Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-20
339 Ja ormággyűUs 20. ütése 194.9, évi kosi elvtárs — hogy ; az amerikai imperialisták és láncos kutyáik számára valósájgios csá~ bátás egy fegyvertelen ország. Rágta leszünk, hogy ez a csábítás -minél gyorsabban ia^vr szűnjék, és hogy az ilyen provokációs vészé- * lyekkel szemben metm csak szövetségeseinkre, de nem utolsó sorban saját erőnkre is támaszkodjunk. A mi Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs sjzemélyesen, mindenit megtesznek annak érdiekében, hogy népbad" seregünk még jobban megerősödjék. A Párt azzal is bebizonyította, hogy mályen nagy jelientőséget 'tulajdonít hazánk békéjiel és szabadsága biztosításának, «a néphadsietreg megerősítésének, ttiogy a hadsereg; vezetésére, a hotívédelmi miniszteri tisztség: betöltésére Pártunk egyik legkiválóbb, legkipróbáitabb harcosát. ;a Párt egyik főtitkárhelyettesét. Farkas Mihály elvtársat adta oda. (Lelkes, üt)emes taps.) Ilyen feltételek mellett. — bár az elmúlt évi költségvetés szerény lehetőségeket gyújtott — máris komoly eredmények mutatkoz" nak ináplbadsereigünik fejlesztésében. Néphadseregünk tisztikarának nagyobbik . fele ma már a dolgozó nép fiaiból kerül ki; a hadseregen belüli politikai nevelő munka eredményeképpen egységes és harcos a katonák szelleme; jó a katonák ruházata és ellátása; rendeztük a tisztek és tiszthelyettesek fize" téséti és néphiadsieregünk korszerűsítése minden tekintetben folyiaimatbian van. Ma már bizton elmondhatjuk, hogy a néphadsereg dolgozó ifjúiságiunik legjobb nevelő iskolája. A jplen költségvetés is azt kívánja biztosítani; hogy néphadseregünknek olyan adottságiai legyenek, amelyekkel a bébe reánk eső 'szakaszait m&s tudja védeni a háború» gyujtogatókklal szemben 1 . A mi honvédelmi tárcánk kföltsélgivetésie olyan hadsereg fejlesztését irányoizza elő, amelynek céljai a dolgozók békés termelésének megvédése, és < ameH^nek niinesetnek támadó szándékai egyik néppel saamben stemEz a 'tény kiderül abból is, ha öszehasionr lítjuk honvédelimi költségveltés'ünket, — amely az egéstz költségvetés 11.7%-át tesizi ki — az amerikai és angol iirnperialisitta országok, valamint a Marshall-terv »áldásait« nyögő, más kapitalista orsbágok katonai kiadásaival Ezek a költségvetések azt bizonyítják, hogy a kapitalista országok dolgozóinak súlyos milliárdokká:! kell megfizetniük saját elnyomásukat, a franciaországi, az olaszországi csendőr eortüzeket, az, Észak-Amerikai Egyesült Államok nagytőkéseinek viláigihódító kalandor terveit, az indonéz, indokínai és maláji népek szabadságharcai elleni intervenciót. Amíg az Északamerikai Egyesült Államok költségvetése népjóléti célokra a költségvetés 5-6%-át, művelődési célokra kevesebbet, mint l°/o-ot irányoz elő, laddig nyilt katonai kiadásokra a kölltiségvetés 84%-át irányozta elő. De ez valamennyi katonai, ia háborút előkészítő kiadással együtt, körülbelül 70%-ot tesz ki- Az angol köMségvetésniek egynegyed része «niegv katonai kiadásokra., a francia költségvetésnek körülbelül 30, az olasz költségvetésnek pedig körülbelül húsz százaléka. Spanyolország, az (amerikai impe" riailisták legújabb szövetségesie, negyven százalékot költ klatomai kiadásoferjau Az imperialista-kapitalista államok költségvetése a dolgozóik békéjét veszélyeztető, hódító célokat szolgál. ' i A