Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-19
459 Az országgyűlés 19. ülése 1949. ténelem során talán még: álmodni sein mertek, amelyet Gero Ernő miniszter úr hatalmas,.deklarációnak is beillő expozéjában^ a valóság minden ismérvével tárt fel előttünk, akkor szinte elképzelhetetletn és szédületes perspektíváját látjuk, annak, mire képes és mire lesz képes a jövőben ia lelkes, teremtő lafcarat, a iszakképzett dolgozóik, magas képzettségű technikusok és mérnökök, újítók és racionalizálok képessége. Nagy és feszült érdeklődéssel hallgattuk a péffizüigyiminiszter úr expozéjának azt a részét, amely gazdasági eredményeinket szemléltető módom állította szembe a nyugati államok gazdasági helyzetével. Legyen szabad, t. Országgyűlés, ezzel kapcsolatban nekem is két példával kiegészítenem a pénzügyminiszter úr iadatadt. Clayton alálktniltütkár, ,az USA külkereskedelmi szakembere ez év januárjában tartott beszédében kifejtette, hogy USA-nak vagy többet kell importá/Tinia, vagy kerete ötmilliárd dollárt kell külföldi országoknak elajándékoznia. Azóta valamennyire leszállították a vámokat, de oly jelentéktelenül, haigy még ma is a z áimportálólk körülbelül 25 százalék vámot fizetnek. Ebből fakad az Economist egyik újabb számában az a. kitűnő szatíra, hogy az amerikai ott áll egy többemeletes' vámfal mögött és biztatja az angol gyárost, hogy szállítson többet Amerikának, akkor nem lesz dollárhiánya» Az angol rámutat a vámfalra, amire a.z amerik'ri Így felel: Sose törődj vele, csak ugord át az áruddal. Vagyis például szállítson kabátot száz(/jólláros áron, ami a,z amerikai kereskedőnek a 25 százalékos vámtétel folytán már 125 dollárba kerül és így a.z angol semmiesetre sem leheft versenyképes. Ez azonban xnég nem minden. A vámprotekcionizmuson kívül van egy úgynevezett admíiinisztratív protekcionizmus is. Ezt Aclheson legújabban a Külkereskedelmi SZÍJAet" ségben tartott beszédében ilyen megsietmimisítő módon jellemezte: A fennálló törvények és rendeletek olyanok, hogy néha 3—5 éviig is eltart, amíg az, importőr megtudja, hogy mennyi vámot kell fizetnie. Előfordul, hogy évek multán ez a vám több lesz. mint anifsmnyiibe az áru került. Ha valaki például kesztyűket Importai, amelyeket az amerikai női divat szerint tollakkal 1 díszítenek, az impoirtornek bizonyítania kell, hogy a tollak szelíd marabuitól szárma zniaík. (Derültség.) Állítólag az is megtörtént, hogy amikor egy holttestet koporsóval együtt szállítottak Amerükába, hogy ott temessék el, niaigy probléma lett, vajjomi a koporsót és holttestet mint közönséges vámköteles árut vámolják-e el» vagy , a koporsót , a t karieskedelmi szokásoknak megfelelőien »tairtály<mak kell-e minősíteni, amely asetbem vámmentesen hozható be. (De~ riíU^ég.) H,a gumikerekeket hoznak be az Egyesült Állam okba. az importőr nem tudhatja, vájjon azt mint ilyent, vagy pi?dig mint olyan árut tekintik, amely részben koromból készült. Az élelmíiszeirtörvéuy előírja,, hogy az importált champignon pontosan 16 uneiás, tehát félkilós dobozokban szállítható. A francia chaimpignon-konzerveket 15 unicás dobozokban Sizálliít'ják. Ezt nem engedik be. mert csak 16 uneiás dobozokat engiedélyez az élelmiszertör; vény. így azután nem csoda, hogy a, Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet bizottsága kimutatta, hogy 1945 július 1-én nem kevesebb mint évi december hó li-én, szerdán, 460 110-000 fellebezési vámper volt folyamatban aa Egyesült Államok vámbírósága előtt. 