Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.
Ülésnapok - 1949-16
365 Az országgyűlés 16, ülése 1949. évi december hó 10-én, szombaton. 366 alakulását, a többtermelésért folytatóiét harcot. Ha egyesek az üzemekben messze kiemelkedő eredmény eket énnek el, néphadseregünk katonái ig. a munka nőiseit követik a lövészetben és a harcászat elsajátításában. Vainnak kim)aga«ló eredmények. Dolgozó népünk megmutatkozó baitialmas lendülete biztosíték arra» hogy ötéves tervünket idő előtt megvalósítjuk, Erre dolgozó népünknek jó, kiiíróbált biztosítéka van; a koinlmunista vezetés, a marxizmus-leninizmus iránytűje, amelyet harcokban megedzett. szeretett vezérünk: Kákosi elvtárs tart a kezében, (jffossxzanparíó lelkes, ütemes íavs.) Nincs ebben az országban egyetlen becsületes dolgozó, akit ne töljtleine el öröím és optimiísmus a béketáibor erőinek szüntelen és állandó növekedése felett. A béketáborbél! érkező tbrarielési eredményieket úgy . tekintjük, mint egyegv győzelmet az imperialista. háhorús politika ellen. A kínaj nephafjfeereg feltartóztathatatlan sikersorozatát ágy tekintjük, mint a béketáibor ereje növekedésének egyik leghatásosabb forrását. Az imperialisStía országok elnyomott és kizsákmányolt műnk ás tömegeinek, a francia munkásoknak, Olaszország üzemi dolgozóinak és földfogilálo parasztjainak hősies harcát úgy tekintütük, mint szövetségeseink. barátaink erőfesizíitléseit a közös ellenség, a háborúra spekuláló imperialisták és lakájaik eitlen. A bétkíetáboron belül és azon kívül csupa olyan jelenséget látunk', amelyek egyaránt azt bizonyítják, hogyan nő a mi erőnk és hogyan sziTárc'tul a békefront egysége és ereje. Ami bennünlket az elmúlt hetekben a legjobban megörvendeztetett, az az imperiaMstáknak^ az a kényszerű felismerése volt, hogy a béketábor most már nemcsak számszer int és területi kiterjedés szempontjából múlja felül az imperialisták táborát, hanem technikailag is igazolva van a szocialista társadalmi rend felsőbbrendűsége. A viláig dolgozói pedig — felszabadultak és elnyomottak egyaránt ~ ha mem is egyforma tórülmények között, a ml legnagyobb jótevőnk. Sztálin elvtárs születésnapjának 70. évfordulójára, készülnek- A dolgozóik ajándékokat készítenek szeretetük és háüájuk jeléiül Sztálin elvtársnak. De Sztálin elvtárs ebben is, mint mindenben^ megelőzte a világ békeszerető népeit, mert ő adott nekünk, az egész bék'etábomak ajándékot azzal, hogy nemcsak kicsavarta a hábonís uszítók kezéből az atomimonopólium zsaroló f egy vériét, hanem az atomerő békés felhasználásának példájával behozhatatlan előnyhöz, elvitathatatlan erkölcsi és technikai győzelemhez segítette a béketábort. (Lelkes taps) Mi úgy tekintjük ezt a sikert, mint a sztálini műnek Sztálin elvtárs tevékenységének» magának Sztálin elvtársnak ajándékát a békéért harcoló emberiségnek. Mindé» azonban távolról sem síziabad, hogy elaltassa éberségünket. A háborús veszély nem szűnt meg. az imperialisták niemi veszték ki a világiból, nem változott meg a természetük, nem mondtak le terveikről,, ellenkezőleg: keresik annak lehetőségét, hiogy megtépázott háborús uszításaikat és készülődéseiket igazolhassák salját maguk előtt a tömegek félrevezetésével. Mindez azt követeli tőlünk, hogy éberségünket tovább élesszük, tovább fokozzuk. Ennek van ezen az általános indokon kívül még egy speciális indoka is: déli szomszédunk, az áruló