Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

621 As országgyűlés 21. ityése 1949. évi december hó 16-án, pénteken. 622 kell gondolniok erre, mint amikor nekik ma­guknak kellett eladná ok áruikát. Munkásaink' és mérnökeink munkájuk közbem gondoljiamak arra, milyen fontos 'nemzetgazdasági érdek, hogy jóminőségű. leellenőrzött árú kerüljön exportra. Ez nemcsak az ipari, h'anem a mező­gazdasági exportcikkekre is áll. Egy másik meggondolandó dolog « szál­lítása határidő kérdése- Gondolnunk kell arra, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok is tervgazdálkodást folytatnak és megzavarja számításukat, ha nem tartjuk "be a határidőt. Nem mindegy az, hogy a cséplő­gépet aratás előtt vagy aratás után szállít­juk-e le. Ha mi nem vagyunk pontosak, nem követelhetünk pontosságot másoktól sem. Ha viszont pontosak vagyunk, pontosságot de kö­veitelhetünk. T.. Országgyűlés! A • külkereskedelmi mi­nisztérium költségvetésének összege 36,239.000 forint. Ez nagy összeg, cte nagy feladatot is kell végrehajtani. A sikeres munkához meg­van a biztosíték. Kiszorultak a külkereskede­lemből a spekulánsok, a kapitalista elemek, a dolgozó nép vette kezéte ezt is. Nemzetgazdaságunk egészséges és viluar­álló- Az orszáar külkereskedeími politikája helyes, jó, mert a baráti Szovjetunióra és a népi demokratikus országokra támaszkodik. Ezért kérem, hogy a költségvetést változtatás nélkül fogadják el. (NmiV taps.) ELNÖK: Szólásra következik? SZABÖ PIROSKA jegyző: Szurdi István, SZURDI ISTVÁN: T. Országgyűlés! Néhány nappal ezelőtt az országgyűlés tör­vényerőre emelte népgazdaságunk első ötéves tervét. A törvénybe foglalt ötéves népglazd'a­sági tierv irányt szab a Magyar Népközitársa­ság egész gazdasági életéinek. Gerő elvtárs beszédében rámutatott arra, hogy az ötéves terv sikeres végrehajtásának megvannak belső és külső előfeltételei. A külső előfeltételek egyike: külkereskedelmünk jó munkája. Külkereskedelmünk feladatait az ötéves terv célkitűzései szabják meg. Az ötéves terv­törvény kimondja: Magyarországot agráripari országból ipatri országgá kell átalakítani olyan országgá, melynek gazdaságában az ipar súlya a döntő, és melynek ugyanakkor fejlett, kor­szerű mezőgazdaságai is van. A célok megvalósításánál komoly és nehéz feladatok várnak külkereskedelmünkre. Mi az, amit külkereskedelmünknek elsősorban meg kell oldani? A Horthy-fasizmus iparosítási politikája természetesem nem iaz ország, hanem a kapitalisták érdekelt tartottat szietm^ előtt így iparunk fejlődését a tervezerűtlenség jcí­mezte. Ennek következtében a magyar ipar ma még egynéhány területen elmaradt. Magyarország iparosításának meggyorsí­tása, elsősorban a niehéz- ég gépipar fejlesztése szükségessé teszi, hogy más országokból is be­hozzunk gépeket, műszereket és egyéb beru­házási javakat. Külkereskedeiltmünk jó munká­ján múlik, hogy iparunk, elsősorban nehéz- és szerszáimgépiparunk gépszükslégleteimek egy részét beJhozattaaH útján ki tudjhik elégíteni­Külkereskedelmünk jó ^munkáján múlik az is, hogy az ötéves terv végrehajtása folyamán az előirányzott beruházásainkat megfelelően végre tudjuk hajtani, hogy új technikát tudjunk biz­tosítani iparunk számára. Külkereskedelmünknek biztosítania kell új nagyüzemeink. öntödéink, szere zámgépgyá­raink, aluminium-kohóink, motorgyáraink