Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

553 Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi erősbödő amerikai háborús uszítás hatása alatt olyan mértékben fordítsuk figyelmünket az imperialista banda tevékenységére, hogy töb­bet gondoljunk a háborús fenyegetésre, mint amennyi éppen szükséges és ne fordítsuk erőink, képességeink túlnyomó többségét a ter­melés az épít©« munkájára. Gondoljunk elégedetten azokra a sorozatos vereségeikre, amelyek az, imperialistákat, a nemzetközi reakciót az utóbbi időben érték. De emellett sohase tévesszük szem elől Rákosi Mátyás figyelmeztetését: Világos, hogy a há­borús veszély továbbra is fennáll az im peri a­lizinus gyengülése és a béketábor erősödése i ellenére is- Résen kell lennünk és fogadjuk meg, hogy résen is leszünk minden háborús uszítással, fenyegetéssel, a külföldi és magyar­országi reakeió minden olyan támadó kísérle­tével szemben, amelynek az vokna a célja, hogy Magyarországnak a béketáborban elfoglalt helyzeté^ gyengítse. Aki a világ dolgaival törődik. — és ez <8er­mészieitesen kötelessége minden értelmes ember­ne|k, minden jó demokratának — t annak nem kerülhette el figyelmét» hogy a béke és háború erőinek milyen mérkőzése folyt le az Egyesült Nemzettek Szervezetében annak a javaslatnak a tárgyalása folytán, amelyet a Szovjetunió a világ békéjéneík biztosítása érdekében előter­jesztett- Ebben a javaslatban — mint tudjuk — a nagyhatalmaknak a béke biztosítása érde­kében való szoro&'abb együttműködéséről, a fegyveres erőiknek és a hadifelszereléseknek csökkentéséről, az atombomba megtiltásáról, äz atomerő békés célokra való felhasználásáról, az atomenergiának szigorú eMen őrzéséről volt sao. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisz­tere újra és újra felszólalt az Egyesült Nem­zettek Szervezetének különböző Ibizotitságaibao és közgyűlésein. Figyelmeztette az Egyesült ÁlLamokat, Angliát és szövetségeseit, hogy veszélyes úton járnak, a világ népeinek lelki­ismeretéhez fellebbezett a>z amerikai háború« usteítólki lelkiismeretlenségével szemben, azon­ban látható eredmény nélkül- A szavazatok többsége, azoknak a szavazatai, akik a gazda­sági és egyéb okok miatt teljesen ki vannak sízolgálltatva a z Egyesült Államok 'kénye-ked­vének, minden esetben arra az oldalra estek, ahol a háborús uszítók áUanafk, A béke ügyében azonban, a világbéke sorsa nem a népelleDes politikusok szavazatán for­dul meg. Ugyaniakkor, .amikor az Egyesült Nemzeteik SzArezetébem mintegy gombnyo­másra szavazítak fa Szovjetunió békejavaslata ellen az Északamerikai Egyesült Államokhoz láncolt apró országok, Kínábaq a dolgozó nép győzelmével befejeződött a világ legnagyobb belső szabadságharca; Németországban döntő fordulatot hozott a fejlődésben a német denio kratilkus köztársaság megal'aikuláisa; Francia­országiban az amerikaiak szolgálatába szegő­dött kormány ^ akaratával ellentétben nyolc­millió ember írt alá egy emlékiratot, amely­ben a békepolitika melllett foglaljak állást. De még az Egyesült Államokban is egymást érik a gyűlések és a tüntetések a háborús uszí­tás, a fegyverkezés ellen, a világbéke megmen­tése érdekében. A Szovjetunióban történt atomrobbanás megrémítette azokat a politikus okait, diploma­tákat és katonákat, akik aizt hiftlték, hogy az atombombával az idők végtelenségéig lehet zsa­rolná a népeknek azt az óriási táborát, amely­nek élén a Szovjetunió áll- A megrémült ame­december hó 15-én, csütörtökön. 554 riikai politikusok egy része bolondnál íbolon­dlafbb ötleteket vett fel egy új világháború ese­tén a Szovjetunió légihadereje által végrehaj­tandó atombomba-üámadásokra gondolva. A milliomosok tíz emeletnyi, húsz emeletnyi mély betompimcélket építenek, ahová — úgy gondol­ják — majd ellíbújn&jk a veszedelem elől-' A miudkásokra, a munkások családtagjainak, a szegény dolgozó embereknek millióira nem gondol senki. Nekik nem építenek betbnpincé­ket, de egészen biztos, hogy ezek a munkások maguk is gondolnak valamit, ha azt, amit gon­dolnak, nem is kötik sem a kizsáikimányoló főnökeiknek, sem a milliomosok zsoldjában lévő politikusoknak! az orrára. Azok az amerikai katonai vezetők, akik mindenáron háborút szeretnének és azoik a milliárdosok, akik a betonpincéket xnáir meg­építették és azt gondolják, hogy még ha az ia%mboniba titka nem is kizarofegois tuláijdoma az Egyesült Államoknak, meg kellene Ikockáz­tatnd egy háborút: minden megállapítható jel szerint fokozzák a háborús uszításit és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a népekéit nyugtalanságban tartsák­Ilyen helyzetben minden embernek külön­külön és minden nemzetnek és minden ország­na,k fokozottabb a felelőssége a béke táborában. Résen keU lennünk, olyan értelemben, hogy bármilyen külső behatolási kísérlet vagy belső rombolási törekvés jelentkezik, azt idejében fel­ismerjük, ártalmatlanná tegyük, visszaverjük, m ellenséget megsemmisítsük. És résen kell lennünk olyan értelemben, hogy fejlesztenünk kell hadseregünket, békénk védelmének ezt a biztosítékát. A honvédelmi miniszter úr a költségvetés bevezetésében azt mondja, hogy bármennyire is kívánatos, hogy a békés építő munkát erős néphadsereg biztosítsa, a hadsereg fokoaafcos kiépítésénél szem előtt kell tartaná a gazdasági adottságokat. Ennek tudható be, hogy a néír hadsereg létszáma még mindig alatta marad a békeszerzíődésiben engedélyezett- létszámnak. Legközelebbi feladatának tekinti a miniszter úr, hogy a véaerőt a békeszerződésben megállapí­tott létszámra fejlessze. Nekem ehheK az anlege állapításom, — és meg vagyok róla győződve, hogy egyetért velem az egész országgyűlés — hogy a« 5aszes gazdasági lehetőségeket rnfg kell mozgatni néphadseregünk fejlesztése érde­kében. A békét építjük, de ez az építő munka csak ak&O'r van biztonságban, népköztársaságunk csak akkor van biztonságban. a szocialiiznius felé vezető fejlődés csak iákkor lehet zavartalan, ha a hadsereg, a magyar dolgozó nép hadserege erősen meg van szervezve, felszerelésié kor­szerű, és a hadsereg a maga egészében kifejezi a magyar dolgozó nép belső egy«égét,olbjafcáro­zotts ágát és önvédelmi els-zániságát. Ha valiaki fenyegetni akar minket, ha valaki elért nagy belső eredményeink megdöntésére, békebontásina gondol, első tekintete biztosan a hadseregre esik, és mi azt akarjuk, azt akarja minden magyar munkás, minden dolgozó paraszt, hogy a népköztársaság hadserege erős és tisztetek parancsoló legyem. A honivédelimd miniszter úr megemlíti a költségvetés bevezetésében azt a törekvését, hogy jó éleüonezést, magasabb életszínvonalat, korszerű ruházatot, megfelelő közlekedési esz­közöket biztosítson a néphadsereg számára, amellett, hogy katonáink legjobb kiképzéséről gondoskodási. A.néphadsetreg tagaady közkatonák, altisztek és tisztek egyaránt benne élnek a mar

Next

/
Oldalképek
Tartalom