Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-22

669 Âz országgyűlés 22. ülése 1949. évi december hó 19-éri, hétfon 670 elősegítésére a gyümölcsfacsemetékre 20%-© s fuvardíimórsékiés van érvényben- Tenyész­állatokra 20%-os, állati elesógekre 20—23%-os díjmérséklés van biztosítva, és így lehetne to­rolni tovább mindezeket, awnak bizonyítására, hogy vasútunk tényleg a dolgozó nép vasútja­A mezőgazdasági termékek értékesítése és a fogyasztó dolgozók életwaín vonalának eme­lése érdekében a Budapestre szállított bur­gOiiiyaküldeniényekre ég almaküldéméinyekre. a budapesti tejtermék küldeményekre 10—30%-os fuvaitlíjtaérséklés érvényesül. A vasút munkája iránti bizalmunkat je­lentiét te az, hogy még az őszi csúcsforgalom előtt sem tekintettünk aggodalommal a vasút félé- Pedig dolgozó parasztságunk politikai felzárkózásából és jó közepesnek ígérkező ke­nyérgaboraatermésünkből előre láttuk, bogy a múlt éviit jóval meghaladó kenyérgabonát tu­dunk majd begyűjteni, de láttuk azt is, hogy ennek a mennyiséguek nem niindeniütt alkal­mas és nemi mindenütt elegendő raktárhelyi­ség hiánya miatt vasutunkra nagyi feladat vár e termények mozgatásában, megfelelő rak­tárakba való beszállításában. Hozzájárult eh­hez még- &z, hogy a nagyobb vidéki viálrosofk" ban, ebben aizi időben alakultak meg- a külön­böző nemzeti vállalatok és ezek raktárainak feltöltés© ugyancsak komoly foglalkoztatását jelentette a vasúti teherszállításnak. Ablból a munlkáhóL amely fennakadás nél­küli szállítáist biztosította, csak két dolgot említek fel, amely a vasúti szállítás meggyor­sulásaihoz hozzájárult. A,z egyik a kocsiforduló megrövidítése, a másik a kétezieirtonnás ,moz­galom- Hogy a kocsi-forduló megrövidítését mieaunyi'ra (komolyain vesziik vasütasalinlk, ezt csak az tudja, aki látta, mennyire bi'Ztátjtáik és szorgalmazz á)k vasutasaink a ki- és berakókat­A 'kéteze'rtonnás mozgalom valóban mozga­lommá lett- mert ma már az ezredik ilyen szál­lítmányon is túl vagyunk ós a kétezer tonna csak jelzi ma már a mozgalmat, hiszem a mozr galom keretében 2600—2700, sőt 3000 tonnán fe­lüli vonatot is továfbbítottunk. Ha akár ennek a mozgalomnak, dte bármely más munkaterüle­ten a sztahanovista mozgalomnak az elindítá­sát keressük, felszabadítónk, a nagy Szovjet­unióban és dolgozóiban találjuk mejg. Varga Károly élmunkás főmoizdonyvezető a követke­zőket mondja: »Áttanulmányoztuk a szovjet sztahanovista vasutasok módszereit és ezek alapján indultunk harcba.« És jellemző a szo­cialista dolgozóra, hogy Varga Kiáíroly a to­vábbiakban a következőket mondja: Ezen fe­lül — tudniillik iaz élmunkás kitüntetésen kí­vül — annak örülök a legjobban, hogy kezde­ményezésünk országos mozgalommá vált és szaktársaink már engem is túlszárnyaltak, hi* szén versenyünk eredménye az _ cgésí» országé. És ezt bizonyítja a szocialista ipar, a szocia­lista munka fölényét­A magyar vasutas •sztahanovisták dolga természetesen sokkal könnyebb, mint orosz kezdeményeziő tárrsaiké volt. Nim kell miegküz­deniök azokkal az akadályokkal és maradi né­zetekkel, amelyeik' ellen maga Sztálin gene­ralisszimusz lépett fel 1935 novemberében a sztahanovistáik! első szovjetuniói értekezletén, és amelyeket a szocialista realista író eszközé­vel mutat meg Szurov a Madách Színházban, nagy- sikerrel most műsoron lévő »Szabad a pálya« című darabjában. T. Országgyűlés! Csák egészen röviden és