Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-19

445 Az ország gyűlés 19. ütése 1949. és ebben a magyar nép milliói egyetértenek velünk. Ez a bizalom önmagában is elegendő alapot adna ahhoz, hogy a költségvetést elío; gadjuk, és ennek a kormányzatnak, a nepn deimokraitikus kormányrendsze'rneiki az eredmé­nyei, a mögöttünk lévő tapasztalatok is amel­lett bizonyítanak, hogy a most beterjesztett és tárgyalás alatt álló kö^iségvetést valóiban a dolgozó/nép és az ő állama javára fogjuk tu dini megvalósítani. Csak néhány napja, hogy az egész ország­gyűlés, de elmondhatom, hogy az égés» dol­gozó nép öröme és lelkesedése közepette fogad­tuk £il az ötéves tervről szóló törvényjavasla­tqfo Elfogadtuk azért, ho#y tovahbhailadjunk a szocializmus fejlődésében azon < az úton, amely fejleszti, erősíti a magyar ipart, első­sorban a nehézipart, támogatja a mezőgazda­ságot, tervszerűen fenMeszsti ennek koirszerűsí­tését; a kapitalista társadalmi m gazdasági rendben elképzelhetetlen méretű beruházásokat juttat a városinak és a falunaife egyaránt; a nép munkájából száirmazó neimzeti jöyedelmet nem a nagykapitalis'tákniak, a fö'ldJesuraknatk juttatja, hanem magának a dolgozó népinek. Öt esztendő alatt 51 milliárd forint foerâ­házas jut álymódon a (gazdasági életbe, növeli a termelést, emeli az éle'íiszínvonalalt, növeli az állaim és a nemzet felemelkedési lehetőségeit. Az előttünk fekvő költségvetés célja is ugyanez. Ennelk a 17.5 milliárdos költségvetés­nek a felhasználása is abban a szellemben fog történni, ahogyan a z ölíléves terv költségvetése a beruházások! elosztásáról gondoskodott* Költ­ségvetésünkkel, iá® ötéves beruházási tervvel védelmezzük és fejlesztjük a népi demokráciát, erősítjük gazdasági és politikai tekintetben Népköztársaságunkat, védelmezzük a. békét és beleilleiszikedüník abba a haladó bélkletáJbqrba, amelynek élén a világ békéjének őre és bizto­sítéka, a világ legnagyobb katonai hatalma, Magyarország nagy szövetségese és szom­szédja: a Szovjetunió áll SíZitálin generalisistzá­musz vezetésével. (Nagy taps.) A hároméves terv sikeres végrehajtása» az ország életében imindeni vonatkozásban megállapítható haladás és fejlődlés. a Népik öz­társaságnak és a népi deimotkirácia államrendje­nek megszilárdítása, külpolitikai ' tekinté­lyűink növelése és a dolgozó nép életsizín­vonalunk emelése, biztos jövőnk a szocia­lista fejlődés új tán, mind amellett bizo­nyít, hogy a bel- és külpolitilklábani helyes irányt követünik. Am ipari munkásság ég a dolgozó parasztság szövetsége mindéin tekin­tetben bevált. A munkásság és a Magyar Dol­gozók Pártjánaíki vezetősizierepe az egész nemzet és ország javára érvényesül. Rákosi Mátyást, egész népünk vezetőjét, a nemzet szeretete és tiszte­lete veszi körül- (Lelkeit taps) Építjük a szo­cializmus országát köizjben eredményesen har­colunk belső és külső eiieniségeinjkkel. ártó szándékaikat elhárítjuk, a belső ellenséget le­győzzük» megsemim'isftijük. A falusi osztály­harc olymértékben előrehaladt, hogy bár a kulálkság gyakran támadással, romboló kí­sérletekkel próbálkozik, hála a dolgozó paraszt­ság öntudiatosságáinalb, tevékenysége, lehető­sége egyre szűkebb területre szorul. Az őszi szántási és vetési munkáknál is sikerült vise­sízavemi a kulák elemek részéről jelentkező ártó szándékot. Sikerült elhárítani azoknak a fülbosugott gonosz tanácsoknak a következ­ményeit amelyekkel! gazdag parasztjaink az ország minden