Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-18

403 Az országgyűlés IS. ülése 1949. tését. Mint a felszabadulás óta miniden nagy kezdeménfyezést. Budapest egyesítéséneik a» ügyét is, győzelemre vitte a kommunústáknak a nép érdekét következetesen szolgáló helyes politikája. T- Országgyűlés! Budaipest egyesítése, a környék és a belső rész közötti különlbség,, a peremvárosok elmaradásának megszümitetése, hat aknás, sok idiőt és munkát követelő feladat. Vannak egyesek, kik úgy képzelik, hogy ma megszavazza &z országgyűlés a törvényjavaslatot és holnapra valamii csodával a régi rend évtizedes bűnös mulasztása egyből megszűnikTéves és káros ez áz elképzelési, mert évtizedes mulasztásokat egyszerre megszüntetni nyilvánvalóan nem lehet. Látni kell világosain, hogy nem máról-holnapra, hanem csak hosszú éveken keresztül, fokozatos és tervszerű munkával tudjuk eltüntetni azt a különbséget^ ©melyet a régi reakciós rendszer osizitálypolHikájával évtizedeken! keresztül létrehozott. De nem kétséges, hogy ezt a feladatot is, mint minden feladatot, amelyhez a kommunisták hozzáfogtak, a dolgozó tömegek támogatásával népi demokratikus rendszerünk s Pártunk sikerrel megoldjaBudapest egyesítésének megvalósítása nagy költséggel, sok munkával és nagy áldozattal jár. de Budapest dolgozói» akik a dolgozó nép felszabadításáért való harcban s a munkásmozgalomban elüljártak és példát mutattak az országnak, megérdemlik, hogy meghozzuk értük ezt a nagy áldozatot. Budapest dolgozói a felszabadulás után az első perctől kezdve hozzálátták a romok,eltakarításához, az élet megindításához, az újjáépítéshez és az ő példaadó munkájuk nyomán indult meg a munka, m újjáépítés az egész országiban. Az újjáépítésben és a hároméves terv megvalósításában is oroszlánrészük volt a budapesti dolgozóknak. A pesti munkások most is példát mutatnak és elüljárnak a szocialista, verseny, a sztahanovista mozgalom. kifejlesztésében, a munka teirmeilékeiniységének emeléséibenA budapesti munkások százearei vesznek ma már részt az egyéni versenyben, százával és ezrével vauinak már. akik többszáz, sőt több mint ezer százalékkal teljesítik túl normájukat, tízezrével vannak most már a budapesti munkások között olyanok, akik 20—30—50. sőt entnél is több százalékkal teljesítik túl normájukat és a budapesti munkások — hasonlóképpen az ország munkásaihoz — munkájukon keresztül juttatják kifejezésre, hogy valóban megértették: övék az ország-, maguknak építik, hogy ők is felelősséget vállalnak az ország építésébenA budapesti dolgozók megértik, hogy Budapest most valóban az övék, és mindent megtesznek' hogy jó munkájukkal szebbé, jobbá építsék fővárosunkat. Budapest munkásai, dolgozói lelkesedéssel üdvözölték a szombaton elfogadott ötéves terv törvényjavaslatot. Mindem előkészületet meg is tesznek arra, hogy ezt az ötéves tervet necsak megvalósítsák, hanem jóval' idő előtt végre is hajtsák, mert tudják, hogy ezzel hazánk ügyét, Budapest ügyét és saját ügyüket szolgálják. A pesti dolgozók lelkesedéssé] és örömmel fogadták Budapest és környéke egyesítésé" nek hírét és fnem lehet kétséges, hogy a dolgozók Pártunk s vezérünk, Rákösd Mátyás elvtárs irányítása alatt (Hosszantartó ütemes nagy taps.) jól végrehajtják az egyesítést és Budaévi december hó 13-án, kedden. 404 j pestet a szocialista Magyarországhoz, Budapest dolgozó népéhez méltó fővárossá építik ki. T. Országgyűlés! A törvényjavaslatot Pár" torn, Budapest dolgozói és a magam nevében elfogadom. (Nagy ba%>

s-) CZETT JÓZSEF jegyző: Spáczel István! SPÁCZEL ISTVÁN:T. Országgyűlés! A nagy városok kialakulása általában körben bővülő rendezerrel történt. Nem mérnökök jelölték ki előre a városok helyét, azoknak a fekvését, hanem a természetes fejlődés hozta létre azokat, kivéve talán egyesegyedül a nagy Szovjetuniót, a tervszerűség és a tervgazdálkodás hazáját, ahol egyedül történt az. hogy mér~ íVLÖiköik jelölitek ki a varotok határát és kiszabták fejlődési irányukat. Később azután a természetes fejlődés okozta, ha egy-egy város. •-különösen azok, amelyek jelentősebbek, fejlődéskép esebbek voltak — to vábbterj esztette a maga hatását széles földrajzi körökben. Viszont más oldaliról minden város életében találunk olya.ni gátló erőket, amelyek igyekeztek meggátolni egy-egy város továbbfejlőd dését, vagy politikai, vagy pedig gazdasági szempontból. Ezek áz erők azután felduzzasztottak a város titokzatos belső erőit vagy a városokon kívül feltornyosuló erőket, és várták a kedvező pililainatot. hogy ki tudjanak alakulni. Egy kis bevezetőinek szánjam iinindézt akkor, amikor előttünk fekszik egy törvényjavaslat, amely egy ilyen duzzasztó gátat akar ledönteni szeretett fővárosunk határán, hogy kettős eredményt érjünk el általa- Az egyik az. hogy maga a főváros tovább tudion fejlődni azon a természetes vonalon, amelyet a természet kijelölt; más oldalról pedig, hogv fővárosunk a maga vitalitását, a maga jobb életét továbbvigye a környező vidékeknek, városoknak és községeknek is. hogy felemelje Őket, és életüket gazdagabbá, tökéletesebbe tegye. Mi volt ugyanis eddig Budapesten és környékén? Budapestet, különösen pedig Budát szinte kisajátította magának az uralkodó osztály. A budai lenézte a pestit, a pesti pedig a nem pestit, és így mesterséges falakat állítottak Budapest egyes részei közé. Történt ugyan próbálkozás, kísérletezés, amely próbálta megoldani ezt a nehéz kérdést- 1872ben Budapest néven egyesítették a három várest, Budát. Pestet és Óbudát, hogy í^y valahogy ideiglenesen megoldják ezt a kérdést, de mindenki, aki ennek a törvénynek (megalkotásában rósiztvett, — különösen pedig Budapest népe — érezte, hogy ez a megoldás c§ak ideiglenes, melyet egy vêghtseeç és jobb megoldásnak kell kövétnáe. Maga az uralkodó osztály ezt az egyesítést természetesen nem mint szükségességet, nem mint természet«s fejlődést próbálta megoldani, hanem mint kegyet adta oda Óbudának, de különösen a kereskedőváros Pestnek. Erről az egyesülésről még 1932-íben, ar egyesülés hatvanadik évfordulóján is írt Tlíyefalvy lajos, a fővárosi statisztikai hivatal vezetője, egy fővárosi statisztikai kiadványban, amelyet

1 hivatalos fővárosi kiadványként juttattak el minden bizottsági taghoz, és általában a főváros széles rétegeibe* (olvassa): »Hatvan évvel ezelőtt úl korszak nyílott meg a Duna hároim testvérvárosának fejlődésében. A virágzó kereskedőváros.- az ifjú Pest ebben az időben egyesült a törté2tf*