Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

603 Az országgyűlés 21. ülése 1949. kellőiképpen értékelni azonban főiként csak akkor tudjuk, ha figyelembe vesszük az egész építőipar szörnyű elmaradottságát, az elavuli, hiányos és elégtelen gépi berendelést, az évszázadok óta megmerevedett régi munkamódszereiket, amelyekben csak' az utóbbi hónapokban, következett be nagyarányú és örvendetes változás. Míg 1947 elején az egész építőipar — be leértve a mélyépítő és anyaggyártó iparit is, — mindössze 30.000—35000 építőmunkást foglalkoztatott és kormányzatunknak, szak szervezetünknek igen komoly gondot okoizott a munkanélküliség megoldása, vagy legalábbis enyhítése addig a harmadik tervév befejező szakaszában már több miut 120.000 ember dolgozik az építőiparban, és az okoz komoly gondot, hogy a mutatkozó mukaerőszüjkségletet miképpen tudjuk kielégr teni- (12-00.) Az építőiparnak az államosítás utáni bekövetkezett gyors és nagyarányú fejlődése és a sokszorosan megnagyobbodott feladatok ellátása szükségessé !

tlette a munkaerőutánpótlásról való gondoskodást i^ vs az elégtelen építőipari gépek kiegészítésiéről való gondoskodást. Ennek érdekében a kormányzat megértő támogatásával az építőipar igépszükségletének egy része biztosítva lett, a, munkaerő pótlására is megtettük a szükséges intézkedéseket, helyesebben: a kezdő lépéseket. Gondoskodtunk arról, hogy megfelelő számú segédmunkás szakmunkássá (képeztessék át. Jelenleg átképzés alatt áll a magasépítő iparban 7074 segédmunkás, ebből 577 nő, a mélyémtőiparban pedig 600 áll átképzés alatt- Az áltiképzősök többsége 18-^2 év közötti s a legnagyobb resize falvakból került ki. Az átképzősök a szakmád vizsgáikon jó eredményeket mutatnak. Általaiban az eddig szétszórtan és meglehetősen rossz szociállis viszonyok között elibelyiezett mintegy 800 építőipari fiú és leány, iparosiianulóotthonoikban kapott elhelyezést. Népköztársaságunk politikai megszilárdullak sát, (népgazdaságunk állandó erősödését bizonyítja és iparunk döntő jelenltiőeéjgű eredményét jelenti az» hogy az építőipar idényjeMege nagymértékben megszűnt, és semmi kétség aziránt, hogy a múlt rendszernek ezt a tenues és átkos örökségét az építőiparból, illetve az építőmunkások életéből csaknem teljesen és egyszersmindenlkiorra száműzni lehelt- Ezen a íéren miáiris az a helyzet, iiogy lia vaílami rendkívüli nagy hideg nem leszi, akkor az építőmunkásqk mintegy 70—75% -át fogijuk tudni foglalkoztatni a télen s ezzel && építőmunikíások minden évben visszatérő félelmetes rémét, a munkanélküliség rémét megszüntetjükHogy ez az örvendetes változás bekövetkezhetetifc, t. Országgyűlés, azt köszönhetjük elsősorban a hős szovjet népnek, a szovjet nép bölcs vezérének és a magyar nép őszinte, igaiz barátjának, Sztálin elvtársnak, (Hoszszantarftó nagy taps.) aki a kapitlista elnyonuáis és kizsáiktmányolas alól felszabadította dolgozó népünket és fenetőséget adott arra, hogy ollyan társadalmi rendet alakítsunk ki, amelyben megszűnőik az embernek ember által való kizsákmányolása. Azt hiszem, t. Országgyűlés, hogy a legjobb úton haladunk ennek a célnak a megvalósítása feléHa már most visszatekintünk aiz eddig megtett útra és az elért eredményekre, akkor nyugodt 'Lelkiismerettel és talán némi büszkeséggel is megállapíthatjuk, hogy a Magyar Kommunista Bárt, illetve a Magyar Dolgozók 'vi december hó 16-án, pénteken. 604 Pártja és a mii forrón szeretett Rákosi «Ívtársunk vezetése mellett (Hosszantartó nagy taps.) a Szovjetuniótól kapott szabadisággal jól gazdálkodtunk és bebizonyítottuk, hogy arra a bizaüomra, szeretetre és jelentékeny támogatásra, amelyet a szovjet néptől kapjunk, érdemesek vagy unto. A hároméves terv végrehajtása során igen sok értékes• tapasztalatot szereztünk, amelyet a munkáink' további során és főiként az ötéves tervünk végrehajtása során erejdlményesen fel fogunk tudni használni. Helytelen volna azonban csak az eredményeinkről - beszélni, a munkák hiányosságait pedig ellhalíLgatni, annál is inkább, mivel van bőven ilyen értelemlben is beszélni, mondanivalónk. Köztudomású ugyanis, hogy a voi' nisztertanáes, majd a Pártunk, Politikai Bizojtitsiágának a határozata és nem egy esetben Rákosii elvtársnak a figyelmieRtetése kellett abnoz, hogy felfigyeljünk a hibáinkra, hiányosságainkra és »hozzáfogjunk azoik gyors ímegszünetéséhezA munkafegyelem megszilárdítása, a munkánk észszerűbb megszervezése, a tapaszltalatcíseremiozgalom kiszélesítése, a szocialista munjkaverseny-szellem kiailiafkítása és mindezeknek előMételeként az építőmunkások politikai nevelése körül muítatkozó hiányosságok megszüntetése érdekében az első kezdeti lépéseket megtettük, aminek eredményeképpen a döntő fordulat az építőiparban is bekövetkezetlt. A fordulat megtörténte óta az állandó és rendszeres», széleskörű oktató é& felvilágosító munka következtében egyre többen és többen értették meg és értik meg az építőmunkások közül azt a döntő változást, amely a felszabadulás óta, tte különösen az államosítás óta végbement, azt ugyanis, hogy azáltal, hogy az államhatalmat a parasztsággal szövetséges munkásosztály gyakorolja, megváltozott a dolgozóknak a munkához és az államhatalomhoz való viszonya. Ma már egyre többen és többen értik meg az^ építőmunkások közül is, hogy a töibbtermeléssel, az önköltség csökkentésével nem az építőipari kapitalisták érdekeit, hanem a maguk, a családjuk, gyermekeik és az egész magyar dolgozó nép jobb létét és boldogabb jövendőjét segítik elő és szolgálják. A dolgozók javára megváltozott helyzet

r nek ez a helyes felismerése tette tehetővé. hogy az építőiparban olyan teljesítmények alakulhassanak ki, amelyek a legképzettebb és legoptimistább szakmunkások előtt is elképzelhetetlennek látszottak mindaddig, amíg a saját szemükkel meg nem győződtek arról, hogy nem csailás, nem ámítás, hanem valóság az 1000%-os és az azon felüli normateljesítniényA szovjet népnek ezen a téren is igen sokat köszönhetünk, mert a Szovjetunióban szerzett tapasztalatok, alapján vált csak lehetsô gessé a sztahanovista munkamódszernek hazánkban való bevezetése- Ezt a Szovjetunióban járt Pozsonyi Zoltán indította el diadalmas útjára s ennek nyomán születtek meer a leg" nagyszerűbb eredmények: így példáuili Pozsonyi Zoltán első tanítványának, Fábik József kőművesnek az 1997%-os, Klein János kőmű^ vésnek a 2518%-os, Hammer Jáno,

s és Fazekas Mihály ácsoknak 950%-os, Katona Sándor vasbetonszerelőnek a 753°/o-os, Leib Rudolf kövező" nek az 511%-os, Weisz. Ottó és Kovács János kőműves ifjú brigádjainak 350—400%^ és mindezeknek a bekoronázására Kiss István