1949 július l-ig ez a szám már csak 70.000 eilintéizetliein ügyet mutat. Vagyis ha az eddigi tapasztalat szerint a. bíróság évente 16.000 pert intéz ©1, akkor a^ hátralék feldolgozása négy és féj. évöt vesz, igénybe. Ez. t. Országgyűlés, az angolszász és a nyugati államok gazdasági kooperációja,. És ha már az összehasonlításnál tartunk, nézzük nieg közelebbről, hogyan sikerült: az angol font le-' értékelése. A leértékelés előtt 1 font 4.03 dollár' volt. Leértékelték a fontot 2.80 dollárra,. Az eredmény az fett, hogy ma Zürichben a dollár 4-30-on. a font pedig i0.05"ön áll. A 2.80-ais fontídollár paritás szerint' a f ontntak 12.04-en kelleme állnia. Ez azt bizonyítja, hogy a font Leértékelése óta ujabb 16%-ot vesztett értékéiből. A font Iránti bizalom megrendülését mutatja, hogy a legutóbi időkben a DélrAfrikai Ümió 10 millió fontos államkölcsönét bocsátották jegyzésire Londonban. A közönség ebből összesen 1.4 millió fontot jegyzett. Ilyein körülmények között valóban niinos mit tartanunk az Összehaison'lítás't'ól. Mint felszólalásom elején, már rámutattam, az 1950. évi költségvetés az 1949. éviihez viszonyítva igen sok vonatkozásiban eltérést, jelentős haladás* és fejlődést mutat. Ez mindenekelőtt és szembetűnően kitűnik mind a. kiadások, mind az előirányzott bevételek végösszegeinek igen lényeges megnövekedéséből,. aimât szaknyelven röviden úgy szoktak nejveznli, hogy a költségvetés volumene az előző éviivel szemben megnővefcedett. De nenicsak összegszerűségében, hanem struktúrájában, egész szerkezetében is tij és fejlődést mutató az ellőttünk fekvő költségvetés. Valiamennyi tárcán végigvonuló és az egész költségvetés karakterét adó három ríj irányelvet állapíthatunk meg: 1. Eegóta sürgetett és az 1950. évi költségvetésiben megvalósított örvendetes tény az államapparátus költségeinek lényeges csökkentése. 2. A nép széles rétegeinek szociális és kulturális fejlesztésére fordítandó összegeknek igen jelentős mértékben való felemelése. ; : ,. 3- A nemzetgazdaság fejlesztésiére előirányzott kiadásoknak még a hároméves terv beruházási méreteit is messze, felülmúló, gigantikus •aránya, aanelyet az ötéves népgazdasági terv első évének beruházásaira fordítandó 7.25 milliárd forint vetít elénkMeg kell állapítanunk azonban, hogy bár nem minden tárcát érintő, de mégis az egész költségvetés, volumenjére kiható és eddiig a. magyar állaim költségvetésében még soha nem szereplő örvendetes újítás, és mint ilyen a,z 1950. évre szóló költségvetés egyik r f Ő jellemvo,ná&a az, hogy íiienicsak a szoros értelemben. vett államháztartási kiadásokat irányozza elő, hanem az úgynevezett községi és területi önkormányzatokét is. Bár nem szigorúan vett községi vagy önkormányzatli, de lényegében mégis közfeladati jellegüknél fogva ide sorolandók, mint az állami költségvetésben # szereplő szervek, az Országos Társadalombiztosító Intézet, a Bányapéniztár, a Magyar Államvasutak és a. Posta biztosítóintézetei, az Állami Vállalatok Központi Nyugdíjpénztára és más hasonló jellegű intézmények. Ezek aiz intézimények jelentős gazdasági kereteiknél és betöltött szerepüknél fogva már régebbi /
