Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-4

51 Az országgyűlés 4. ülése 1949. évi június hó 4-én, kedden. 52 kormány személyi összetételét, valamint a minisztériumi rendszer átszervezését. Az a program, amelyet a miniszterelnök úr itt a parlament előtt ismertetett, természetesen megfelel .azoknak a célkitűzéseknek, amelyeket a Magyar Függetlenségi Népfront a választások előtt dolgozó népünk elé terjesztett és amelyek mellett a> magyar szavazók olyan lelkes egyhangúsággal nyilatkoztak meg. Ez n lelkes egyhangúság táplálkozott nemcsak a hároméve? terv teljesítése soirán tapasztalt általános gazdasági és kulturális fellendülésbő'l, de mégiinkább táplálta ezt ,az állásfoglalást ötéves^ tervünk hatalmas perspektivája, az a kilátás, hogy a magyar dolgozó nép ötéves erőfeszítése nagyobb gazdasági átalakulásokat fog eredményezni, mint azelőtt öt évtized verejtékes munkája. Ugyátnc<s,ak valais ztási ígéreteink végrehajtása és eddigi politikánk következetes folytatás^ az a tántoríthatatlan békeakarat, amelyet a miniszterelnök úr itt a [kormány nevében kifejezésre juttatott. Ezek a célkitűzések: azok, amelvek az új kormány, az országgyűlés közelebbi és távolabbi feladatait mégha tár ózzák. Mindezeknek a, feladatoknak n végrehajtását és megvalósítását meg fogják könnyíteni azok M rendszabályok, amelyek gazdaságii mánásztériumiaink működésiének jobb összehangolására Népgazdasági Tanácsot hívnak életre és gazdaság; miniszteri urnáink eav részét olymódon szervezik át, hogy ez lényegesen megkönnyíti és meggyorsítja népi demokráciánk eddigi, e'rípdmén veinek megfelelően a szooial'ztnus további építését. Eddig végzett munkánk, a váJlasztáls nagy elsiöprő (győzelme megteremtette a feladatok megvalósítására az összes előfeltételeiket és most azjon (kell lennünk, hogy az új kormány, iá f nép "kormánya az országgyűlésire, dolgozó népünkre támaszkodva, erős kézzel fogjon hotóá a feladatok megvalósításához. A legközelebb előttünk álló f eladta t a hároméves terv sikeres befejezése ez év végéreRákosi elvtárs mondotta a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségi ülésén május 31^én a követik ez őket; »Az

