Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

463 Az országgyűlés 19. ülése 1949. évi december hó 14-én, szerdán. 464 Kell. hogy a mezőgazdaság

1 gyakorlati munkáját >a legkorszerűbb mezőgazdasági haladó tudomány eredményeire építsük. Ezért fogadom helyesléssel azt a bejelentést, hogy a földr mívelósügiyi kormány ia mezőgazdaságfHudo'miányos és kísérletügyi intézményeiket megfelelőéin átszervezni és fejleszteni kívánjaT. Országgyűlés! Míg a hároméves terv egészségügyi és szociális téren túlnyomórészt az újjáépítésisel járó feladatokat oldotta meg, addig az 1950. évi költségvetés közegészségügyi és szociális politikánk egészen új alapjait rakja le. Ezzel biztosítja annak &. feladatnak marrféktalan elvégzését, amelyet az illetékesek röviden és igen tömören úgy fogalmaztak meg, hogy «az ötéves tervvel új országot építünk«. Ennek a szociálpolitikának eredményeként könyvelhetjük el azt a tényt, hogy most már nines szükségünk iuségkonyháikra, u^ctai melegedőkre, UNRRA-és egyéb segélyekre, úgynevezett szociális olarjcseppekre. Ez a szociálpolitika nem a meglévő nyomorúságot igyekszik könyöradományokkal enyhíteni, hanem igen helyesen h>a,talonas arányú beruházásaival óriási arányú munkaiakaimat teremt és iá végzett munka fejéiben megbecsülést és méltó bért ad ellenértékül. Helyes értékelés szerint a munka ellenértékéneik kell tekintenünk azokat a szociális juttatásokat, amelyeket a kormányzat ia, népjóléti tárca költségvetésének keretéhen irányoz elő a közegészségügy ós az intézményes üdültetés megs zervezésével. Hogy a népjóléti kormány, ennek a megnevekedett igénynek korszerű módon eleget tehessen, feltétlenül szükséges és igen helyes volt a 'Sokágú társadalombiztosítás egységesítése és összpontosítása. Szükséges azonban, hogy ezt a lépést kövesse a Népköztársaságunk Alkotmányából folyó annak az alapelvnek minél hatékonyabb keresztülvitele, hoigy a dolgozók közvetlenül vehessenek részt közegészségügyi és szociális feladataink intézésében, vagyis a decentralizálás. Meggyőződésem, hogy ez a lépés a megelőzőt követni fogjaörömmel veszem tudomásul a közalkalmazottaik fizetésének rendezéséről szóló bejelentésit. Ezt biztosítja az a tény, hogy e bejelentés kivitelezésének biztosítására már az 1950. évi költségvetés tartalmaz megfelelő előirányzatot. A közialkalmazottak nagy felelősségű munkájuk és fokozott munkateljesítményük mellett feltétlenül megérdemlik, hogy ,

a

. kormány figyelme feléjük forduljon. Meggyőződésem, hogy ugyanekkor az állam gondoskodása az életük nagy részét a közszolgálatában becsületesen eltöltött nyugdíjasokra W ki fog terjedni. Megértéssel és Örömmel veszem tudomásul Kossá István pénzügyminiszter límak azt a gesztusát, amelyet költségvetési expozéjában az egyházak felé mutatott, és magam is egyetértek azzal a megállapításával, hogy a katolikus egyháznak is 1- amint a miniszter úr mondta — minden 'any

agi feltételtől 'függetlenül, megértéssel kell fogadnia ezt az invitet, mert ezt kívánna, a magyar nép érdeke, és ez !

