Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-18

409 Àz országgyűlés Í8. ütése 1949. tot pártom, valamint választóim, Nagy-Budapest dolgozói és a magam nevében örömimel üdvözlőim és elfogadom. (Lelkes tapsi.) ELNÖK: Minthogy a törvényjavaslathoz több hozzászóló nincsi, a vitát bezárom. A. tanácskozást befejezettnek nyilvánítóim. Következük a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Nagy-Budapest főváros területének új megállapításáról szióló töírvényja vas latot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot : az országgyűlés a törvényjavaslatot eredeti szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik & törvény javaslat részletes tárgyalása- Megállapítom, hogy a törvényjavaslat szakaszaihoz módosító indítvány nem érke" zett be. Felteszem a kérdést, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot részletedben elfogadja-e! (Igen!) Az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben Is elfogadta, (HosszameaHó lelkes, ütemessé váló taps.) Napirend szerint következik a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. r Mielőtt az előadó képviselőtársunkniak a szót megadnám, a t- Országgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz SzádeczkyKardos Elemér országgyűlési képviselő szólal fel. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Andáos Erzsébet előadó képviselőtársunkat illeti a szó. ANDICS ERZSÉBET előadó: T, Országgyűlés! A Magyar Tudományos Akadémia újjáalakítására vonatkozú törvényjavaslat, amelyet van szerencsém a t- Országgyűlés elé terjeszteini. szerves kiegészítése annak a hatalmas ötéves tervnek, amelyet pár nappal ezelőtt; a magyar nép képviselői nagy lelkesedéssel elfogadtak. ; Sjsoros összefüggésben áll ezzel a nagy szocializmust építő teffwel, ennek szükséges kiegészítése, szerves része. Egészen bizonyos, hogy ja magyar gazdaság és társadalom szocialista átalakítása nem mehet végbe máskép, mint a szükséges előfeltételek felkutatásával, ia, szükséges tényezők összegyűjtésével és tudományos módszerrel. Ennek a nagy tudományos munkának az irányítására vam hivatva az újjáalakított, új szellemű, áj szervezetű Magyar Tudományos Akadémia. A törvényjavaslat a Magyar Tudományos Akadémiát nagy társadalmi tényezővé teszi meg. olyan magaslatira emeli, amilyen magaslaton még sohasem volt történelme folyamánA magyar társadalmi haladásba bekapcsolja* nagy országos feladatokkal bízza meg. és ebből a szempontból ez a törvényjavaslat visszanyúl a Magyar Tudományos Akadémia ellső hőskorszakának hagyományaihoz, felújítja ennek a tudományos intézménynek legnemesebb tradícióit. A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ben úgy alakult meg, mint a társadalmi haladás szerve. Sok évtizedes vajúdása után a magyar nemzet legjobbjai szorgalmazták. Széchenyi Isifcván áldozatkészsége játszott döntő szerepet a megalapításában, és amikor megalakult, célkitűzésében, egész programjában haladó, nemzeti volt, a társadalmi fejlődés aktív tényezője volt

% Haladó volt a Magyar Tudományos Akadémia programja, amely a magyar nyelv évi december hó i3-án, kedden. 410 művelését tűzte ki maga elé. Haladó volt az a munka, amelyet végzett, amikor összegyűjtötte a népköltészet kincseit. Gondoljuinfk csak jänra, hogy a múlt sziáaad 4Ches éveinek elejém a Magyar Tudományos Akadémia pályázatot hirdetett a hitbizományokról szóló munkára, és pályadíjjal koszorúzott két munkát, amely már ekkor azt javasolta; hogy a hitbizományokat meg kell szüntetni. 1848 március 15-én a Magyar Tudományos Akadémia falragaszokon, üdvözölte a pesti népnek azt az elhatározását, hogy életbelépteti a sajtószabadságot. A Magyar Tudományos Akadémia a 48-as forradalom idején nyíltakká, nyilvánosakká tette a maga üléseit, és amikor Windischgrätz bevonult Budapestre, akkor nem kollaborált az ellenséggel, mint annyian mások: megsaümitette tevékenységét, és csak akkor kezdte meg újra, amikor megint a nemzeti kormány székelt a« ország fővárosában. Ragyogó^, hősi korszaka volt ez a, kezdeti korszaka ia Magyar Tudományos AkadémiánakNem hiába volt úgy. hogy a Magyar Tudományos Akadémia egy társadalm

11 fejlődés korában, egy ragyogó reformkorszakban; annak gyermekeként alakult meg, és e kor nemes haladó eszméinek volt a hordozója, atnmak nemes, haladó eszméit tűzte ki maga elé célúi. Ez után a felfelé menő periódus után következett az egész magyar társadalom hanyatlása 1849, a magyar forradalmi szabadságibaire veresége ^után, ós a Magyar Tudományos Akadémia végigcsinálta ezt a társadalma hanyatlást. Hű tükre volt anmaík a hanyatló társadalomnak, amely Magyarországon élt, helyesebben: vegetált. Különösen súlyos volt a Bachkorszak, amikor a Magyar Tudományosi Akadémia — ne szépítsük a dolgokat — az aulikus, császárbarát, hétpróbás hazaáruló főurak és főpapok mentsvára lett, amikor^ olyanok ültek igazgatói székében, mint Soitovszky János. Sennyei báró. Apponyi György gróf, Andírásfiy György gróf ismert aulikusok és hazaárulók, Széchenyi Antal, aki kivált az Akadémiából, amikor az Akadémia, résztvett 1894-ben Kossuth temetésén- Elnöke az a hírhedt Dessewffy Emil gróf volt, akinek aninyi kö»e volt a tudományhoz, a művészethez és az irodalomhoz, hogy 1848-bani halállistákat, hóhérlistákat szerkesztett, amelyeken azoknak neveit tünr tette fel. akiket okvetlenül ki akart végeztetni, mert »csak a halottak nem harapnak«. Ezenl a listán szerepelt Petőfi Sándor, a nagy költő, Horváth Mihály, a nagy történész, Kossuth Lajos, a íniagy államférfi. Ebben ,a koirszakban, éppen Dessewffy Emil elnöksége alatt, kezd a Tudományos Akadémia a nagy arisztokrata családok dominiuma Iteinini. Főkép magánadományokból gyűlt össze ueim kis vagyona, és iaz adómáinycBókiniaik döntő szavuk^volt a Tudományos Akadémia ügyeinek intézésében, és az adományozók listajábaini ott szerep elteik a nagyúri larisatokrata családok. Azután, 1867 után a Széchenyiek. Zichyek, Károlyiak és a többi arisztokraták inieve mellé odakerültek erre a listára a Wodíaner-bárók, az trilmannok — Sióm báró már előzőleg — a magyar pénzarisztokráciia képviselői is- És bizony, ez a Tudományosí Akadémia llyeni tudományt is űzött, ilyen értelemben is »művelte« a tudományt: A Magyar Tudományos Akadémiának a magyar társadalom süllyedésével együttjáró