Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-22
707 Az országgyűlés 22. ülése 1949. évi december hó 19-én, hétfőn 708 növekvő életszínvonala és általában a dolgozó parasztság felszabadulásából és növekvő igényeiből eredő szükségletek megkívánnak- Nem leplezhetjük azt ,a tényt, hogy mezőgazdaságunk ma is drágám termel és általában keveset termel, és termelését úgy folytatja, bogy szüntelenül ki van téve az időjárás bizony tatanságainak, s fejletlen, alacsony agrotechnikai módszereink nem teszik lehetővé számunkra, hogy mezősta-zdaságunlkat az iparéhoz fogható színvonalra emeljük. Hogy ezt a nagyobb célt,, mezőgazdaságunk magasabb fejlődésiét elérhessük, hogy gyökerében megszüntethessük mezőgazdaságunk elmaradottságát, ahhoz szerkezetében kell átalakulnia mezőgazdaság unfcniak. rá kell lépnie a szocialista fejlődés útjára. Alkotmányunk kimoaicLila; hogy a Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a dolgozó parasztság jogát a föld; höz, és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelő szövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Mint Alkotmányunk kifejezi, a dolgozó nép államhatalma ©tekintetben megtette és meg fogja tenni a magáét. Megállapíthatjuk azonban azt is, hogy dolgozó parasztságunk egyre növekvő toiniegei is felismerik a fejlődéi? állomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista mezőgazdaság felé vezet. A földreform befejezésével és hároméves tervünk teljesítésével így lépett mezőgazdaságunk fejlődése'új szakaszába: a szocializmus építésének szakaszába. Állaimi gazdaságaink fejlődése, gépállomásaink hatalmas arányú növekedése és termelő szövetkezeteink gyárapodásia egyformám amellett bizonyít, hogy mezőgazdaságunk már sikeresen megtette kezdő lépéseit ezen az úton. 1950-beu, az ötéves terv első félében az a feladat vár reánk, hogy további lépéseket tegyünk ezen a úton és további feltételeit teremtsük meg annak, hogy mezőgazdaságunkat kiemeljük elmaradóiItságából és felszereljük mindazzal, ami a termelés magasabb szintjének eléréséhez szükséges. Két döntő feladat vár ránk ezen a téren a következő évben. Az egyik: a mezőgazdaság szocialista tényezőinek, az állami gazdaságoknak, a termelőszövetkezeteknek, a gépállomásoknak továbbfejlesztése és elért eredményeik - megszilárdítása. A másik: általában termelésünk technikai módszereinek fejlesztése. főleg a társas, a szocialista szektorban, de az egyéni termelésit folytatók gazdaságaiban is. E két feladat elvégzéséhez szakadatlan szívós munkára, szüntelen tanulásra és az államhatalom; állandó segítségére van szüeég, és emellett arra. hogy mezőgazdaságunknak ezt a fejlődését politikailag is biztosítsuk. Világos, hogy mezőgazdaságunk szocializmus felé haladó fejlődésének ellenségei mindazok, akiknek kizsákmányoló gazdagodását és politikai, társadalmi befolyását fenyegeti dolgozó parasztságunk társadalmi emelkedése és a gazdálkodás hatalmas arányú fejlődése. Előfeltétele tehát mezőgazdaságunk fejleszté" sének, technikai színvonala emelésének az, hogy sikeresen vegyük fél a harcot a fejlődés ellenségeivel, a régi rendszer ittmiarradt erőivel, elsősorban a kuláfcsággal. Meg kell tanulnunk — és ebben, tökéletesen igazam adok Hegedűs András képviselőtársamnak — hogy mezőgazdaságunk fejlesztésének minden lépése, mezőgazdasági termelésünk minden munkája egybeni politikai kérdés is, a szántás-vetés épptetn úgy, mint a termelési szerződések megkötése- vagy 'a földmíves szövetkezetek kereskedelmi tevékenysége, vagy a gépállomások traktorainak a munkája. Az ellenség minden lépésével politikai harcot folytat törekvéseink ellen, és ha mi magunk engedjük, az ellenség terjeszti ki befolyását és rombolását dolgozó parasztságunk tömegeire. Alapvető kötelességünk tehát rnezőg-<zdaí-águnk fejlesztésének munkáját állandó éberséggel és szüntelen politikai felvilágosító munkával, dolgozó parasztiságunk öütudaiának emelésével és az ellenség leleplezésével és kiszorításával biztosítani. Ezt a haireot irányítja népünk vezető ereje* a Magyar Dolgozók Pártja, és a front minden szakaszán viszik előre népi szervezeteink, tömegszervezeteink és a dolgozó parasztság egyre nagyobb számban öntudatosodó tömegei. A földmivelés* ügyi tárca minden, szervének feladata, hogy mezőgazdaságunk fejlesztését, mezögazuaságunk munkáját szüntelen éberséggel és az ellenség minden mozdulatának állandó ellenőrzésével és meghiúsításával végezze» és azzal— mint Garai Vera képviselőtársam mondotta, — hogy a minisztérium szervei szorosan és egymást kiegészítve dolgozzanak együtt a DÉFOSz-szal és a többi népi szervezetekkelA mezőgazdaság fejlesztésének politikai követelményeit szem. előtt tartva kell fel" késiziülnie a • földmívelésSigyi tárcának az ]95Ü-es költségvetési év két .döntő feladatára, á mezőgazdaság társas, szocialista tényezőinek továbbfejlesztésére és általában a mezőgazdasági termelés színvonalának nagyfokú emje<lé~ séi-e. Miután mindkét feladat nagymértékbein növekszik a következő évben, az 1950. évi költségvetésnek nagyobb anyagi eszközökről kellet gondoskodnia e munka biztosítására. Ez magyarázza meg azt, hogy míg 1949-ben a föidmíveiésügyi tárca költségelőirányzata 326 millió forint volt, addig 1950-ben ez az összeg 443 millió forintra emelkedik. A mezőgazdaság nagyüzemi, társas, gzoeia* lista szektorának fejlesztése és ezeknek a gazdaságoknak erősítései magától értetődően elsősorban nem költségvetési, feladat. Ezt a célt elsősorban az ötéves tervben előirányzott hatalmas beruházási összegek szolgálják- A költségvetésben nyer azonban fledezetet az az egyre növekvő szervező és irányító munkaamelyet a föidmíveiésügyi minisztériumnak és a mezőgazdasági szakigazgatásnak el kelJ végeznie. A költségvetés Számaiban sorra tükj röződik ennek a növekvő arányú és fokozódó jelentőségű munkának minden mozzanata. Egy évvel ezelőtt például állami gazdaságaink fejlettsége még hasonlíthatatlanul alacsonyabb «szintén állott és sokkal kisebb arányú volt. mint ma. Az elmúlt költségvetési évben 40 vállalat keretében termelek állami gazdaságaink kevesebb mint 200.000 float, holdszántóföldön és központjuk a minisztérium mellett szervezett vállalati központ volt. 1950ben több mint kétszerte nagyobb területtel klell számolnunk, és ez a megnövekedett terület egészen más szervezeti formában illesz* kodik a minisztérium szervezetébe. Hasonló változás következett be a gépállomások területén is. Míg az 1940-es leszten46* (