Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-7

109 Az országgyűlés 7. ülése 1949. évi munkájával céltudatosain elvégezte. Második fázisa a szociális, termelésnek az. hogy tervet készítsünk. hogy a vaktában való termelés éö a véletlenre bízott erőlködés helyett egy átfogó, nagykoneepeiójú tervet alkossunk- Ennek eredményeképpen a hároméves tervvel felépíthettük rombadőJt országunkat, a most meginduló ötéves tervvel pedig a népjólétet, a közjót olyan magas szintire akarjuk emelni, •amilyen még ebben az országiban nom yiolt. De e mellett a két tényező mellett _— vagyis hoigv a gyár. a bánya, a föld kincsei a nép tulajdonát alkossák és hogy ezeket a termelési eszközökéit, és módszereket tervszerűen használjuk és alkalmazzuk — okvetlenül szükséges egv harmadik tényező is és ezt a harmadik tényezőt nevezzük tudásnak. Szükségünk van tudásra, mert tudás és ismeretek nélkül nem uraílkodhatunk az anyagokon, nem használhatjuk a gépeké, neon racionalizálhatjuk a termelési eliárárokat, mert a tudás hátaimat jelent és a nép csak akkor veszi igazán hatalmába a termelési eszközöket, ha megfelelő tudással is rendelkezik. A világ szocializmusának hatalmas építője, a munkásosztály nagy tanítója. Sztálin (Lelkßs taps.) 1931-ben a gazdasági vezetők feladatairól ezt mondotta: (olvassa) »írhatunk akárhány rezolúciót, esküdhetünk éHetre-haláira, die lia nem fogjiuk elsajátítani az üzennek, a gyárak, a bányák technikáját, gazdaságát, pénzügyét: mindez semmit sem ér. egyéni vezetés nem lesz. Tehát az a feladatunk, hogy mi magunk sajátítsuk el a technikát, hogy mi magunk^ legyünk üzemeink uráivá. Csak ez a biztosítéka annak, hogv tervünkéit teljes mértékben megvalósítsuk 'és megvalósítsuk az egyéni vezetést.« A tervgazdálkodás és az üzemek köztulajdonba, vétele mellett dönlő fontosságú tehát a tudásnak, az ismereteknek a .megszerzése és ezt fogja lehetővé tenni a Gazdiasági és Műszaki Akaáéímia. Annak a tudásnak, amelynek megszerzésértei most fiaink számára lehetőséget akarunk nyújtani, háromrétegűnek kell lennie. Feltétlenül szükségei» a szakismeretek megszerzésére irányuló lehetőség» miért csak szaktudás teszi az embert képessé arra, hogy akaratát és szándékait kiábrázolhassa a természet felett. A termeszeit törvényednek!, az anyag tulajdonságainak ismerete teszi lehetővé azt, hogy az ember ;

azit alakítsa iki, amit akar. De a szaktudás melletti okvetlenül szükséges az, hogy ezek a leendő vállalatvezetők ismerjék azokat a módszereiket és azokat az eljárásokat, amelyek a tervszerű gazdálkodás megvalósítását jelentik. Ez nemcsak annyit jelent, hogy ezeknek a tanulóknak gyakorlati ismeretekre w szükségük, van, és nem elég arról gondoskodni, hogy a helyszínem, az üzemékben, a gyáraikban, a laboiratóriumoíkban tapasztalatokat szerezhessenek és s zeimélyesien győződjenek meg a különféle gyártási eljárásokról, hanem azok mellett az elvék mellett, amelyeket az előadó és előttem szólott képviselőtáiisaitm fellendítettek, szük-ég vanrarra is, hogy megismerjék azt az alapvető különbséget, amely a kapitalista termelési rendszer és a szociális termelési rendszier között van. A Szovjetunió, a megvalósult szocializmus országa, olyan eredményeknek és olyan isimereteknek a birtokába jutott, amely eiredtaényekfet és ismereteket nem akar elrejteni előlünk, hanem lehetővé akarja tenni azt, hogy a mi dolgozóink' is megismerhessék ezeket és keveaugusztus hó 11-én, csütörtökön. 11Q séfet) kudarc árán, kevesebb próbálkozással már az eredmények felfelé kapaszkodó útjára léphessenek. És itt meg kell mondanom azt, hogy ez a magatartás bizonyítja be, hogy a «izociális társadalmi reindszeirnelk sokkal őszintébb és •sokkal niagasabbreindű az erkiölcsi törekvése, minit a kapitalista társadalmi rendszeré, mert a kapitalizmus az egyéni önzés és az egyéni spekuláció védelme mellett tehetőséget nyújt az ipari kémkedésre, az elzárkózásra, &z üzemek és vállalatok közötti féltékenyiségre és versengésre, minthogy nem a közjó »megvalósítása, hanem az egyéni érdek a motorja mindennek. A kapitalista társadalomban igenis képmutató erkölcsi rendszer bontakozott ki: egyrészt erkölcsi elvek, hangoztatása, másrészt a gyakorlatban ezeknek meg nem valósítása; mert az elzárkózás, az önzés, az egyéni érdeknelk) a közösségi érdek elé helyezé-e a legsúlyosabb sérelme az erkölcsnek. Mint orvos, meg kell hogy mondjam azt, hogy az orvosi tudomány soha, de soha nem tűrte és nem engedhette meg azt, hogy ha egy orvos valamilyen módszer ismeireitének birtokába jutott, valami olyan eljárást ismert meg vagy fedezett -fel, amellyel szenvedéseket lehetett enyhíteni, betegséget lehetett meggyógyítani, azt titokban tartsa és ennek a titoknak birtokában mérhetetlen vagyonnak, háta" lomnak és befolyásnak a birtokába kerülhessen. Az orvosi kar soha egy pilllanatig sem tűrhette volna meg azt, hogy valaki egyéni érdekét ilyen aljas, módon fordítsa szeimbe a közérdekkel. Amit az orvosi tudomány felfedez, az az egész emberiség közkincse kell h&gy

1 legyenEzzel szemben a kapitalista termelési rendszerben azt látjuk, hogy napirendien vannak felifedezések, — hiszen felfedezések viszik előre a technikának, a civilizációnak és a kultúrának lendületét, — de eaefket a felfedezéseket hét lakat, alá rejtiik, eílzárjáik, ezefkíből a felfedezéseikből olyan tőkét kovácsolnak, amely csak egyesek számára jelent vagyont, jólétet, gyarapodást, és kizárják az egyetemes emberiséget abból, hogy ezeknelk a felfedezéseknek: gyümölcsét mindenki élvezhesse. Ezzel szemben a szociális^termelés igenis magasabb felelősségérzettel, és á közösség áitárzésével közkinccsé teszi a termelési módszerek egyszerűsítését, a racionalizálást, az újabb ötletek és felfedeizések megvalósítását, és éppen ezéirt a szociális termelési rendszerben a tudás nem egyes kis szűk klikkeknek zsákmánya ési privilégiuma, hanem a tudás mindenki számára rendelkezésre áll, aki tud és akar tanulni és alkarja képességeit a köz szolgálatába állítani. Én tehát ennek az akadémiának felállításában nemcsak a szociális fejlődés hatalmas szimbólumát látom, nemcsak annak örülök' hogy a tervgazdálkodás útján a közjólét fokozódása -fog bekövetkezni, hanem látom egy magasabb erkölcs megvalósulását is, amely lebontja az országhatárokat az emberi közösség előtt, áthidalja a nemzeteket elválasztó határokat és kereteiket és mindazokat a kincse" kelt, amelyeket egyik szociális , ország felfedezett és mlelgisimiert, a többi szociális úton haladó ország rendelkezésére bocsátja; de ugyanakkor belül is féltéíkenység, irigység és önzés nélkül biztosítja a tanulás és a továbbképzés lehetőségét ebben az országban mindazok számára, akik ehhez kedvet, hajlamod és ambíciót éreznek.