mi, honvédelmi költségvetésünk abban is I december hó 2ö-án, csütörtökön- S4Ô különbözik a kapitalista országok katonai költségvetésétől, hogy nálunk a hadsereg fejlesztését nyomon kiséri a dolgozók jólétének emelkedése, és a hadsereg megerősítése ennek a növekvő jólétnek a megvédéséit célozza- A kapitalistái országok költségvetésében a katonai kiadások állandó növekedése következtében n'ő ugyan a nagytőkésnek haszna, de rohamosan süllyed a dolgozók; életszínvonala. Ez az egyik alapvető különbség, amelyben jelenlegi honvédelmi költségvetésünk az elmúlt rendszer fasiszta Horthy-hadserege költségvetésétől különbözikAz a hadsereg a dolgozók elnyomásának, a nagytőkések, nagybirtokosok uralnia fenm'tartáeának és a német szoleraságinak a hadsereíre volt. Akkor a honvédelmi költségvetés elsősorban a hadimilliomosok, a hadimilliomos nagytőkések, a Weiss Manfrédok, a Wolfner bárók és a Trunkhahiiok érdekeit képviselte» akik busás nyereségeket vágtak zsebre a honvédelmi megrendelésekből, vagy Sorg úrék érdekeit, akik mindemi katonai építkezés: után az ellopott anyagokból a saját számukra és a velük kapcsolatban, álló megrendelő tisztek vagy minisztériumi alkalmazottak számára, egy-egy újabb házat építettek. Az akkori költségvetés ia hadimilliomosokon kívül hasznot jelenített ,miéjg a fasiszta hadisereg korrupt tisztjei számára is. A legalapvetőbb különbséget azonban az a tény jelenti, hogy az akkori hadsereg vezetői a nép ellenségei voltak, akik a hadsereget a dolgozók elnyomására, más népek — de különösen a szocializmus hazája: a, Szovjetunió — elleni gyűlöletre nevelték. Az a hadsereg távol állott a néptől; azt a hadsereget, bár katonái közé a dolgozó nlép fiait kénysizerítették, gyűlölte a nép. A dolgozó nép tudta, hogy minden fillér, amit az akkori hadsereg fejlesztésére adott, az urak hlaisznának növekedését és az osztályelnyomás meghosszabbítását jelentette Ma gyökeresen megváltozott >a [hadsereg jellege, a hadsereg viszonya a néphez és a nép viszonya a hadsereghez. Sztálini generalisszimusz 1928 februárjábain a Vörös Hadsereg fennállásának tizedik évfordulója alkalmából mondott ünnepi beszédében rámutatott arra, hogy melyek azok a sajátosságok, amelyek a Vörös Hadsereget gyökereiben megkülönböztetik a világ valamennyi kapitalista országának hadseregétől. Sztálin generalisszimusz akkori beszéde választ ad arra is, hogy miért változott meg a mi hadseregünk viszonya a néphez és a nép viszonya a mi hadseregünkhöz, az előbbi helyzethez képest, s miért érzi a dolgozó magyar nép magáénak a néphadsereget. Sztálin, beszéde azért jelent választ nekünk is. mert a magyar dolgozók is — megszüntetve a nagytőkések és ' nagybirtokosok uralmát — rátértek a szocializmus építésének útjára, és mert a mi néphadseregünk példaképnek tekinti a szovjet hadsereget s igyekszik olyanná lenini, mint a hazánkat felszabadító dicső és hatalmas szovjet hadsereg. (Hosszantartó lelkes, maid ütemes taps.) Sztálin generalisszimusz e beszédében rámutatott arra, hogy: »Vörös Hadseregünk eleô és fősajátossága az, hogy a felszabadított munkások és parasztok hadserege; az Októberi Forradalom hadserege, a Proletárdiktatúra hadserege. Minden eddigi hadsereg — mondotta Sztálin — akármiilyen volt i s az összetétele, a tőke hatalmának megszilárdítását szolgáltaEzek a hadseregek a tőke uralmának seregei
