Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-9

131 Az országgyűlés 9. ülése 1949. évi erejüket ia nép szolgálatába fogjáik áUít^mi. Ezért a« a munkásosztály, amely hazánkat a (Szocializmus útján y ezt ti. jogigal taMhH szára oit arra is*, hogy új inte^lig^jaieiâjik és uj műszaki intelligeneiánik zöme i,s belőle kerüljön ki- Belőle kell és belőle fog is kiikerülnii, (11-00,) A törvényjavaslatot, amelynek megszavazása; fontos lépést jelent hazánk anyagi és szellemi élete emelkedésében, a magam é« a Függetlenségi Népfront, valamint a Magyar Dolgozók Pártja nevében üdvözlöm és elfogadom. (Lelkes tans.) ELNÖK: Szólásra kövekezik a kijelölt szónokok közül? SZABÓ .PIROSKA jegyző: Szádeezky-Kardo.s Elemér! \

r SZÁDECZKY-KARDOS ELEMÉR: T. Országgyűlés! Szokás egy ország műveltségét egyetemeinek számával és kapacitásával mérni. Ha ezt az eljárást közelítőleg helyesnek imerjük el, úgy logikusan azt is állíthatjuk, hogy egy orezág műszaki egyetemeinek száma és kapacitása Viszont hozzávetőleges fokmérője műszak: fejlettségének, ipari erejének végső fokon tehát jólétének. Valóban ipari fejlettségünk és szocááilis jólétünk elmúlt korszakbeli alacsony foka nyert kifejeződést abban, hogy nemcsak összes mérnöki egyetemi intéztményünfc, de közgazdasági és mezőgazdasági» sőt állatorvosi egyetemi intézményünk is elfért egyetlen egyetem keretein belül, a nemrég megszüntetett, úgynevezett József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemben . (Elnök: Nagyhtók József. — 11.02.) A felszabadulással megindult, eddig itt soha nem látott méretű gazdasági . fejlődésünknek viszont ugyanígy nemcsak jelképe', de szükségképpen örvendetes velejárója, sőt a további fejlődésnek feltétele lis műszaki ós gazdasági felsőoktatási (intézményeinknek ez a szemünk előtt pergő pompás gyarapodása. A múlt évben született 'meg az önálló Közgazdaságtudományi Egyetem és a Műszaki Főiskola. Alig egy hete szavaztuk meg a Műszaki és Gazdasági Akadémia létesítéséről szóló törvényjavaslatot. És ma egyszerre két új műegyetem; megalkotásának kérdése fekszik előttünk. Két új műegyetemet mondtam; mert tudjuk, a miskolci Nehézipari Műegyetem ' máris önálló eg-yetem lesz, a veszprémi Nehézvegyipari Kar pedig csírája egy leendő önálló műegyetemnek. A múltban országunk nem volt képes_ középiskoláit oly mértékben fejleszteni, mint fejleszti ma mérhetetlenül .költség; sebb egyetemeit! . Legyen szabad a kérdést mint »a nehéz iparral kapcsolatban álló kutatónak és mint a műegyetem bányamérnöki tagozata -tanárán Aa számlok tükrében megvizsgálnom. ' Ismeretes es a

z imént is hallottuk, hogy az országnak az Ötéves terv keretén belül körülbelül 9—11.000 mérnökre, vagyis évente átlag 1800—2200 mérnökre van szüksége. Ehelyett eddig a Műegyetem budapesti karai együtt évi körülbelül 400, a soproni kara pedig körülbelül évi 50 mérnököt adott a

