Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-25

855 Az országgyűlés 25. ülése 1949. évi jutottunk előre, hogy meßt már hazánkban a szocializimíust tudjuk építene Ügy jutottunk el idáig, t. Országgyűlés» hogv volt egy osztály: a munkásosztál'y. amely a legválságosabb időkben sem ingadozott s volt egv párt: a kolmimnnisták pártjla. amely mindig erőteljesen, céltudatosan vezette ezt az országot előre a haladás útján* ée, volt egv ember, aki bölcsen irányította ezt a pártot, és az egész doligozó magyar «nép fejlődéséinek ügyét: Rákosi Mátyás. (Élénk, tam-) T. Országgyűlés! Ez ia poÄka. a dolgozó parasztsággal szövetséges mnnkásos&tály vezetésére épült politlika vitte 'és viszi előre országunkat, dolgozó népünket a szooiaJüzmus útján» Ez a politika (biztosítja számunkra a

( nagy Szovjetunió baráti szövetlségét és segítségét. Ez a politika biztosítja hazánk számára a békét, amelyre országunk építése, doligozó népünk bolídognlása és jóléte szempontjából igen nagy szükségünk van. Igeim, a mi országunknak, a mi népünknek tartiós békére van szükségre, hogy építhessünk, termelhessünk, fejlődhessünk. Békére van szüksége országunknak, «népünknek, hogy mi is felépíthessük hazánkblan a szocializmuslt. Ezért van; a helyünk abban a táborban» aimely minden erejével a béke megvédéséért dolgozik. Ea a tábor a Szovdetúnió vezette táborEz a tábor inlapról-njajpra nő és erősödik, míg a másik tábor, az amerikai imperialisták álltai vezetett tábor ereje állandóan csökken. A Szovjetunióban és vele szövetséges népi demokráciájában a termelés állandóan nő- A dolgozók mmnkiaversenyekkel, ömiként _ vállalt munkatúlftyijesítésekkel. újításokkal igyekeznek fokozni a termelést» az impettúalisták oldalán pedig sztrájkok» lázongások, felkelések gyengítik az uralkodó osztályok, a nlaigytőkjé

1sek és földbirtokosok hatalimát, és csökkentik a termelést. Nyugodtan áliliapíthatjuk meg. hogy kormányunk kül- és belpolitikája, helyes, és jó úton halaid. Külpolitikailag országunk érdekeinek megfelelően ai nagy Sztálin vezette hatalmas Szovjetunió és a népi demokráciák békeítáborában szilárdan állóink helyünket, és dolgozunk a béke megvédéséért. Belpoliltlikailiag pedig állandóan építi és fejleszti kormányunk ai ezoeializmustt, azt a politikai, gazdasági és' társadalmi rendlet. amelyben a dolgozók kizsákmányolásla teiliiieseta megszűnik. Kormányunk külpolitikaija tehátl röviden kifejezve: békénket^ védi, belpolitikája pedig a dolgozó nép jólétét biztosítja. Ehhez hasonító po'iütiikájlai az úri Magyarország kormányaiknak soha nem voit. Sem küll)- siem beipolitikaillag nem ezolgáliták soha az ország dolgozó népének érdekeit. Csupán saját ihlatalmukait, a nép felett való uralkodástukaJt kívántiák biztosítani. T. Országgyűlés! IÀ. költségvetési vita előtt egy olyan törvényjavaslatot tárgyiaJlltl és- f ogadotjt el egyhangú lelkesedéssel az országgyűlés amely törvény megvalósítása meg fogja változtatni egééz nemzetgazdaságunkalt, új irányú fejlődést ad egész gazdasági elértünknek. E törvény végrehajtása során hazánkat fejlett mezőgazdasággal rendellkiező ipari állammá fejleszti át. Ez döntőéin változtatja meg az ország fejlődésének, s az egész dolgozó magyar nép jövőjének képét. Iparunk hatalmas mértékiben fog megnövekedni. Ujabb tíz- és tízezrek kerülnek be az ipari dolgozók táborába az eddig más. foglalkozásúak közül. Nagy arányban növekszik értelmiségi, különösen december hó 22-én, csütörtökön. Ô56 műszaki értelmiségi dolgozóink szalma- A nagyüzemi társasgazdálkodás állandó növekedése, a mezőgazdaság gépesítése megvaltoztatija, könnyebbé, teszi dollerozó parasztságunk életét, s az eddigi paraszti élterttformát nagyrészben meg&zünteti. Ez nem azt jetltenlti. hölgy az ötéves terv végrehajtása után r már neon lesz parasztságunk. lesz, de> az életformája egészen más lesz, mint a felszabadulás előtti paraszti életforma volt. Azt az életformát, a régi világ által a parasztság számára biztosított életet legkevésibbé a dolgozó parasztság sírhatja visszaMit jelentett a régi paraszti életforma, t. I Országgyűlés? Jelentett faluhellyen néhány»

# a mezőgazdasági városokban pedig párszáz csizmában járó tőkésnek, zsírosparasztnak, illetve kuláknak — mint ahogyan most nevezzük őket — a községházán, a piactéren, a gazdakörben való naplopást, a közép- és kisparasztnak pedig azt a csak a legritkább esetiben vailórla váló ábrándot, hogy egyszer belőle is zsírosparaszt, nagygazda lehet- Jeilentett a szegényparasztok millióinak örökös nélkülöziésiti elnyomást, kizsákmányolást. Jeléntiette' a régi életforma a parasztságnak <azit, hogy a hatökrös gazda fiából, bármilyen buta volt is, főszolgabíró leltt, a szegényparaszt fia pedig, 'akármilyen tehetséges volt is, béres lehetett, vagy hai megtagadta osztályát és igen jól Jtudta szolgálni az urakat, lehetlfc csendőr, kisbíró. kivételesen segéd végrehajtó- Ez a paraszti életforma tűnjék osak el. mégpedig mielőbb és minél nyomtalanabbul, és jöjjön helyette a szocialista mezőgazdaság a maga korszerű gépesítésével. traktorálloimásaiyalL villanyfényes faluival és tanyaközpontjaival. A kapitalista rendszerben (a dolgozó parasztság elnyomása és kizsákmányolása mellett maigát a földet is kizsarolta az a módszer. feimeliyel a gazdálkodás f olytL A föld termőerejének fenntartására és fokozására^ nagybirtokos uraink nem hozlták megfelelő áldozatokat; inkább munkásaik bérének minél lejjebb való szorításával, mint korszerű gazdálkodással igyekeztek jövedelmükeitt fokozni- Ha alkalmaztak is gépeket, vagy ,a technikának és ttrudománynak valami vívmányát, e-ztti is csak akkor tették, ha kevesebb munkás alkalmazása, vagy a munkabérek ilyen módom való leszorítása tette számukra) kívánatossá. Kis*- és középbirtokosainknak pedig sem anyagi erejük, sem megfelelő ezaktudásuk nem volt! ahhoz» hoigy szétszórt kisparcelláikon korszerűen gazdálkodni tudjanaak. Maga az állam siem törődött azzal, hogy fejlődák-e mezőgazdaságunk, vagy pedig korszerűtlen eszközökkel és módszerekkel' folyik a gazdálkodás- Az állam urtai a nagytőkések és a földbirtokosok voltak. Ezeknek a feje azután nem is fájt soha a földnélküli és a néhány holld földöm kínlódó szegényparasztágért. Az ezer és tízezer holdak pedig maradi gazdálkodás mellett is jövedelmezitek annyit, hogy uraiknak megvolt a, mindennapi pezsgőre, lóversenyre és lokálra valójtuk- Igaz, hogy nemcsak nálunk volt ez így» hanem mindenütt, ahol a kapitalizmus eszmélje uralkodott és így van a kap itallista államiokban még ma is. Korszerű, a föld termőére je fenntartásának és fokozásának állandó szem előtt tartásával folyó, igazán modern mezőgazdaság ma is Csak a Szovjetunióban van. Ezt a mezőgazdaságot kell nekünk is példaképünknek tekintenünk, és ennek al'apján a szocialista termelési módszert mezőgazdaságunkban is