Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-21
641 Az országgyűlés 21. ülése 1949. a Kákosi Mátyási által vezetett dolgozó magyar nép aratott a földbirtokosok és kapitalisták osztályán, és a. külső imperialistákkal szövetséges belső reakció különböző fajtáin. Ezek a győzelmek formálták hazáinkat a szocializmus felé haliadé népi demokráciává, ,a. munkások és parasztok államiává, amelyben a Szovjetunió által felsizabac'iított dolgozó nép az ország- gazdájává vált és a Szovjetunióra támaszkodva, annak segítségével, annak példája nyomain felépített© hazánkat a romokból és szilárd alapokat teremtett országunk továbbfejlődéséhez. Ezen győzelmek következményéképpen, ezek ere cl menyeképpen népgazdaságunk szerkezetében is döntő változások mentek végbe. A hitelszervezet, a közlekedés, a külkereskedelem teljesen, a gyáripar és a bányászat 92%-ban a dolgazó nép tulajdonává vált. Az ipari üzemek állairaosításla, tervszerű termeltetése szükségszerűvé tette az áruforgalom tervszerű megőizervezásét is, hiszen a termelés módja meghatározza a csere, elosztás és fogyasztás jellegét is. És mint ahogy a. termelési eszközök magántulajdonán alapuló anarchikus termelési rendbein lehetetlen lett volna a tervsizerű, szervezett áruforgalom, úgy tervszerű termelés esetén lehetetlen lenne a spontán, szervezetlen piac fenntartása. A Szovjetunió tapasztalatai azt is bizonyítják, hogy a ' nagyipar fejlesztése érdiekében, a mezőgazdaság gépesítése mellett feltétlenül szükséges az értékesítés, a piac rendbehozatala. E feladatot a népi. demokráciáknak is meg kellett oldaniok, a lenini útmutatás szerint: birtokba venni a kereskedelmét, irányt szabni neki és bizonyos keretek közé szorítani azt. Ezt a munkát a kereskedelem- és szövetkezetügtyi minisztérium _ kezdte meg. Helyes politikával, a gazdasági intézkedések rendszeres végrehajtásával biztosítani kellett az értékesítés szabályozását, emiellett az áruforgalomban a szociális szektor növelését és elsősorban a nagykereskedelemiben a magántőke súlyának szisztematikus csökkentését. > A minisztérium 1948 őszén fogott hozzá erőteljesen ehhez a'munkához és elsősorban a= legfontosabb tömegszükségleti cikkek;, a textil, fűszer, vas forgalmának irányítálsára állami nagykereskedelmi nemzeti vállalatokat alapított. A nagykereskedelmi nemzeti vállalatok nem kaptak egyedáruságot, hanem versenyben alltak a magánszektorral. Ezzel az intézkec'éssel a minisztérium egyrészt biztosította az állami nagykereskedelem megerősödésének és felfej lő dés ének időtartamára az értékesítés folyamatosságát, másrészt megalkladályozíta a magántőke gyors kivonását a kereskedelemből. Az állami nagykereskedelmi nemzeti vállalatok felállítása változást jelentett iaz ipar és kereskedelem egymáshoz való viszonyaiban is. A kapitalista rendszerben a termelő vállalatok hatalmiais értékesítő apparátusokat tartottak fenn, amelyekkel lényegesen emelték a termelés költségeit. Ezt (a szervezetet a felszabadulás után a, magánnagykereskedelem spekulációjának lehető korlátozására-, az. ország áruellátásának biztosítására fenn kellett tartani- Ez a tény a termelő üzemek számára n'agy megterhelést jelientett, hiszen az értékesítési problémákkal való rendszeres foglalkozás szükségszerűen ia termelés rovására ment. A nagykereskedelmi nemzetj vállalatok megszervezése lehetővé tette, hogy a termelő válláratokról leválasszuk az értékesítési funkciókat. A leválasztás következtében a termelő vállalatok teljes erejüket a termelés fejleszévi december hó 16-án, pénteken. 