z országnak, az utolsó huszonöt év átlagában számítva. Mérnökképzésünk volumenjét tehát kereken az eddiginek ötszörösére kell emelnünk. -.." ';• :. Másrészt ipari fejlődésünk a mérnökképzés specializálását. új mérnök-típus ok at követel. Az eddigi mérnökeink sokféle irányú, 'enciklopédikus kiképzése helyett a jövőben szűkebb.. szelvényben, de alaposabban kiképzett szakaugusztus hó 16-án, kedden. 132 mérnökeiket, specialistákat kell -Adnunk az országnak. A felszabadulás előtt a Műegyetem hároni műszaki karán mintegy tizenikiétféle mer* nőtípust képeztünk ki, az ötéves terv folyamán azonban már körülbelül huszonhétiféle niérnöktípusra Jbsz szükségünk, nem számítva m műszaki főiskola mérnöktípusait. Az oktatás ezen specializálódása- 'természetesen szintén neveli a műegyetemi férőhelyek és béren( 1 ezéseíki szükségletéit. De mérnökképzésünk megnövelésére szükség van azér't is, mert — mint ismeretes — a kedvező mérnöfcarányszám növeli a gyárak termelékenységét és csökkenti a termelési költségeket. Az imént hallottuk Rudas igen t, képviselőtársaimtól is, hogy mérnökeiniki arányszáma a munkásokéhoz képest 0.7—0.8%. A fejlett technikájú országokban, mint például a Szovjetunióban, viszont ez az arányszám heílyenibint az 5%-Oft is meghaladja, tehát a mi arányszámunknak több mint hétszeresét is eléri. MiÄdez világosan ' mutatja, hogy miért kell eddigi Műegyetemiünk kapacitásának növelése mellett lij műegyetemeket is felállítaná. À budapesti műegyetemi

1 Iklarok _ hallgatóí . létszámát körü'beü 4000-ire tehetjük? évi mérnökképzését körülbelül 900-ra £kel,l emelnünk. A miskolci új műegyetem egyelőre 1800-as hallgatói létszámmal évi .420 mérnök kibocsátásária, a veszprémi kar pedig körülbelül évi 100 méirnök kibocsátására rendezkedik; be. A sop; róni kar 600 hallgatóval ezentúl körülbelül évi 130 mérnököt adihat, niíg a műszaki főiskola maximálisan körülbelül 3000 hallgatóval fokozatosan majd évi 800 mérnököt fog termelniAmikor teíhát új műegyeteimieinik is teljes kiapacitáss'al fognia,k dolgozni, akkor elérjük az évi 2500-as mémöktermelést. Azonban^ az új műegyetemek az első három évben még nem adnak kész mérnököket, ezért kell végeredményben nagyobb számra bereiidezikedniiník,. Nagyjelentőségű az a körűimé

11 v is. hogy • a.z új két, mű egyetemi létesítmény vidékig városokba kerül. Eddig egyetlen vidélkii városj ban, Sopronban volt egyetemi műszaki okj tatás. Az előttünk fekvő törvényjavaislatiokfeail a vidék műszaki egyetemi oktatása^ hatalmasan megnövekedik, hiszen most már három vidéki városban lesz ilyen műszaki ik'iképzés, éspedig négy év alatt az eddigi 600-as hallgatói létszám helyett .2800 ifjú fog. évenkint vidéken mérnökképzésben részesülni. Immár a budapestivel együtt négy centrum sugározza majd a falu felé a legmagasabbfokú műszaki tudást. Népünk nagy vezérének néhány hónappal ezelőtít mondott szavai yaï' nak ezzel is valósággá: »A falut mindinkább a város nívójára emeljük«. . . De nemcsak a fejlődés lendületét Ikell észrevenni aœ új alkotásokban, hanem annak szervéig voltát, természetességét is. Az ország vezető pártjának és szakértőinek több mint egyéves, minden szempomtra kiterjedő vizsgálata, "elmélyedő tanulni anyainak: egész sora előzte meg ezt a javaslatot. Számos érdek, érv és ellentétes vélemény közül valóban a legszerencsésebb nely-kiválaiszitással^ ; sikerült -a szempontok egésez tömegéneikt kielégítése." Lássuk most ezeket a szempontokat^ Az ország térképén a

z egyetemi művelődésnek két nagy üteis foltját találjuk, ^z északkeleti i területrészt és a Dunántúl közepét. A két új