Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

iTè As országgyűlés 19. ülése 1949. lásai olyau csodálatos példaadást találunk, amely a Szovjetuniónak számunkba állandó útmutatásai között is egeszén kivételes helyet foglal el. 1928 októberében kezdődött az első sztálini ötéves terv, s már első esateaidejèb^rt izgatonr mai figyelt fel eredményeire az estésíz világ. Könyvek sora jelent meg- céljain ól és legelső eredményeiről az egész világon- Maga Sztálin is kitért erre a részben ellenséges, — eleinte fölényes;, majd .gyűlölködő —- részben baráti visszhangra, — az elragadtatás visszhangjára. — az első ötéves terv eredményeiről tartott beszámolójában 1933. jainuár 7-én. Megemlíti Sztálin, hogy a burzsoázia sajtója az ötéves tervet eleinte gúnnyal fogadta. Fantáziának, utópiának keresztelték el. de amint kezdett kiderülni, bogy megvalósítása milyen hatalmas reális eredményeket hoz, megkondították a vészharangot. Majd rövidesen — mondja Sztálin — megindult az utazások soiozata a ^ Szovjetunióba, hogy a gazdasági emberek és újságírók saját szemükkel győzöd jenek még róla, jhogy tulajdonképpen mi megy ott végbe. Baráti és ellenséges lapok cikkéit idézte Sztáiliin ebben a, magy beszámolójábiaín; amelyben többek között ezt is megállapítja: »Az ötéves terv sikerei az, összes országok munkásosztályának forradalmi erőit mozgósítják a kapitalizmus ellen- Nem kétséges; hogy az ötéves terv nemzetközi forradalmi jelentősége valóiban felmérhetetlení.« • Rövidesen a könyvek sorozata számolt be arról, hogy _ a Szovjetunióban megszűnt a munkanélküliség. Egy angol könyv 1930-ban megállapítja, hogy az ötéves terv soha nem képzelt méretű forradalmat jelent. A külföldi megfigyelők szemében .az egyik legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy a Szovjetunió mezőgiazdlaísága már az ötéves terv első esiztendejébeit milyen hatalmas fejlődésen ment át. »Minden várakozás ellenére — írja például ez az angol könyv -— a mezőgazdaság kollektivizálásának mozgalma vonzónak bizonyult a, középparasztok előtt is, akik jelentékeny számban -csatlakoztak a_ mozgalomhoz, különösen, a gabonatermelő vidékeken. Akár à kollektív mezőgazdaságok számát tekintjük, a^mle

,lyek 1929 nyara és ősze között, tehát az ötéves terv első esztendejében keletkeztek, akár a kollektív gazdaságokban résztvevő birtokosok számát, arra a. következtetésre kell jutnunk, hogy a mozgalom nemcsak a szegényparasztokat, a ibednyákokat. hanem a középparasztokat., a

. szrednyákokat is . magával ragadta A kollektív mezőgazdiaságok sikere —

r írja jellemzően ez az egyáltalán iraem barátságos angol újságíró — nem nevezhető másnak, mint elképesztőnek.« Ugyanakkor nem tudja elhallgatni a könyv, hogy a mozgalom szigorúan önkéntes jelentkezés alapján, minden kényszerítés nélkül folyt, »és — ismét a könyvet idézem — amikor a nyárom (tehát 1929 nyarán) több szövetkezetet látogattam meg csépléskor, azzal a benyomással távoztam, hogy az egyesült munka és a nagyban való gazdálkodás iránti szükséglet mindem jel szerint mély gyökeret vert a parasztok felfogásában.« E megfigyelő szerint is már akkor, az első esztendőben a traktorállomások óriási szerepe is kialakult. »Ha az ember azt akarja meglátni, hogyain hatnak a gépek a, falusi fiatalságnak az élettel szemben való egész magatartására, néhány órát kell eltölteni e egy traktorévi december hó iA-én, szerdán. 474 állomáson,. Egy falusi legénynek nem kell a városokba költözinie, hogy érinlíJkezésbe kerülhessen az ipari világ eseményeivel és a. technikával: az ipari világ egész felszerelése eljön hozjz/á á traitorral- Az állomás első faladata, hogy a S'Zántás-ve-és, az aratás és « termés csépilése számára, szükséges mechanikai energiát szolgáltassa, csakhamar azonban az élettel

1 szemben való új .magatartás forrástává válik. Nemesupán mezőgazdasági téren teremt új értékeket, hanem_ a kulturális forradalom központjává is válik.« A kollektív mezőgazdaságnak az első t öjéves terv első évében való jövedelmezőségéről is beszámol ez a megfigyelő- Adatai szerint a termés növekedése elegendő ahhoz, hogy egy szegényparaszt jövedelmét egy átlagos közép" panaszt addigi jövedelmének színvonala fölé emelje, és ugyamakkor la szövetkezethez csatlakozott középparaszt család jövedelme is jóval nagyobb a kollektív mezőgazdaságban, mint amekkora előzőleg volt. Ezeket mondotta egy nem jóindulatú külföldi megfigyelő a Szovjetunió első ötéves tervének első esztendejéről. . Sztálin, hatalmas beszámolójából, amelyet a négy év és három hónap alatt teljesített első ötéves tervről mondott, kiderül, hogy a>, ötéves terv feltűzött eredményeit imiezőgazdasági térem már három 'év alatt háromszorosam túlszárnyalták. A szocializmus országát ismertető legújabban magjelent könyv adatai szerint 25 millió kis- és törpe parasztgazdaság kollektivizálásáról volt akkor szó. és óriás

1 fordulat következett be a falu életébein. 1929" beni nemcsak a szegényparaszt, hanem a közápparaszt is áttért a kolhoziremd&zerre, -Nem egyenkint, nem is egyes csoportonkint történt ez< hanem egész falvak, járások, kerületek, sőt egész körzetek parasztsága lépett be a kolhozba. A minisztertanács elnöke hivatal árnak költségveltiésébem — .mint említettem — 15 mililió szerepel a földművessziövetkezeti mozgalom támogatására és a szövetkezeti vezetőképzés céljaira- Ennek felhasználásával kívánja a kormányzat megoldani a szövetkezeti mozgalom legszélesebb alapokra való fektetését és a szövetkezeti szakoktatás és vezetőképzés kérdéseit. Az 1950. költségvetési évben már 12 sző vétke; zeti iskola működik aniajd az országban, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az onman kikerülő növendékek a szövetkezeti mozgalpimbaiR^ rájuk váró és népgazdaságunk szamponfijából döntő feladatokat teltjesíteni tudják. Az 1950-ben végzett növendékek száma előreláthatólag 4370 lesz. Mindezekkel a költségvetési tételekkel együtt a minisztertanács elnöke hivatalának köli-ségyetése 52,821-000 forintot tesz ki, miután a költségvetés összeállítása; ai legmesszebbmenő takarékosság elveinek érvényesítésével történtA minisztertanács, illetőleg a minisztertanács elnöke hivatailának költségvetésével együtt veszi tárgyalás alá a t. Ház \m orszláíg«yűlésnek, é Népköztársiaság Elnöki Tanácsának és a Népgazdasági Tanácsnak a költségvetését is. Az országgyűlés 1950. évi kiadási előirányzata 16 millió forimt: 1.9 millióval több, minit az előző évi. Ez a

z emelkedés részbeui a jképviselők létszámának emelkedésével van összefüggésben'. Mint ismeretes, az ebben az évbem megválasztott országgyűlés tagjainak száma az előző országgyűléshez képesít 39 képviselő"