Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-9

135 Az országgyűlés 9. ülése 1949. évi lista rendszerben, hanem munkájában öntuda­tosan alkotóvá válik. Az •ország' e két nehézipari bázisa tehát szak- és ideológiai vonalon egyaránt hatalmas fejlődési alapot nyer az új műegyetemek által­Vizsgáljuk meg végül az ívj műee-yetemek ' belső szervezetét és viszonyait. Amint az imént is hallottuk,^ a miskolci műegyetem a várostól és a diósgyőri üzemektől körülbelül 4—5'kilomé­terre kerül, úgyhogy a tervbevett közlekedési módozatokkal egyet bánya-, kohómérnöki és gépészeti délutáni gyakorlatok már az üzemek­ben végezhetők." Az építkezés itt mintegy 200 hektár területen indul meg, külön lakótelep és kollégiumok épülnek a hallgatósás: és az egye­temi személyzet számára. Valóságos egyetemi városrész épül fel csaknem 3000' személy ré­szére az ötéves terv első három évében. Mint­egy^ 120 millió forintnyi összeget irányzott elő e célra kormányzatunk. Az építkezés pavillon­rendszerrel történik, hogy a , további szükségle­teknek megfelelően könnyen bővíthető legyen. A tanszékek a legmodernebb felszerelést kap­ják és mind az 1800 hallgatónak saját állandó munkaiasztala lesz a rajztermekben e a szemi­náriumi, illetőiéi?- tanulóköri helyiségekben. Minthogy egy-egy ilyen helyiség a>z új tanuló­köri .rendszernek megfelelően körülbelül 25-ös létszámot fogad be, több mint 70 ilyen helyiséget -kell megépíteni az előadó term; ken kívül. A ren­delkezésre bocsátandó összeg a legújabb tervek ezerint lehetővé teszi a fontosahb szociális be­rendezések kivitelezését is. A hallgatókat túlnyo­móan négyes szobákban helyezik el, ezenkívül menzáról, mosodáról, egészségügyi, sport- és kulturális létesítményekről is gondoskodnak e tervek -szerint. Mindehhez saját erőműtelep, vasúti megálló, országút és garázs j áruik Mindkét új műegyetem már a jövő hónap­ban előreláthatólag megkezdheti első évfolya­maival a működését* éspedig a miskolci mű­egyetem provizórikus megoldással a megfele­lően átailakított Fráter-gimnáziumiban, míg Veszprémben szeptember végére már az új épületek szükséges első részlete is előrelátha­tóan készen lesz. A hallgatóság nagyré&zének eliátása éa ösztöndíjakkal való állami támogatása lehe­tővé és kötelezővé teszi az eddiginél sokkal magasabb hatásfoka, teljeserejű tanu'lást. Megszűnik tehát egyetemeinknek eddigi rend­kívül alacsony. 20—40—55%-os hatásfoka és az úgynevezett »mezei hallgatás« rendszere­A most bevezetendő oktatási reform, a hatás­fokot 80—90%-ra tudja majd v felfokozni, vagyis 100 beiratkozott hallgató közül négy év mu'lva 80—90 szerzi meg a mérnöki ok­levelet. A reform lényege tudvalevőleg a szakosí­tás és a tanulókör- A szakosítás, mint már említettük, a speciális mérnökök rövidebb idejű, de ailaposabb kiképzését eredményezi. Ilymódon az eddigi mérnöki tanulmányi idő 9 évről 8-ra csökkenthető. • Igen nagyjelentőségű a tanulókörök, vagyis a kollektív tanulás végleges bevezetése. Ez a Szovjetunióban régóta meghonosított és bevált, tavaly nálunk is kipróbált rendszer azt jelenti, hogy a hallgatók kisebb, átlag 20—25 főnyi csoportokra osztva, az előadások­kal párhuzamosan óráról-órára, átveszik '9z előadott anyagot, részben tanársegédek veze­tésével; tisztázzák a meg nem értett részeket is és azokat egymás kérdéseivel sok oildalról megvilágítják- Az oktatás tehát nagymérték­augusztus hó 16-án, kedden. 