Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-20
529 Az országgyűlés 20. ülése 1949. évi Szomszédainkba! való viszonyunkban érvényre juttatjuk és állandóan fejlesztjük azt a baráti együttműködést» amelyre ,a Szovjetunió mutatott példát először a történelemben. Külpolitikánk ettől 'kezdve teljes egészében egybeesett a Szovjetunió és a népi demokráciák külpolitikájával. Ettől kezdve külpolitikánk jellemzésére elmondhatjuk azt, amit Sztálin mondott az előbb említett pártkongresszuson a Szovjetunió külpolitika járta vonatkozóan: »A mi külpolitikánk világos, az a béke megerősítésének és ia kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája az összes országokkal.« B külpolitika helyességét szabad, független hazánk léte mellett igazolja építő munkánk eddigi eredménye- és az. hogy mi ötéves tervvel építjük a boldog jövendőt, szemben a» amerikai gyarmattá váló Marshali-országok helyzetével. A fordulat éve előtt, amikor még Nagy Ferenc és társai politikai tényezőknek számítottak, Rákosi Mátyás r szavai szerint az amerikai imperialisták hazánkat a saját biztos vadászteiniletüknek tekintették. Azóta sem tudják megbocsátani, hogy mi nem álltunk kötélnek, hanem volt erőnk velük szemben megvédeni önállóságunkat és függetlenségünket. Azóta valóságos céltáblái lettünk az amerikai imperialistáknak. Rágalomhad járatot indítottak ellenünk slajtóban. rádióban egyaránt. Minden eszközt és alkalmat igyekeztek felhasználni, hogy beavatkozzanak belügyeinkbe. Mi a béketábor erejének és saját erőnknek tudatában- a Szovjetuniói támogatásával visszavertük ezeket a támadásokat. Külpolitikai szempontból nem kis jelentő; ségű voftt az a csapás, amelyet az amerikai imperialistáikra mértünk az áruló Rajk és 'hársai baindá'j árnak leleplezésével. A Raljk-per rámutatott arra, hogy a háborús uszítók és az imperialisták rohainesapatait alkotó Tito 1 — Rankovies-féle fasiszta klikk neon riad- vissza semmiféle eszköztől sem féktelen háboirús; politikájában. A Rajk-banda leleplezése viszont rámutat arra is hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák elîliein irányuló mlinden romboid kísérlet kudarcra Van ítélve. A Rajk-banda és Kosztov áiruló bandájának leleplezése után jogosan mondhatjuk Maleníkovnak, a ÜNTagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulóján mondott szavaival: »Megmondhatjuk nekik, így lesz a jövőben is, mert ott. ahol a szabad és független népek maguk intézik sorsukat, az imperialisták és jugoszláv lakájaik őseiszövéseit elkerülhetetlen kudarc éri.« Eddig sikeresen vertük vissza az imperialisltlák ellenünk intézett támadásait, a jövőben még sikeresebben verjük őket vissza. A koinnmiunista és munkáspártok Tájékoztató Irodájának legutóbbi határozata azonban felhívja a figyelmünket arra is, hogy igaz ugyan az a tény, hogy a béke erői nőnek, de a háborús veszély még mindig nem múlt el. További feladatunk tehát külpolitikánkban, még «szilárdabbá, egységesebbé kovácsolni a béke frontját. A iniemziertközi politika terén az 1949. esztendő világtörténelmi jelentőségű eiseményeji éve, — mondja a tárca költségvetésének általános indokolása. Valóban, ebben az esztendőben; jelentősen megnövékeidett. megerősödött a béke tábora. A kínai: nép kivívta nemzeti függetlenségét és sízabadlságát, • létrehozta a kínai népköztársaságot. Ezzel hiatallmias terület, s több mint 400 millió ember szakadt ki újtfa az imperializmus láncából. Megalakult a német demokratikus köztársaság ia, a Szovjetdecember hó 15-én, csütörtökön^ 530 unió pedig szélt zúzta á zsaroló atomdiplomáciáft. Mindez a változás és a Tácjékozitíaitó Iroda határozata újabb és nagyobb feladatot ró külügyi ko'rmányzatuuikraí. Az első és legfontosabb: tovább mélyíteni, erősíteni politikai, gazdasági- és kulturális kapcsolatainkat a Szovjetunióval, nemcsak egyszerűen azért, mert a Szovjetunió szabadított fel bennünket, hanem azért is, mert eddigi fejlődésünk eredményeink is csak a Szovjetunió segítségével jöhettek létre. A Szovjetunióval való elszakíthatatlan, mély, és őszinte barátság a legbiztosabb zálogja jövőnknek, további ej lődósüufanek és az egész emberi 'haladás ügyének. Ugy és csak akkor folyhatunk igazi, a nép érdiekéivel teljesen egybeeső nemzeti külpolitikát, ha elválaszthatatlan kapósok fűznek a nagy Szovjetunióhoz, inépünk és az egész dolgozó emberiség nagy barátjához és vezetőjéhez, Sztálinhoz. (Nagy taps, majd lelkes ütemes taps-) Ugyanakkor tovább kell fejleszteni kapcsolatainkat a többi és az, újonnan alakult «épi demokráciáikkal Külügyi kormányzatunk imeignövekedett külpolitikai feladataink anyagi biztosítására 68,327.000 forintot irámyzote elő- 6,670.000 forinttal többet, mint az elmúlt eszendiőben. lAiz előbb felsorolt feladatainkkal teljesen összhangban éppen a külügyi szolgálat alcím előirányzaWa az, amely a legjelentősebbéin emelkedett. Több új követséget állít fel külügyi kormányzatunk az 1950. költségvetési évben, amelyek kö" zül külön kell hangsúlyoznom, és örömmel kiell üdvözölnöm a kínai népköztársaság^ fővárosában, Pegingben felállítandó követség tervibevételét. Ezeínkívül berlini kereskedelmi képviseletünknek követséggé való átalakítása is jelentős -mértékben hozzájárul ahhoz, hogy politikai, gazdasági é s kulturális kapcsolataink megerősítésével jelentős mértékben ihövfeljük a héketábor erejét. Külön meg kell említenünk azt is, — ahogyan a költségvetésnek a Külügyi Akadémiára fordítandó előirányzatából kiderül. — hogy külügyi kormányzatunk még az eddiginél is fokozottabb gondot kíván fordítani külpolitikai, külügyi szolgálati szákemberek képzésére. Külpolitikai elveink maradéktalan érvényesítését! jelenti az, hogy külügyi kormányzatunk — államunk olsztályjellegének megfelelően — kádervonatfcozásban is biztosítja a munkásosztály megfelelő részvételét a külügyi igazgatásban. Előadó képviselőtársunk aláhúzta ezt, amikor megemlítette, hogy nem egy követsé" günk vezetője került ki a munkásosztályból' és amikor megemlítette azt, hosrv a külügyminisztérium szolgálatában állt 236 fő az 1949. esztendőben, s ebből 161 munkás, 15 paraszt59 értelmiségi és egyéb kis dolgozó ember volt. T- Országgyűlés! A külügyi tárca köNségvetési előirányzatát összehasonlítva külpolitikai feladatainkkal, teljesen reálisnak mondhatjuk. Ez a költségvetés biztosítani tudja a ülügyi kormány ziatank feladatainak végrehaj tásláboz szükséges anyagi előfeltételeket. Ha mindehhez hozzászámítjuk azt, hogy mind a külpolitikai irányelvek, mind az egész költ" ségvetés végrehaj tása mögött egységesen sorakozik fel az egész magyar dolgozó nép, a munkásosztály olyau kipróbált harcosával az élén. mint Rákosa Mátyás, akkor a z t mondhatjuk, hogy minden biztosítékunk megvan. A költségvetést pártom és a magam nevében elfosradom. (Nagy taps-) ElLNöK: A külügyminiszter úr kíván szólni
