak a követelményeknek, amelyeket egy korszerű és célját minden tekintetben betölteni képes ügyrenddel szemben támaszthatunk. Az első kérdésre előadó képviselőtársunk igen helyesen, határozottan és vitathatatlanul megadta a választ akkor, amikor hivatkozott Alkotmányunkra, hivatkozott arra, hogy Alkotmányunk olyan elvekkel van áthálózva, amelyek maradéktalanul kell, hogy érvényre jussanak elsősorban a törvényhozás házában, amikor a törvényeket hozzuk. Minthogy a régi ügyrend igen sok helyen éles ellentétben van azokkal az elvekkel, azokkal a magasztos elgondolásokkal, amelyek Alkotmányunkat áthatják, ennélfogva egy pillanatig sem kétséges, hogy előállott az a szükségszerűség, hogy a régi ügyrendet félre kell tenni. A másik kérdés az, vájjon ez a most előterjesztett új ügyrend megfelel-e annak a célnak, amelyet az ügyrendnek szolgálnia kell. A legelső, ami mindenkit meglep és a régi úgynevezett házszabálytudósokat biztosan a megdöbbenésbe merevítené, ennek az ügyrendnek rövidsége és tömörsége. (12.00.) Pillanatok alatt kezelhető, azonnal áttekinthető, semmiféle fondorlatot, semmiféle rejtett csapdát nem tartalmaz, hiszen tudjuk, hogy a régi házszabályokat csak hatalmas, vaskos kötetek formájában tudták elképzelni^ és az egész házszabály tényleg főként azt a cél szolgálta, hogy minél több lehetőséget adjon a kormányzat részére a kormányzat akaratával szemben működő ellenzéki erők elnyomására. A régi házszabály nagyon sok kétértelműséget tartalmazott s így végnélküli házszabályvitákra adott alkalmat. Ez az ügyrend semmiféle kétértelműséget nem tartalmaz, mindenhol világos, mindenhol kétségtelen, vitára alkalmat nem adhat. Három szektor az, amely tulajdonképpen az országgyűlés működésének lehetőségét megadja: egyfelől gondoskodni kell az országgyűlés megalakulásának módozatairól, másfelől az országgyűlés szervezetéről, harmadsorban a tanácskozás rendjéről. Ez az ügyrend ezt a három szektort teljes mértékben felöleli. Pontos, meghatározott, szabatos rendelkezések vannak az országgyűlés megalakulása tekintetében. Ebben a tekintetben követi a régi és mással nem helyettesíthető formát, amely szerint a korelnök nyitja meg a képviselőház alakuló ülését. Az ülés megnyitása után a Ház egy bizottság útján saját tagjait igazolja, majd megválasztja elnökét, alelnökeit és a hat jegyzőt. Újítás az ügyrendben az, hogy a háznagyi tisztet megszünteti, ami szerintem igen helyes. A háznagy ugyanis végeredményben csak afféle vice-elnöki szerepet töltött be, amely szerepet az elnök az alelnökökkel együtt, minden nehézség nélkül betölthet. A jegyzők számának hatban való meghatározása szintén nagyon helyes. A régi országgyűlés folyamán volt több jegyző is, kívántak kevevesebb jegyzőt is, a gyakorlat azonban megmutatta, hogy hat jegyző alkalmas a jegyzői tiszt betöltésére, mert különösen költségvetési tárgyalások során, amikor több napon keresztül egész napon át folyhat a tárgyalás, a jegyzők váltása