642 tésére fordíthatták. A kereskedelmi vállalatik viszont a termelés belső fogyasztásra jutó részének értékesítését lényegesen kisebb költséggel, több tervszerűséggel tudjták és tudják megoldani. Az állami nagykereskedelmi nemzeti vállalatok felállítása és kiépítése az év folyaimán tervszerűen ment végbe. Ennek a tervszerű munkának eredménye volt az, hogy augusztusban az állam vállalatai, bonyolították, le a nagykereskedelmi forgalom 93.8%-ált és hogy a decentralizált, az ország egész területére kilter jedő állami nagykereskedelmi hálóizait kiépítése az év végére teljesen befejeződik és így a tárca megvalósítja Népközitársasáigunk Alkotmányai szerint a nagykereskedeleminek az állam vállalatai által való lebonyolítását. A nagykereskedelmi hálózat kiépítésével' párhuzamosan az ország egész (területén, a megyeszékhelyeken áruelláítási bázisokat létesítünk. A nagykereskedelmi nemzieti vállalatokat általában kereskedelmti központok fogják össze és irányítják. A központokba összefogott vállalatokoin kívül igen nagy azoknialk ia nagykereskedelmi nemzeti válaltatoknak a számia>, amelyek a központokon kívül működnek és a tárca operatív főosztályainak közvetlen irányítása alaltt állanak. Az önálló belkereskedelmi minisztérium felállítása és feladafeii szükségessé teititék az összes áruforgalmi kérdéseknek a tárca keretében való ö'sszpontosítását. így kerültek fokozatosan a földtóíveilésügyi, közlekedésügyi, pénzügyminisztériumi vállalatok, — értékesítési funkcióikat betöltő vállalatok — a tárca felügyelete alá. A különféle tárcák kereskedelmi vállalaitain kívül ez év őszén az Országos Közellátásügyi Hivatal begyűjtési és árueloezltási feladaitokkal foglalkozó részlegei ig beolvadtak a belkeresikedelemi minisztériumiba. Ezáltal a tárca irányítása és felügyelete neniicsajk az ipari termékek szétosztására, hanem a mezőgazdasági termények begyűjtésére és eloszitására is kiterjed és így a kierekedelmi áruforgalom egysége teljes lett. így ma már az egységes áruforgalom forgalmi szervezetben az állami nagykereskedelem feliadata az ipar teljes belső fogyasztásária kerülő termelésének átvétele, a mezőgazdasági 'termékek begyüjltése és^ felvásárlása;, az ipari és mezőgazdasági termékek elosztása a z állami, szövetkezeti és a magánkiiskiereskedelem részére., az áru -útjának racionális megszervezésie, valamint a termelés és fogyasztás közötti kapcsolat megteremtése. A nagykereskedelmi nemzeti vállalatok az elmúlt féleszitendőben hatalmas fejlődésen mentek keresztül. 1949 júniusában a tárca felügyelete alá 59 nagykereskedelmi nemzeti vállalat tartozott. 1949 november közepén a minisztérium 13 központ és 199 nemzeti vállalat működését irányította, amelynek 1888 fiókjuk van. A decentralizált nagykereskedelmi hálózat jó működését bizonyítja az a körülmény, hogy a nemzeti vállalatok le tudták bonyolítani az emelkedő termelés és az emelkedő életnívó nyomán igen jelentős mértékiben megnövekedetft áruforgalmát. Emellett olyan területről tudták kikapcsolni a magájikapitalizmust, amelyen az a múltban igen sokat nyerészkedett és a dolgozó osztályoknak mérhetetlen károkat okozott. Hogy mennyire fontos fegyver az állami nagykereäkedelnii hálózat az élesedő' osztályharc idején a dolgozó nép államhatalmának kezén, és hogy milyen fontos politikaii feladatokat is meg kell oldania, azt az »Amerika
