Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-9

m Az országgyűlés 9. ülése 1949. évi augusztus hó 16-án, kedden. 148 — terveink szerint 1800 hallgató — mar helyet kap ezen az új műegyetemünkön. Természetesen nem lehet véglegesen kiszámítaani, de körülbelül. .1800 bjallgatfcó, 29 tanszék és a hozzájuk tartozó magas hatásfokú tanszemélyzet fogja biztosítani ennek a miskolci i'u műegyetemünknek jó tanulmányi hatásfokát, tudományos munkavégzését é$ egész iparunk^ és népgazdaságunk számára való jó munkáját. A veszprémi műegyetemi fakultás mű- | egyetemmé való fejlődésének jövendő perspek" | tíváiról és jövendő ütemtervedről itt most nem kívánok: szólni, hiszen ez nr'jd & későbbi lehetőségek megvizsgálásától függ. Befejezésül csuk nóhámy ezót 'an.ról. hogv meg vagyok győződve róla, hogy ez a két új műegyetemünk, nemzetgazdaságunk és művelődéspolitikán.k © két új jelentős pillére való-' ban szolgálni fogja a magyar nemzetgazdaság' felemelését és ezen keresztül az egész magyar dolgozó nép életszínvonalának emelkedését és ugyanakkor egyik döntő, egyik legjelentősebb bázisa lesz az új, magyar értelmiségnek. Remélem- hogy az új magyar értelmiség' jelentős vezetőkáderei ezekiöl az egyetemekről fognak kikerül":. Mi ezeken a műegyetemeinken valóra ki" vaujuk váltani azt a marxi axiómát, amely a ; tudományról szólva leszögezi, boly annak | neincstalc az a feladata, hogy megi-merje > a j dolgokat, a dolgok összefüggését,^ hanem átalakítani, formá-ni is tudja a világot. Erről a ! két műegyetemünkről a budapesti műegye- j leimmel együtt olyan új értelmiségnek kell Ê- ] kerülnie, 'amely a világ megismerésén túl ezt a mi világunkat alakítani és fejleszteni akarja, alakítani! és fejleszteni tudja. Abban a reményben, hogy ilyen új műszaki értelmiség kerül ki új műegyetemeinkről, kérem 'két benyújtott törvényjaivasiliatomiiak a módosító indítvánnyal való elfogadását, mind általánosságban, mind pedig részletéiben- (Lelkes ta

i>s.) ELNÖK: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a budape-tí Műszaiki Egyetem szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslatot eredeti szőve" gezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-el (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvény" .java'latot eredeti szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Nehézipari Műszak;! Egyetem létesítéséről szóló torvén y javaslatot a bizottság szövegezé-ében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (l<jenl)^ Kimondom a h'JtázoraíOit, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a budapesti Műszaki Egyetem szervezetének módosításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása." Kérem jegyző képviiselőtársunkait, szívesíkeirl'jélk a törvényjavaslat címét felolvasni. ' SZABÓ Piroska jegyző (fehlvassa^a \tö$t vényiavo-slcét címét, amelyet az országgyűlés hozzászólás nélküli elfogad). ELNÖK: Most pedig kérem, szíveskedjék iá' ^törvényjavaslat 1—6. §-ait felolvasná. SZABÓ Piroska jegyző (felolvassa a törvényjavaslat 1—6, %-ait, amelyeket az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK; Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben ils elfogadta. Következik.a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítéséről szóló törvényjavaslat részlete^ tárgyalása. Kénem jegyző Iképviselőtársunkal, szíveskedjék a törvény ja va s-at címét felolvasni. SZABÓ Piroska jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét, amelyet az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Mo

;

t pedig kérem, szíveskedjék a törvényjavaslat 1—7. §-ait felolvasni. SZABÓ Piroska jegyző (felolvassa a 'törvényjavaslat 1—7. %-ait, amehr&ket tig ország* gyűlés hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény- javaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a földreform és a telepítés befejezésével összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, " Mielőtt előadó képviselőtársunknak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvény javas

1 áthoz a Magyar Függetlenségi Népfront részéről Hegedűs András és Gém Ferenc országgyűlési képviselők szólalnak fel. Az országgyű'és a bejelentést tudomásul veszi. Garai Vera előadó képviselőtársunkat illeti a szó. GAKAI VERA előadó: T. Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat, amely a földreform és a telepítés befej ezé ével összefüggő egyes kérdések rendezését foglalja magában, dolgozó parasztságunk: nyugalmát, népi demokráciánkba vetett hitét még inkább meg<YÏ ^árdít ja. Az 1945-ös földreform történekni jelentőséggel bírt. Azt megelőző<en i<s beszéltek már földosztásról, földreforimokról, de azolk nem azt a célt szolgálták, hogy az agrárpröletáro'knak» a szegény parasztnak a helyzetén könnyítsenek, hogy azokat földhöz juttasfsáík. A Nagyatádi-féle földreformok politikai háttere elsősorban az voit, hogy a mezőgazdaságii munkások és a szegénypánafizitok kedvét elvegyék a földosztástól a legrosszabb földek juttatásával, a nagy m ëfg ter hetesekkel és ezen keresztül kiöl jélk belőlük a föld utáni vágyat, emellett, hogy lekössék azzal a fél hold, egy hold jutta>tással a félproletárokat a

1 nagybirtokok emellé. Hogy az akkori fölreformok ilyen célt szolgáltaik, ezt bizonyítja az is, hogy az ellenforradalom antidemokratikus földreformja. amelyet felülről az uralkodó osztály hajtott végre, továbbra is épségben meghagyta t a nagybirtokot, úgyhogy a _ földreform után is a száz holdon felüli birtokok az egész terület 48 Százalékát alkották. A féh feudális nagybirtokosok, nagytőkések falu felé irányuló politikájának lettek ájdozatai azok a tízezrek, akik kivándorlásra kényszerülték, éakiknek a feje alól még az utolsó párnát is elárverezték. Elég megemlíteni csupán azt a tényt, hogy az 1920-as években végrehajtott Nagyatádi-féle földreform terheit még a fel* »szabaduláskor is fizették a földhözjuttatottak. A tényleges földreformot, amely a dolgozó parasztság érdekeit szolgálta, 1945-ben valósítottuk meg. Ennek előfeltételei^: a nagy Szovjetunió felszabadító Vörps Hadserege teremtette meg. Ezt a földreformot maga a dolgozó nép a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal hajtotta végre. Ennek