Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-20

513 Az országgyűlés Î0. ülése 1949. évi A (külügyminisztérium 1950- évi költségvetése visszatükrözi azokat az eredményeket, amelye­ket külpolitikánk megvalósított és kijelöli azo­kat a feladatokat, amelyeknek a megvalósí­tására az, 1950. évben (kerül majd sor­Ami a külpolitikai helyzet) alakulását illeti« a külügyi tárca költségvetésének indokolása megállapítja, bogy az liJ49. esztendőben vulág­történelmi jelentőségű események játszódtak le. Egyre szilárdabban egybeköváesoilódott a béketábor, élén a hatalmas Szovjetunióval, amely mindinkább fokozódó erővel küzd a ha­ladó emberiség eszményeinek megvalósításáéra, az emberiség legnagyobb kincsének: a békének megvédéséért, Egyik győzelmét a másik után aratja, A kínai (népköztársaság, a német demo­kratikus köztársaság megalakulása, az impe­rialista háborús uszítók szolgálatában álló Tito-klikk aknamunkájának felderítése, ügynö­keik^ ártalmatlanná tétele, a háborús uszítók kíméletlein leleplezése és kipeilengérezése a hatalmas béketábomak, a haladásért küzdő népek frontjának óriási sikerét jelejnitette. Eből a küzdelemből a Magyar Népköztár­saság is teljes ©rejével kiveszi a maga részét. Ez a külügyminisztériunlra egyrészt azt a feladatot rója, hogy politikai és kulturális téreai egyaránt fokozott erővel munkálkodjék azoknak a kapcsolatoknak a kimélyíltósén. ame­lyek országunkat és nópünet nagy szövetsé­gesünkhözi, a Szovjetunióhoz, vaillainint a baráti népi demokratikus országokhoz fűzik, másrészt feládaftia lehetővé tenni a norniálit gazdasági és politikai kapcsolatok fenntartását a kapitalista országokkal gazdasági és poli­titikai függetlenségünk csorbítatlan fenntar­tása alapján anélküjk hogy belügyeinkbe bár­milyen beavatkozást eltűrnénk. Külképviseleteink további feladata is­mertté tenni a baráti országokban és a kapita­lista külföldölm is népi demokráciánk fejlő­dését és vívmányait, vadamint ugyancsak hozzájárulni a békéért vívott harc sikeréhez. Magyarország népi demokrácia; az ország élén ma a Népköztársaság Alkotmánya szelle­mében munkások és dolgozó parasztok állnak. Ezért ma már a külügyminisztérium fontos posztjain és a követségek élén, is a munkás­osztály és a dolgozó parasztság képviselői állnak. Ezeiknek a külügyi szolgálatba állítá­sával, bevonásával döntő módon megváltozott a külügyi szolgálat személyi összetétele és ezzel a szolgálat egész arculata. Ezt a követ­kező adatok is bizonyítják: 1949. január 1-től 236 személy került a minisztériumba. Ezek szociális származás szerint a következőképen oszlanak meg: munkás 161. paraszt 16, értel­miségi és kispolgár 59. Az újonnan bekerült mujnkáskádeirek szakmai továbbképzése és megfelelő további utánpótlás képzése egészen új feladatokat ró a külügyi igazgatásra. A költségvetés biztosítja az ehhez szükséges anyagi eszközöket. r . Ami a költségvetés számszerű részleteit illeti, a külügyi tárca megnövekedett feladatai kifejezésre jutnak abban a ténybetni, hogy a külügyi tárca kiadásaira előirányzott Összesen 68-327.000 forint milnltegy 11%-kal haladja túl a tárca 1949. évi 61,657.000 forintot kitevő elő­irányzatát. Az 1950-re előrányzott 68,327.000 forint összeg három aícím közt oszlik meg. Első a minisztérium alcíme a maga 14,886.000 forintnyi előirányzatával, kevesebb mint a tavaly előirányzott összeg. Ennek nagyobb­részt technikai okai vannak. Ugyanis az 1949. december hó 15-én, csütörtökön. 514 évi költségvetésben a magyar külföldi művelő­dési társaságok segélyezésére a 199. alrovaton előirányzott összegek ebben a z esztendőben a népművelésügyi minisztérium költségvetésé­ben szerepelnek. A 111. rovatnál az állandó illetményeik jelentéketny emelkedése mutat­kozik. /Ez a tervezett illetmény reform pénz­ügyi kihatásait veszi tekintetbe. Ezt az emel­kedést részben a 114. alrovaton változó pótlé­koknál és járulékotkiniál, részben a 121., 123. és 125. alírovatokon időszaki főfoglalkozásúak tiszteletdíjainál és béreinél, alkalmi díjazá­soknál stb. mutatkozó megtakarítások ellen­súlyozzák. Ez az utóbbi körülmény mutatja, hogy a külügyminisztérium dolgozóit az ideig­lenes alkalmazások helyett minél nagyobb számban iparkodik: rendszeresített állásokba helyezni. A külföldi szolgálat költségvetési alcímé­nél tükröződik leginkább vissza a külügy­minisztérium feladatainak megnövekedése ós tevékenységének fokozódó üteme. Külső kifeje­zője ennek, hogy ez az alcím a tavalyihoz képest mintegy 6.5 millió forinttal emelkedett, ami egyrészt új követségek felállításának köva%ezménye. 1949-ben a magyar népi demo­krácia felállította a tiranai és a helsinki követségeket, 1950-ben pedig egész sor kül­képviselet kerül felállításra, a többi között Pekingben,, Berlinben, Pjönamgban, Uj-Delhi­ben, TJj és régi követségeimik feladatai meg­növekedtek, munkásságulk aktívabb és széle­sebb távlatú lett és lesz. Az imperialista orszá­gokban követségeink egyre következetesebben védelmezik a magyair népi demokrácia állás­pontját és országunk függetlenségének érdekeit. A Szovjetunióban nagykő versesünk még jobban eltmélyíti azt a ragaszkodó és Ihjálás barátságot, amely népiünket és országúinkat a győzedeilimes nagy szovjet néphez fűzi­(Nagy taps-) A népi demokráciákban mű­ködő külügyig képviseüeítieink a szoros együtt 1 " működés elmélyítésével és a kül- és belpoli­tikai tapasztalatok kicserélésével erősítik a békeszerető népek r arcvonalát, és • hozzájárul­nak a Magyar Népköztársaság erősödéséihez. Az eloirány'zoitt összeg említett ' növeke­dése a követségi munkának a tájékoztatás területén tervbeivett fokozása miatlt is szük­séges. Elsőrangú feladatlanak bizonyult, hogy a békéért folytatott harc erősítése céljából, az imperialisták rágaimainak ellen'súlyoZá sara a tájékoztató munkát még szélesebb ala~ pókra helyezzük. Míg eddig kiadványaink nagyobbrészt négy nyéllven jelentek imeg, niosií már az orosz, angol, francia és német nyely mellett a népi demokráciák nyelvén is, vagyis cseh, szlovák, roanán, bolgár, lengyel, albán nyelveken és ezenkívül oltasz, finn, svéd stb- nyelveken is megj eternitetjük az eddiginél nagyobb példányszámban tájékoz­tató kiadványainkat. Tájékoztató szolgálatúink ós kiadtványaink más változásit is mutatnak. Gazdasági és po­litikai imtegerősödésijnkre támaszkodva, ima már sokkal megyőzőbben és nagyobb átütő erővel hirdetik a magyar nép, a néoi demo­krácia jlelentiős eredményeit. A 111. és 120- alrovatok előirányzatainak összege magasabb, mint a tavalyi költség­vetésben a külföldi szolgálattal 1 kapcsolatos fizetések címén szereplő összegek, ami új követségek tervbe vett felállításában leli magyarázatát. Az alkalmi díjazások címénél*

Next

/
Oldalképek
Tartalom