részében — állítólagos tapasz­évi december hó 14-én, szerdán; 446 ta'ataikira hivatkozva — próbálták gátolni a munka rendes, becsületes elvégzését., De éppen a közeli napokban lepleztek le a hatóságok egész csomó olyan esetet, aimi me­gint csak fokozott éberségre figyelmeztet ben­nünket a kuláíkokikal szemben. Gazdag vagy jómódú parasztok, alkik különiben mindig a maguk kenyerén éltek, mindig a maguk búzá­ját őrölték és sütötték fel kenyérnek, most äz ország különböző részeiben rákaptak a pék­kenyérre. Spekulálnak a búzával, a liszttel, a forintos kenyeret elvonják a falvak szegé­• nyebb népe elől, igyekeznek megneheizíteni a kenyérellátás zavartalan menetét. De nem is csak olymódon teszik ezt, hogy ők imaguk fo­gyasztanak pékkenyeret, hanem állataikat is ezzel etetik- Az allaltokkal etetik fel azt a ke­nyeret, amelyet a népi demokrácia kormányá­nak gondoskodása a pékeken keresztül olcsón ; juttat a dolgozó népnek, és egyáltalában nem arra szánt, hogy a ktáákok álűatafikat hizlaldák rajta. Helyesen cselekedett a kormány, amikór , szigorúan felépett ezzel a jelenséggel ^sízéan­ben, é s helyesen járt el a bíróság, amikor a ; bűnösöket Ikeményen megbüntette- » (A falu éledében egyre kisebb területre szo­rul a reakciós elemeik, a régi világot vissza­«iránkozó nyugalmazott urak és gazdi-ig pa­! Tasztok befolyása. Az a törekvés, hogy a közép­parasztságot levfáíteisszufk a iktulákságról és a szegényparasztság hű szövetségesévé tegyük, kevés kivétellel az ország minden részében , sikerrel járt. A ,ikiözépparasiztság. — mint Dobi István minisziterelnökünik a szövetkezetekről írott leg­utóbbi cikkében megállapította. :— ima már a népi demokratikus rendszer szilárd pillére. A falu fejlődésében nem kis részük van a szövetkezeteknek, a szövekezeti munkának­Ezért i R fontos, hogy a középparasztok a sze­| gényparaszttömegekkel teljes egyetértésbein, a munkásosztály pártjánajk vezető szerepét szem előtt tartva, tömegekkel teljes erővel bekapcsolódjanak a szövetkezeti mozgalomba ott is 1 , ahol eddig csak szórványosan, vagy tartózkodóan tették. Gerő államminiszter úr az ötéves tervvel kapcsolatban felszólalásában eímondoWta, hogy már 40.000 parasztgazdaság épült be a már ; meglévő 3100 szövetkezetbe. Ezek közé tartozilk az én kis csongrádi parasztgazdaságom is­ahol igen szép eredményeket értem el, és a népi demokrácia elért erediményeimérifc »minita­gazda« címmel tüntetett ki- (Tet$&és M és kips.) Jólesett ez aizi elismerési. Igen nagy öröm volt, hogy a nehéz szikkel a magam szerény 'ítehetsé­gével, a rendelkezésemre álló csekély állati és emberi munkaerőmmel olyan sikeresen tudtam megbirkózni, hogy ezzel a magam kenyerét biztosítottam, másoknak pedig talán valami példát, követendő utat is tudtam mutatni­Meggyőződésem azonban, hogy aa én középe paraszti birtokom a szövetkezeti rendszerbe be­építve, a szövetkezeti gépeik és nagyobb (lehető­ségek segítségével még több termést fog adni. (Tetszés és taps) nemcsak a» én örömömre hanem szövetkezetünk minden tagjának örö­mére­(Elnök: MOLNÁR IMRE. — 11-52.) Dobi István ^azt írta cikkében, hogy: »Túl­jutottunk a kísérletezés állapotán, a szövetke­zés győzelmes útját járjuk a falusi életben» ós én nemcsak a szövetkezeti mozgalom egészsé­ges további fejlődése, hanem a középparasfctok érdekében is ajánlom, minél több közép­paraszt, minden dolgozó középparaszit men­jen be a szövetkezetekbe (Taps.), élvezze

Next

/
Oldalképek
Tartalom