fel­szerelésléhez és üzembehelyezéséhez a sziüksé­ges' gépek egy részét behozatal útján^ Eimellett — t. Országgyűlés - el keld látnia iparunkat azokkal a szükséges alapanyagokkal, nyers­anyagokkal, amelyek Magyarországon nem lelhetők fel. vagy csak igen kis miértékben ta­lálhatók, viszont iparunk folly tatásiáihoz, fej­lesztéséhez felltétlemül sziükségesek- Vasércre és kokszra van szükségünk kohóink ezámára. Színes fémekre a gép- és elektromosiparunk­nak, pamutra és gyapjúra textiliparunknak, számos nyersanyagra vegyiparunknak, fára építőiparunknak, — hogy csak a legfontosab­bakat említsem. Ezeket kell külkereskedel­niümknek a behozatal útján biztosítania. Ugyanakkor ezzel összefüggően kiviteli fel­adatokat is, meg kell oldania­Hogy az előbbiekben felsorolt ötéves ter­vünk megvalósításához szükséges, fejlődő népgazdaságunknak nélkülözhetetlen árukat ínég tudjuk vásárolni a külföldön, a behozatal arányában, esetileg azon túlmenően árukat is kell kivinnünk külföldre. Iliyem módon bizto­síthatjuk a szükséges devizákat behozatalunk­hoz. De ezektől el nem választható feladata külkereskedelmünknek, a mind nagyobb telje­sí tőképességű iparunk termel vényeit küllfóll­dön elhelyezni, úgyszintén a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás felé elinduló mezőgazdasá­gunk termeivényei számára külföldi piacról gondoskodni. Külkereskedelmiünknek úgynevezett .voi'u­menje, azaz behozatalunk és kivitelünk pénz­ben kifejezett értéke; meghaladja az első terv­év összes beruházásainak összegét­T. Országgyűlés! Ez a számiadat egymagá­ban íe világosan megmutatja, milyen jelen­tősége va;n népgazdaságunkban a külkereske­delemnek. Az ötéves tervünk beruházási pro­gramija, mind a behozatal, mind a kivitel vo­nalán olyan feladatok elé állítja fiatal kül­kereskedelmiünket, amelyek minden eddigi kö­vetelményt felülmúlnak. Mi biztosítja, hogy külkereskedelmünk a reá háruló feladatokat sikeresen meg tudja oldani? Els'ősorban a. Szovjetunió! Az Októ­beri Forradalom 32- évfordulóján elmondott beszéde Malenkov elvtársnak, amelyre az elő­adó elvtárs is hivatkozott, a Tájékoztató Iroda most megtartott értekezletén közölt számada­tok tényekkel bizonyítják és támasztják állá azok felé is. akik ezt eddig nem tudták, vagy nem akarták tudomásul venni, hogy a Szovjet­unió gazdasági ereje olyan mértékben növe­kedett, hogy a szocialista Szovjetunió ma már nemcsak a nemzetközi munkásmozgalomig for­radalmi bázisa, hanem a szocializmus építésé­nek nemzetközi - gazdasági bázisa is. (Nagy tups.) ri ' A Szovjetunió gazdasági ereje tette lehe­tővé, hogy a felszabadulás után a népi demo­kratikus országok képesek voltak visszaverni a? imperialisták gazdasági támadásait, ame­lyekkel a szocializmus építésiének útjáról akarták elterelni ezeket az országokat. A szo­ciális ta "Szovjetunió a kölcsönös baráti segítés szociailista elve alapján a gazdasági megsegí­tés bázisa, a gazdasági együttműködés köz­pontja a szocializmusa építő valamennyi or­szág számára, így a mi számunkra is­A másik biztosíték, hogv külkereskedel­münk sikeresen fogja «megoldani feladatát, a népi demokráciák létezése. Ezekben az orszá­gokban megszilárdult a gazdasági erő, és ez a tény. hogy a népi demokráciák gazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom