Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-19
..-• Az országgyűlés 19. ülése 1949. évi december hó 14-én, szerdán, Drahos Lajos, Molnár Imre és Nagyistók József elnöklete alatt, Tárgyai : HMtt Elnöki előterjesztések ;. 423 A Magyar Népköztársaság 1950. évi költségvetése 423 Ált a Iánus tárgyalás: Hozzászóltak: Antos István előadó 423 Szita János 429 Nagyistók József 443 Tóth Endre 454 Alvinczy Imre 457 Harrer Ferenc 1 465 Antos István előadó 471 Részlet (5 s tárgyalás: A Minisztertanács elnöksége és a kisebb tárcák költségvetése 471 Hozzászóltak: MMlyii Ernő előadó - 471 Kiss Károly 475 Czéh József 484 A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása 488 A minisztertanács tagjai közül jelen voltak : Dobi István a minisztertanács elnöke, Gerő Ernő államminiszter. Kossá István pénzügyminiszter, Ries István igazságügyminiszter, Rónai Sándor külkereskedelmi miniszter és Zsofinyecz Mihály nehézipari miniszter. (Elrniïd: DRAHOS LAJOS. — 10.08.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Czett József, a,z egyéb jegyzői teendők ellátására pedig? Kiss Gergely képviselőtársainkat kérem felNapirend szerint következik a Magyar Népköztársaság 1950. évi költségvetésének tárgyalása. Mielőtt a z előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására; hozom, hogy a költségvetés általános vitaijában Szita János, Nagyistók József, Tóth Endre, Alvinczi Imre ég Harrer Ferenc képviselő uraik szólalnak fel. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Antos István előadó urat illeti a szó. ANTOS ISTVÁN előadó: T. Országgyűlés! Népi demokráciánk 1950. évi költségvetése szerkezetileg három főrészből tevődik össze. Az elstő rész é® állami költségvetés, amely magában foglalja az ötéves terv első évének hatalmas heruházásiait is, 17-537 millió forint bevétel, 17.454 millió forint kiadás előirányzása mellett 82 millió forint felesleget mutat. Állami költségvetésünk hatalmasan megnövekedett végösszege (azt jelenti, hogy 1950-ben a most záruló év kereteihez képest mintegy 36%-ka] több pénzeszközt tudunk államháztartásukban összpontosítani és feladataink teljesítéséhez felhasználni. A költségvetésben összegyűlő pénzeszközök államunk feladatainak megvalósítása céljából újból kikerülnek a népgazdaságba, hogy szocialista építésünk érdekének megfelelően fejlesszék termelő apparátusunkat, növeljék dolgozóink kulturális és anyagi jólétét, hogy előmozdítsák országunk védelmét és építőmunkáink biztonságát. t A költségvetés második része, a területi önkormányzatok költségivetése szervesen egészíti ki az állami költségvetést. Alkotmányunk szellemében az önkormányzati gazdálkodás jelentősége lényegestein megnő. Az önkormányzatok nemcsak a területi igazgatásnak válnak fontos szerveivé, hanem fokozatosan átveszik mindazokat a feladatokat, amelyek helyileg a dolgozó nép közvetlen irányító és ellenőrző befolyásának érvényesítéséivel jobban megoldhatók. A burzsoá államok helyi önkormányzatainak gazda sági és pénzügyi alapjai gyengék, lényegében a központi hatalomnak vannak 'alárendelve, a nép közvetlen részvétele és befolyása nélkül fejtenek ki működést. Ami helyi önkormányzataink szervesen fcaposolják össze a dolgozó tömegeket a központi államhatalom-