az érdek oly hatalma« és oly tiszteletreméltó, hogy a kölcsönö« engedékenység légköréhen a közeledést elő kell segítenie. Az állam jóindulatát deklarálja a költségvetés 50 imilliós tételével: ezt a deklarációt az egyház részéről is megértéssel kell fogadni. Nagy öröm a dolgozók számára a pénzügyminiszter úr ama bejelentése, hogy az adórendszer egyeszerüsítésével és a pénzügyiga'z- ' gatás jobb megszervezésével nem állunk meg ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÓ I. félúton. További és jelentős egyszerűsítés valóban nélkülözhetetlen; mert (adórendszerünk, bár az egyszerűsítés terén a múlttal szemben már is jelentős javulást értünk el, még niincíig igen komplikált. A múltban szándékosan tették jazt ilyen komplikálttá, és egyáltalán nem csodálar tos, hogy ez még nincs teljesen 'egyszerűsítve. mert ez az anyag nagyságánál és szerteágazó voltánál fogva eddig még fizikailag sem volt lehetséges- ,'•'-..' örömmel veszem tudomásul a bürolkracüa felszámolása irányában tett megnyugtató kijelentést is. Ezen a téren megvannak kívánnivalók és e kívánnivalók között első helyen kell megemlítenem, hogy a tisztviselők részéről több önállóságot, több iniciativat és annak a bátortalamiságnak leküzdését kívánjuk elsősorban, amellyel egyesek önáUó és felelőségteljes intézkedések helyeit az aktától ogatást részesítik előnyben, és ezzel — akaratlanul bár —ártanak az élet üteme által megkívánt fejlődésnek. T. Országgyűlés! A felszabadulás tényével, amelyet elsősorban a Szovjetuniónak és a győzelmes szovjet hadseregnek köszönhetünk, egy ed^ig még a magyar történelemben páratlanul álló, vér nélküli forradalom útján a fejlődésnek beláthatatlan perspektívája nyílott meg. Ezt az élet miruden területére kiható és forradalmi ütemű fejlődést a jogalkotásnak is követnie kell. Természetes azonban, hogy a jogalkotás az ilyen lázas ütemű fejlődést csak la&sabb üteimben tudja követni, ami úgy értendő, hogy a gyors fejlődési szakban a meglévő jogszabályokat rész jogszabályokkal novelláris úton egészítik ki, vagy pótolják. Ahhoz azonban, hogy a jogalkotás^ hivatása magaslatán álló, részletes és áttekinthető szabályozását nyújtsa az élet egyes területeinek, feltétlenül szükséges^ hogy a fejlődés ütemében átmeneti pihenési álljon be és így nyíljék módja a jogalkotásnak arra, hogy egyrészt a már megtett utat tükrözve, B&.. elért eredményeket rögzítse, másrészt pedig továbbra is ki j elöl je. az újabb nekilendülés után megteendő utat. Ezekből a meggondolásokból kiindulva születtek meg demokráciánk alapjait lerakó, elsősOTban közjogi és egyéb jogszabályaink. Utalok itt elsősorban az 1946:1. te-~re, Népköztársaságunk Alkotmányának alaptörvényére. Büntetőjogi relációban ilyen jogszabállvokúl jelölhetjük meg az 1946:

VII., az 1948:XLVlIT., m 1949 :XI. te .-et és egyéb jogszabályokat. Örömmel állapítom meg az igazságügymjniszter úr költségvetésének általános indoikolásából azt ia bejelentést, hogy egyes jogterületeken ő maga is szükségesnek látja a szétszórt jogszabályi rendelkezéseknek egységes kódexbe való foglalását. Halaszthatatlanul szükségessé teszi egyebeken kívül a büntető igazságszolgáltatásban bevezetett ülnökrendszer is m büntetlojog anyagának átfogó kódexszeírű szabályozását. Kétségtelen, hogy a büntetß eljárási jog részletes reformja, felé >az 1949:XL te.-kel már hatalmas lépést tettünk, de egy új teljes bűnvádi per; rendtartás elkészítése kell, hogy a jogalkotási Programm első pontjai között szerepeljen. Ugyancsak halaszthatatlanul s-zükséges^ a munkajogi, 'személyi és családjogi ref Jrmintézkedések jogszabályi rendezése. Helyesen állapítja meg az igazságügyminiszter „ úr költségvetésének indokolásában'; hogy a "népi elemnek a. büntető igazság szol g ah tatásba való bevonása forradalmi^ lépéssel viszi előre 'az igazságügyi tároa keretében az igazságszolgáltatás demokratizálását Különösen 30