f első és legsürgősebb feladat, hogy ez év végére befejezzük a hároméves tervet. A hároméves terv haladása nagyblan és egészében jó és minden feltétele rnagvan aninak. hogy ez év végére vallóban elérjük azokat a teljesítményeket, amelyeket eredetileg a jövő év augusztus l're terveztünk. Amikor ezt megállapítjuk, ugyanakkor rá kell mutatnunk larra, hogy a hároméves terven belül a fejlődés nem egyenletes. Vannak atyám szakaszok, amelyek messze megelőzik a terv céljait, de vatnnlak olyanok is. amelyeik lenuaradta,k. Nekünk nemcsak arra kell törekednünk, hogy globálisain, végösszegében teljesítsük a hái orné we tervet, hanem arra is, hogy minden részlete elérje a kitűzött célt.« A miniszterelnök úr is megjelölte ezeket mint közvetlen feladatokat rámutatva arra, hogy a terv teljesítésén belül milyen^ feladatok állnak munkásosztályunk és kormányzatunk előtt a s elejtés ökkentés. a takarékosság, az önköltség-csökkentés, a minőség megjavítása terén. A hároméves terv sikeres befejezése és &Z ezzel kapcsolatos részletfeladatok mind-mind megvalósíthatók és munkásosztályunk a Magyar Dolgozók Pártja és népi demokráciánk a kormány útmutatása alapján meg ig fogja ezeket oldani. Ennek legfőbb biztosítékla az az eredményi amelyet az ipari munkásság a terv teljesítésében az új saoicialista miunfcaiversenyben miár ezidáig is elért. Az előttünk álló termelési feladtatok végrehajltása érdekében kell továbbfejlesztenünk a szocialista munkaversenyt, a brigádmoagtaümat, az élmunkások és észszerűsítők mozgalmát Az utqlsö két esztendő gazdasági és politikai eredményedképpen a dömtő helyekről sikerült kiszorítanunk su kizsákmányolókat. Az urak országából a dolgozó népé lett az ország. Ez a felismerés odavezetett, hioigy alapjában megváltozott a munkás viszonya a munkájához. A munka nem robot többé,, hanem a becsület és dicsőség ügye. az egyszerű munkáié* közvetlen hozzájárulása az egész nemzet felemelkedéséhez, Ennek a felismerésnek szervezett megnyilvánulása egy sor olyain munkamódszer, amely azélőtt ismeretlen volt hazánkban és amelyet csak a szocializmus építései hozhatott létre. Ilyen a munkaverseny, a brigádmozjgaloin. az élmunkás mozgalom, iá manikásújítók és a termelésünkben mutatkozó sok egyéb olyain csira., aimelymek jelentőségét nem lelhet eléggé felbecsülni. Hogy milyen gyorsan fejlődnek ezeik az új szocialista munkamódszerek', arra vonatkozóan legyen szabad néhány adatot felsorolnom. Egy évvel ezelőtt még ismeretiéin volt hazánkban, a mi munkaveirsemyünkben a brigáídsmozgailiom. Ma több mint tizezer munkabrigád vesz részt a szocialista munka versenyben. Egy évvel ezelőtt mindössze kétezer él" munkásunk volt, ma r már az élmunkások szama meghaladja a tízezret. A miult évben, 1948-ban az összes elfogadott újítások száma 2298 volt. Ennek az évnek, tehát az 1949. évnek első négy hónapjában az elfogadott újítások száma 4198 él? ezeknek MZ újításoknak az évi várható megtakarítási összege 71,212000 forint. Az elmúlt hónapban fizették be államosított üzemeink az előre tervszerűéin, meghatározott nyereségrészesedést az 1949. tervév első negyedére. Az erre az időre előirányzott nyereségrészesedést üzemeink 16%-lkai túlteljesíteltték Ez a néhány adat bizonyítja, hogy munkásosztályunk jó úten halad a 'Szocialista munkaversenyhen, a termelés frontján^ folyó harcban. De mint ahogyan általában, úgy j\ termelés és a szocialista munkaverSjenv terén elért eredmények frontján sem szabad elbíznunk magujnlkiat. Hibát köveitnéink el, ha nem látnánk meg. hogy például a munkafegyelem terén miég soík a tennivaló, hogy e téren egyes helyeiken 'komoly lazaságok tapasztalhatók. A munkafegyelem terén .mutatkozó lazaságok, hiányosságok arra figyelmeztetnek bennünket, hogy ezen a téren is fokozoittabbam érvényesítsük az egyéni felelősséget, hogy fokozottabb nevelő- és felvilágosító munkát végezzünk. Innét szeretném felhívni a magyar munkásosztály legjobbjait, hogy minidén sikerünk és eredményünk ellenére vannak még f a munkafeigyelem terén is komoly tennivalók. Itt nemcsak az egyszerű munlkiás munkafegyelméről van szó. Nemcsak arróL hogy pontosan .kidolgozza ,

a normát, hogy nem jön be későn és nem megy el korán, hogy takarékoskodik az anyagtgal, az áraimmal, hogy vigyáz a minőslélgre és lehetőleg nem csinál selejtet. De fel kel hívni a figyelmeit arra, hogy munkásigiazgatóiink és az új mesterek gyakran elkerülik a fegyelemtaritiáis kellemetlen kötelességét. Azt mindenki megérti!, ha egv régi mester, alkii a felsaabaduláls előtt hajcsár volt, most nem nagyon törődik a fegyelemmel,