fasiszta Tito és klikkje, aki végérvényesen eladta magát az imperializmusnak, éppen most azzal yan elfoglalva, hogy aljasságával és becstelenségével megpróbálja felülmúlni dicstelen fasiszta vezéreit. Déli határunkon egy olyan mindemre elszánt haramia tanyázik, akinek politikai tervei közt első helyen szerepel'a népi demokráciák megsemmisítés», ai kizsákmányolás visszaállítása, a dolgozó nép fasiszta elnyomása, az országok függetlenségének megsemmisítése és a dolgozó népek vezéreinek meggyilkolása. Déli határainkon az imperializmusnak nemcsak hű kiszolgáló ja tanyázik, hanem olyan bérenc, aki annál dühödtebb lesz, minél inkább lehull róla a lépet miinél inkább bebizonyosodik, hogy közönséges bérgyilkos — minél inkább növekszik jólétünk és minél inkább növekszik nála, saját népe részéről az ellenállás és megvetés. Nem lehet kétségünk aziránt, hogy olyan fenevadat, akinek eszközei között első helyen szerepel a bérgyilkosság, nem Lehet másképpen megfékezni, mint erőnik növelésével, éberségünk fokozásával és tökéletesítésével, belső cinkosainak leleplezésével és megsemmisítésével, a nemzetközi béketábor s'zioros összefogásával és egységével. TCz az a ílnilönleiges ok, amely bennünket, magyar népi demokráciát arra kötelez, hogy még keményebben, elszántabban kutassuk fel és _ semmisítsük meg az imperialisták ügynökeit, belső szövetségeseit, hogy még odaad óbban fejlesszük népgazdaságunkat és erősítsük néphadseregünket. Ez az az ok, amely arra int bennünket, hogy még szorosabban kövesse egész dolgozó népünk a Magyar Dolgozók Pártját, élén békénk éber őrével, Rákosi elvtárssal- (Hoss&ahtartó íelkes, ütemes taps.) T. Országgyűlés! Azt mondhatná valaki, hogy mindezek a megállapítások helyesek, a belőlük levont következtetés is helyes, kérdés azonban, Jhog^ a lelkesedésen é& odaadás ou kívül milyen biztosítékaink vannak még arra, hogy néphadseregünk szövetségeseinkre, a népi demokráciáik hadseregeire és elsősorban legnagyobb szövetségesünkre, a dicsőséges szovjet hadseregre támaszkodva meg is tud fellelni annak a feladatnak, amelyet dolgozó r népünk rendjének és békéjének megvédése és a nemzetközi béketáíborban ránk eső feladat betöOtése jelent. Vannak, ilyen biztosítékok! Az első és legfontosabb biztosíték az, hogy a ani néphadseregünk valóban a nép ^hadseregei: nemcsak a népből jött, hanem a nép érdekeit i lS védi. Nincs szakadék, ellentét hadseregünk és dolgozó népünk érdekei között, mint elkerülhetetlenül volt a népelnyomó Horthy" korszak idején és ez az. amit egyre jobban és mélyebben érez át dolgozó népünk egé&z tömege. A fejlődés természetesen itt sem magától következett be. Még emlékezhetünk olyan, hangokra, amelyek azt mondották, hogy nincs szükség hadseregre, hogy nincsenek _ az imperialistáik, előtt megvédeni való titkaink. Nemcsak ma látjuk világosan, diet már akkor is láttuk, hogy akik ezeket a hangokat hallatták!, az imperialisták ügynökei voltak és arra törekedtek,, hogy a dolgozó népet lemeztelenítsék, megfosszak saját erejétől, kényre-kedvre kiszolgáltassák a belső és a külső ellenségnek. Ez" a pacifista csomagolásban jelentkező rombolás az ország tönkretételét, kivívott eredményeink megsemmisítését szerette volna előkészíteni éppen jazzal, hogy msegifossza dolgozó népünket erejétől- És emlékezzünk csak vissza, hogy ennek a romboló felfogásnak nemcsak hangadói, hanem hívei is voltak. De amikor