általániossáigban kívánok rámutatni arra az ! újítómozgalomra, amely a vasúton belül a ra­cionalizálást, az önköltségicsökkentést s'aol­gálja^ Az újítómozgalomra a vasúton belül mi sem jellemzőbb, mint az, hogy az ez év január hónapban elfogadott újítások évi megtakarí­tása 300-000 forint volt, míg ezzel sízemibeu a november hónapban elfogadott újítások lennek az össizegnek. sokszorosát eredményeiztéfki De ugyanígy^ sokttnillió forintos megtakarítás tör­tént a Lánchíd építésénél, is, amelyet részben anyagfelhasználás ' terén a z egyes szerkezeti elemek összeszerelésénél alkalmazott újítások­kal, gondos munkával, a brigádmozgá'lom és a verseny széleskörű kifejlesztésével és példás munka fegyelemmel értek el. A munkához való meg vált ózott- viszony ki­emelkedő példajlát adta a debreceni műhely egyik fékezőmunkása, aki Miskolc környékén kirándulás alkalmával figyelt fel egy olyan homokkő-fajtára, amellyel a ihorzsaíkőveil vég" zett fényegési munkáját kiválóan el tutdta vé­gezni. A kísérleti csiszolások soriam kiderült, hOigy ennek a homokőnek a minősége a kül­földről behozott horzsakőével teljesen azonos­Ez az újítás valutamegtákarításon kívül évi 12000 forint megtakarítást eiedményieiz.. T. Országgyűlés! Ez az országgyűlés az öt­éves terv perspektivajaiban, az: ötéves terv megkezdésére készülve ül itt együtt. A tárgya­lás alatt lévő tárca költségvetését iá nemcsak az ebben a költségvetésiben- felvett Összegek tükrében, hanem lígy kell néznünk- hogy hozzláíadjük mindazt, amilt az ötéves terv eis» éve a közilekedési tá.rcával kapcsolatban je­lent. Ebiből a szempontból nézve felszólalásoni­ban látszólag kisebb jelentőségű kérdésekkel foglalkoztam. Be ezek a nagy tervnetk imind részei és nagy tanítónk tanított arra, hogy a részletmunkát stem szabad elhanyagolni, hiszen azok a nagv tervnek részei és a részletek jó végrehajtása biztosítja kitűzött céljaink el­érését- Arra, hogy tervünkéit megvalósítsuk, (iSY a költségvetésen., mint az ötéves terven bejlül, biztosíték az, hogy az ország dolgozó népét a nagy Sztálin tanítása szerint & r ma­gyar kommunisták vezetik, az élen Kláfeosi Mátyással. (Lelkes tcvps.) T. Országgyűlés! A vasút és az , ország első élmunkásának, G-erő Ernő álliaimimdniszter­níefe szavaival fejezem be: »Ebben az ország­ban szocializmust építünk. A szoeializomus pe­dig több és jobb termést, több iparcikket, élel­miszert jobb utat és utazásit jelent- Jelenti a vláirois és a falu közötti kapcsolatok szoro­sabbá válását, a városi és falusi dolgozóknak egymáshoz való közelkerülését.« A költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A közlekedési, és postaüigyi mi­tt iszlt er úr kíván szólni­BEBRITS LAJOS miniszter: T. Ország­gyűlés! Az ötéves tervben eddig nem isimért arányban kell emelni a közlekedés telljesítő­képességét. 1954-ben 1949-hez képest 60%~kal több árut kell szállítani és valamennyi közle­kedési eszközt, az összes útvonalaitót ehhez mérten ki kell fejleszteni. E feladat jelentős részét míáir 1960-ben kell elvégezni. Képesek va­gyunk-e ezekre a teljefeítmén_yeik're?Az, állam­vasutak mennyiségi és minőségi teljesítményei már a hároméves terv idejében is lényeges fej­lődést mutatnak. A már kiértékelt adatok sze­rint az államvasutak ez évi teljesítménye 20%-ikal magasabb, mint a múlt évi és 45%-kal l magasabb az 1938. évinél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom