Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-21

Ö81 Az országgyűlés 21. ülése 1949. Országunk 1950-re szóló költségvetésének beterjesztése- alkalmából Kossá István pénzügyminiszter elvtárs kihangsnlyoßta, bogy az állami költségvetés bevételeinek kétharmadrésze immiáir az állami üzemiek bevételiéiből származik- Következésképpen ehhez a nagyarányú bevételi forráshoz elsősorban a legnagyobb mértékben ia nehézipar üzemei járulnak hozzá. A nehézipari minisztérium 1950. évi állami költségvetésének összes kiadásai 117,254.000 forintot képviselnek, A kiadási tételekből — hogy csak a legjelentősebbeket soroljtatm fel — az új áUami ipari tervezőirodára, 6,615.000 forint, a, Kilián György öntőiskolára 10,833.000 forint, a különböző szaktanfolyamokra 4,859.000 forint, vezetőképző tainfolyaniofcria, peâig 783.300 forint van. előirányozva. A következő évben még jobban kifejlesztendő minőségelleniőrző intézet kiadásaira 2,162.000 forintot, az iparátgi és földtani kutatásokra

1 55.7 millió forintot irányoz elő a nehézipiari minisztérium jövő évi költségvetése. Ezek az összegeik képezik nagy vonalakban nehéziparunk fejlesztésének jövő évi költségvetését. A nehézipar új beruiházáisai és általában az ötéves terv előirányzatai biztosítják nehéziparunk gyorsütemű. fejlődését. Ennek egyik biztosítéka, hogy Pártunk helyes politikáját a nehéziparbainí új erők hajtják végre. Céltudatos munkával sikerült elérnünk, hogy ia nehézipar vezetésében a dolgozó nép szerepe jelentősien emelkedett. Megállapíthatjuk, hogy Ia nmnkájskáderék jól megálltak helyüket, és megtalálták a módját annak is, hogy a néphez bü, a, nép érdekeit isizoigálni kívánó haladó értelmeséggel is megteremtsék a jó munkatársi viszonyt. A magyar (nehéziparnak szerkezeti és szervezeti változásiokon is keresztiül kellett mennie. Ilyen szerkezeti változás például a profilozás. A korszerű racionális gazdálkodás megkövetelte, hogy az egyes nehézipari üzemeket ne mimc'ienfiajta, hanem cSupáini néhány termék tömeggyártására állítsuk be és ezzel megszűnt a vállalatok úgynevezett vegyeskereskedés jellege. Ugyanakkor megtörténtek ja. szükséges szervező munkák i«> az új gyártási ágak bevezetésére. így vált lehetségessé az egészséges üzeani egységek kialakítása és így vátlt ^lehetségessé, hogy a magyar nehézipar a, jövőben az új nehéz szerszámgépek egész tömegét fogja tudni gyártani. A tőkés rendszerbéin kizárólag a profit szempontjai szerint szervezik az üzemeket és a gyálrajkat. Ebből a szempontból néha túlméretezett üzemeket is hoznak létre. Mi a túlriagy üzemekéit szétbontjuk- Ha szükséges., a kisebbeket beolvasztjuk és megszüntetjük az ipar szükségtelen» tömörülés é'tl Az újonnan létesülő gyárakat sem össze-vissza építjük, hanem azok telephelyét a gazdasági, szociális, és munkaeirőgazdálkodáisi ^követelmények figyelembevételével állapítjuk meg. Nehéziparunk fejlődését nagy mértékben elősegíti az iß, hogy megváltozott dolgozó népünk viszonya a termeléshez. A Magyar Dol" gozók Pártja és Rákosi elvitórs rálmiutátott azokra a hibákra és akadályokra, 'amelyek t gátolják a termelékenység fejlődését. DolgozóirJk a Párt és a szakszervezetek utasítása alapján gyors ütemben megváltoz'táitták munkamódszereiket és az eredményeik! az egyéni niumkaverseny

> fellendülésével máris mutatkoznak- A sztálini felajánilások hatalma« tömegeket mezéin december hó 16-án, pénteken. 582 gátnak meg é& kiemelkedő, sztahanovista színvonalon mozgó, niagy eredményeket érünk el. A .nehézipar dolgozói a Párt és a szakszer vezetek felhívását követve örömmel vállalják a töbib, a jobb és az olcsóbb termelés nagy munkáját. Örömmel vállalják, anerfc a

z ed'digi tapasztalatok meggyőzték őket, hogy erőfeszítéseik nyomán a termelés emelkedésével életszínvonaluk i& emelkedik. A mi dolgozóink tudják, hogy bár a hároméves terv csupán 8%-os életsizínvontalemelkedést irányzott elő, életszínvonalunk mégis 37°/o-kal emelkedett. Következésképpen tudják azft is. hogy jól vég; zendő ötéves tervünk még ezt a fejlődési arányszámot i& túl fogja szárnyalniNehéziparunk fejlődése nagy mértékben függ a műszaki fejlesztésitől is. Ezért a nehézipar, technikai és technológiai színvonalának emelésére is irányt kell vennünk- Ezzeü kapcsolaitban megállapíthatjuk, hoigy a® ötéves terv egyúttal a műszaki fejlesztés tervét is jelenti. Az ötéves terv műsziaki fejlesztése lényegében azt jeleníti, hogy. általa minden üzem fejlesztése^ termelósteehnikai színvonalának fejlődése is következik. A termelés fokozására minőségellenőrző osÄlyofcat és csoportokat létesítünk. Ezek minden Üzemben hasznosítják az általános tapasztalatokatNagy jelentőségük van az iparági kutatásofkmak, a nyersiainyagfeltláíráiginak, a szerkesztés ési a gyártás új alapokon való megszervezésének. ÍTj feladat az állami teiryezői'roda* felállítása. Nagy gondot kívánunk fordítani a műsziaki értelmiség felnövelésére. Kormányzatunk gondoskodni kíván arról is, hogy a műegyetemre és a műszaki főiskolákra a munkás- és parasztifjak a lehető legnagyobb tömegben ikerüljenek be. Ami pedig a fejlődés' távlatát illeti, a nehézipar (kilátásai a lehető

1 legjobbak- A bánya' szafti 1954-re eléri a 2153 millió forint termelési értéket, ami 1949-heiz viszonyítva 55 2°/o-os emeb kedést jelent. Maga a széntermelés a® 1949. évi 11.5 millió tonnáról 5 év után 19-5 millió tonnára növekszik- Ugyiamosak jelenltős mérték* ben emedkediik a vasérc, a mangánérc, színe*» ércek, a bauxit, a> nyersolaj és egyéb anyagok bányászata is. Ebből a célból a bányászatban 2463 miUiq forintot ruháztunk be. Nehéziparunk másik igen fontos ága a kohiáísziatr Ez az iparág még a bányászatnia! is nagyobb arányokban fog fejlődni. A kohászait 1949-hez mérten az egész tervidőszak folyamán 95%-ots emelkedést ér el. A kohászatban, a termelési emelésére 3998 millió forint értékű beruházást irányoz elő a költségvieités. A nehézipar termelésének az 1954. évben el keld érnie a 7-725 millió forint értéket, ami 1949-hez viszonyítva 138°/o-os emellkedést jelent, A különböző szerszámgépek termelésének értéke 185 millió forintról 610 millió forintra emelkediiík- A traktorok jártasa 2600 darabról 4600-ra, a vasúti kocsik termelése 4850-ről 10.000-re, a tehergépkocsik gyárfása pedig 3200-rő& 9000 diarabra emelkedik. s Nagty mértékben emelkedik a gőz- és villanyimozdony ok, trolleybuszok, arató-cséplőgépeik, Diesel-traktorok, útépítő és vegyipari Répek gyártásai. A rejtett tartalékok feltárása igém nagymértékű feladat. A rejtett tartalékok feltárására egyes üzemekben!, egyes gyárakban szerzett tiapasiztalatokat, bevált újításokat és jó munkamódszereket kell alkalmazná és közkinccsé tenni. E célból meg kell szervezni az állandó tapasztalatcserét és ezzel elősegíteni