136 ben egyéni lesz- Míg ugyanis a múltban gya­kori volt, hogy egy tanársegédre száznál is több hallgató .jutott, ami azt jellentette, hogy a teljes délutáni gyakorlaton egy hallgatóval a tanársegéd átlag 1-8 percet, vagy még annál is kevesebbet tudott csak foglalkozni, addig a kis csoportokra osztott gyakorlati. és 1 tanuló­köri munka biztosítja a hallgatóság számára a tanársegédek és a legkiválóbb haillgatók csaknem (állandó támogatását. A kiváló. hall­gató számára viszont a tanulókör egy­szersmind oktatói és vezetői iskola is. A tanulókörökkel kapcsolatos nagyobb • oktatói s<zemélyzetet részben, mint már. emlí­tettem- a szomszéd iparvidékek kiváló mér­nökei szolgáltatják anélkül, hogy ezek az ipar­ból kiválnának. A budapesti és a soproni mű­egyetemi karokén kívül, a két új műegyetem tanrendjét is már úgy állítottuk össze, hogy abban az előadásokon és a gyakorllatokon kí­vül már a tanulóköröket is intézményesen megszerveztük. Ezek a tanrendek tehát ha­zánkban először gondoskodnak szervezetileg nemcsak a tanításról, hanem a tanulásról .is­Az új műegyetemi oktatás növekvő hatás­fokát az is biztosítja, hogy a munkás- és pa­ra sztif jak bevon ás avail immár az ország teljes lakosságának hatalmas rezervoárjából vá­laszthatjuk* ki a legmegfelelőbb embereket, nem pedig a múlt korszak néhány százallékos kiváltságos osztályából. A hatásfok óriási mérvű megnövelését végül a vizsgarendszer megsz : gorítása, valamint a hallgatás és a ta­nulmányi előrehaladás fokozottabb ellenőrzése is elősegíti- A vizsgák (letevése ezentúl a kö­vetkező szemeszter megkezdésénél tovább nem halasztható. * Annak szenilélt-etésére, hogy a műegye­temi hatásfok ezekkel az új intézkedésekkel •valóban felemelhető 20—55%-ról 80—90%-ra, megemlítem az én soproni karom példáját, ahol. mintegy 6000 hátralékos vizsgánk volt, aminek csaknem, felét letették az engedélye­zett öthónapos időszak eddig eltelt két hónap­jában, holott e két hónap egyike a rendes, kötelező vizsgákkal is terhelve volt. Ugyanitt a szigonlatok száma a tanulókörök beveze ter­sévé] az első, még gyakorlatlan tanulóköri félévben már két és félszeresére, tehát 150°/o­kal emelkedett. Az idei vizsgáknak pedig már eddig is a legtöbb szakon 90%. vagy még ennél is magasabb a hatásfoka, pedig a kötelező vizsgaidő nem járt le­I)c legmeglepőbb a tanulóköri rendszer minőségi hatása^. Míg eddig a kitűnő, sőt ja jeles is rendszerint kivételszámba ment, addig á tanulókörök működése óta ez a két (legjobb jegy az összes vizsgaeredményeknek körül­belül egyharmadát teszi ki- Hallgatóságunk megvalósította jelszavát: az ölégséges többé nem elégséges. Az új műegyetemek tehát biztosítani fog­ják azt a kívánalmat, amelyet Gerő Ernő úgy fogalmazott meg, hogy a mérnök legyen az üzemben és a termelésben az, ami a hajóskapi­tány a parancsnoki hídon: vezessen és irá­nyítson. Mindezekből látható, hogy szükséges és új szellemű . intézmények megalkotását tervezi a két törvényjavaslat: az ország első szocialista műegyetemeinek létrehozását. Ezek a mű­egyetemek nemcsak tudásban erősebb és» fel­fogásban korszerű, szocialista nevelésű mér­nököket képeznek majd ki, hanem a környező hatalmas ipari telepek munkásságának és ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom