Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-5
89 Az országgyűlés 5. ülése 1949. évi június hó 15-én, szerdán. 90 t-alamtó híreket, amelyek új fegyveres alakulatok felállításáról, az ifjúsági Werwoif-mozgalom terjesztéséről, hírhedt iiácívezérok rehabilításáról, háborús bűnös, kegyetlenkedő tábornolko'k, SS-paranesnokofc szabadlábrahelyezéséről és realktivilásáró] számolnak be. Ez íermésaPteseiii veszedelmes játék a tűzzel, egy olyan tűzzel, amelynek nemrég 1 már martaléka lett egész Európ, s amelynek üszkös gerendáit, romjait máig' sem lehetett teljesen eltüntetni. Gyakorlati tapasztalat, t : Ház, hogy aki egyszer tüzlkárosult volt. akinek legdrágább értékeit, sőt hozzátartozóit is elégette már egyszer a tüz, az érthetőleg erősen vigyáz, a tűzrendész eti elővigyázatossági intézkedésekre, azokat maga betartja és másokkal is igyekezik betartatni; azonnal észreveszi azt is, ha valahol még nem sikerült ártalmatlanná tenni a tüzfészlket, és ha tűzveszély* forogj fenn, magától értetődik, hogy azolk a szomszédok, akiknek egyszer már leégett a házuk, összefognak az új közös veszély elhárítása érdekében. A muiltévi varsói külügyminiszteri konferencia hívta fel teljes nyomatékkal a világ közvéleményének, az országuk sorsát: irányító áliammférfiakniaik figyelmét is arra* hogy Euró pábam iemét tűzveszély van; megjelölte ugyanakkor a veszély elhárításának, az ellene való védekezésnek eszközeit és módszereit is. A varsói külügyminiszteri konferencia határozatai konkrét javaslatokat tartalmaztak a német kérdés megoldására, a pángermán veszély, a keleteurópai államokat fenyegető új német nacionalista és militarista expanzió, a néme ; fasizmus újjáéledésének megakadályozására. T. Ház! A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat logikus következménye mind a Németországban veszedelmes arányokban jeleinftkező tűzveszély konetatálásának. mind a varsói külügyminiszteri konferencia határozatainak. Ugyanaz a nemzeti aggodalom, ugyanaz a politikai előrelátás, ugyanaz az elszánt akaraJt, az új német Drang niaeh Osteanal való szembefordulás hozta létre ezt a szerződésit, mint a varsói külügyminiszteri konferencia határozatait. De nemcsak az azonos külpolitikai érdek tette szükségessé az előttünk fekvő szerződés megkötését, hanem a magyar és a csehszlovák népnek mélyről feltörő azonos kívánsága és legfőbb óhaja, vagyis a béke megőrzésének és egY új háborús veszély csökkentésének elszánt akarata isErről a szerződésről tiszta lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a szó szoros értelmében véve békeokmáiny, a békének legfontosabb nemzetközi dokumentuma, nemcsak abban az értefemben, hogy a két szomszéd nép viszályait- szünteti meg és testvéri együttélést teremt köztük, hanem békeokmány abban az értelemben is- hogy az általános európai és így a _ világbékét ú? szolgálja, egy vakmerő, új német agresszió elriasztásához járul hozzá és így szervesen illeszkedik bele a Szovjetunió vezetése alatt álló hatalmas világ'béke-offenzim stratégiájába. A szerződésnek e békés jellegét egyébként szövege is hangsúlyozza. Az egyezmény II- cikkének második bekezdése szószerint ezeket tartalmazza (olvassa): »E célból a Magas Szerződő felek résztvesznek minden olyan nemzetközi akcióban, amely a béke és a nemzetközi biztonság megőrzésére és magvédésére irályul, és hathatósan hozzájárulnak e cél megj valósításához fiz Egyesült Nemzetek Alapokmánya elveinek megfelelően.« ! A nagy nemzetközi béke vonatkozásaitól eltekintve a lelki megbékélésnek is hathatós eszköze ez a szerződés. Ennek a szerződésnek a szelleme kétségtelenül kihat majd a két szerződő fél politikai, társadalmi és gazdasági életének minden terére, itehát a Magyarországon élő szlovák és a Csehszlovákiában élő magyar népcsoportok kulturális, gazdasági és társa dalmi életére is. A szerződés bevezetése — mint mondottam — törté'ielmi igazságot tartalmaz, amidőn rámutat arra. hogy a múltban részben saját uralkodó osztályaink, részben pedig a német imperializmus »divide et impera« elve — mint Horváth Márton képviselőtársam is rámutatott erre — akadályozta meg a kéit nép jó szomszédi viszonyainak kialakulását. De ugyanígy a iLelki megbékélésnek is útját állta mind a két országban a reakciós sovinizmus. Ennek a reakciós sovinizmusnak káros határai alól szabadította fel a csehszlovákiai magyar népcsoportot az 1948-as februári fordulat, amely megsemmisíthette a csehszlovák soviniszta reakciót és diadalra juttatta a népi demokrácia erőit. Ezek az erők odaát is, nálunk is nemcsak a két nép ]>olitikai kibékiilését teremtették meg. de egyben a lelki megbékélés feltételeit is, amelyek között legelső helyen szerepel ez e történelmi nevezetességű szerződés. Az előadottak alapján leszögezhetem felfogásom ajt, amely szerint a szerződés haitüiiató" san támogatja a nagv nemzetközi bókefront törekvéseit, csökkenti egy új német agresszió lehetőségét, megteremti » jószomszédi viszonyt a két egyniiásrauitialt dunavölgyi nép között és biztosítja a két országban élő maeyar. illetve szlovák népcsoport kulturális és gazdasági fejlődését. Éppen ezért a törvényjavaslatot, minit a nemzetközi béke és a belső megbékélés fontos tényezőjét, örömmel elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Boldoczki János képviselő urat illeti a szó. Veľavážený Krajinský snem! Dovoľte mi, aby som v. príležitosti včlenenia osnovy zákona o smluve priateľstva, spolupráce a vzájomnej pomoci medzi Maďarskom a Československom v svojom materinskom jazyku vyjadril svoju hlbokú vdakvi ako aj vďaku a naji'iplnejší súhlas slovenského pracujúceho ľudu v Maďarsku, ktorú cítime voči maďarskej a československej vláde, keď správne zastupujúc záujmy svojho ľudu, túto smhivu uzavrely. Duch tejto smhivy ako aj každý jednotlivý jej bod je dôkazom toho, že maďarský a československý pracujúci ľud sa z minulosti mnoho poučil. Nenechá sa sviesť americkými a anglickými imperialistami, nenechá sa sviesť ani maďarskou a československou reakciori, ktoré proti sebe huckajú a rozširujú nesvornosť medzi dvomi národmi. Ale naopak, vyjadruje touto smluvou svoju vôľu, že chce žiť v priateľstve, chce si navzájom pomáhať a že, ak to bude potrebné, spoločne bude vystupovať proti spoločnému nepriateľovi. Áno, môžem kľudne tvrdiť, že túto smluvu uzavrel maďarský a československý ľud, lebo v obidvoch krajinách vládne pracujúci ľud pod vedením robotníckej triedy. Keby tomu tak nebolo, nebola by sa mohla táto smluva zrodiť, nebola sa by mohla uskutočniť. Mohli sine vidieť aj v minulosti, že pracujúci ľud márne hľadal možnosti úzkeho styku. Nepodarilo sa mu vytvoriť priateľské ovzdušie, lebo jak maďarskí tak aj československí feudálni, poloBOLDOCZKI JÁNOS:
