Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-11

207 Az országgyűlés 11. ülése 1949. évi augusztus hó 18-án, csütörtökön. 208 Üj alkotmányunkat a nemzet másra adja magának, nem kapja valami felsőbb, nem érzékelhető hatalomtól, sem valamely saját kiváltságos osztályától, de nem oktrojálja rá külső hatalom sem,. Nem bonni alkotmány! Az új alkotmány megalkotójában elhatározó szerepe volt Rákosi Mátyásnak, aki a dolgozó parasztokkal szövetséges munkásosztály élén bölcse s égével és a tömegeket megragadó képességével megteremtette az alkotmány szilárd társadalmi alapjait, ós azt, hogy népi demokráciánkat a független Magyarország népköztársaságával valósíthatjuk meg, a Szovjetunió és providenciális vezetője, Sztálin meleg és hathatós barátságának köszönhetjük- Ez ma már nemcsak politikai, hanem történelmivé jegeeesedett értékítélet is. T. Országgyűlés! Amikor a Magyar Radikális Párt. mellyét képviselek, ideológiájához és hagyományaihoz híven, a népi demokráciát megvalósítani kívánó politika mellé szegődött és így, a Magyar Függetlenségi Népfront programnyilatkozatát é& szabályszatát elfogadva, a Népfront tagjává vált, számára nem lehetett probléma a népi demokrácia alapját lefektető alkotmány elfogadása. Tudatában vagyunk annak, hogy a népi demokrácia teljes és valóságos népi uralom és népi politika. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a munkásságnak és a dolgozó parasztságnak a munkásság vezetése alatt álló szoros szövetsége nélkül a népi demokrácia, vagyis a népuralom nem teremthető meg. még kevésbbé tartható fenn, a népi politika pedig természetszerűen a szocializmus felé halad- Az új magyar alkotmány ezen az alapon, nyugszik, és reátámaszkodva, illetőleg ilyen arányban szabja meg a népköztársaság célkitűzéseit ési társadalmi rendjét, az állampolgárok jogi helyzetét, az állam feladatait es* szervezetét. A Magyar Népköztársaság célja a dolgozó nép érdekeinek kielégítése- Minden jogszabálynak, határozatnak, intézkedésinek és magatartásnak a dolgozó nép érdekeit kell szolgálnia. A dolgozó népben pedig benn van mindenki, aki a Népköztársaság eszméit magáévá teszi, aki vallja, hogy a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka és aki vállalja is ezt a munkát, amelyhez minden munkaképes polgárnak joga van. de amelynek képessége szerint való elvégzése egyenesen kötelessége, sőt becsületbeli ügye is. A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja, hogy a. termelési eszközök zöme társadalmi tulajdon és hogy az állam vállalatai látják el a külkereskedelmet, valamint a nagykereskedelmet és az állami irányítja az egész kereskedelmi forgalmat. Az Alkotmány azonban elismeri a közérdeket nem sértő magántulajdont és magánkezdeményezést is, és külön is elismeri a dolgozó parasztok jogát a földhöz és a munkával szerzett tulajdont, valamint az ilyen tulajdon Örökölhetését. ' '**'# A Magyar Népköztársaság széles körben biztosítja az állampolgárok úgynevezett szabadságjogait, egyrészüket azonban igen helyesen csak a dolgozók érdekeinek megfelelően Kiemelendő, hogy Alkotmányunk a régi alkotmánytörvényektő] eltérően a imiaterialista ideológia szellemében nemcsak beszél jogokról, hanem ahol ezt a jogok természete megköveteli, gondoskodik a megvalósításról is. Ha a Magyar Népköztársaság által biztosított jogokat és az állam általi vállalt feladatokat csokorba kötném, szembetűnően tárulnak elénk, hogy új Alkotmányunk milyen hatajmas dokumentumait nyújtja a minden haladóan gondolkodó lelkében gyökerező' reális humanizmusnak és emberi szolidaritásnak. Mivel az Alkotmány a lelkiismereti szaluul ság biztosításával összefüggően mondja ki az egyháznak az államtól különválasztását, e kérdésről itt kell beszélnem. A Radikális Pártnak régi követelése az álhun és az egyház különválasztása, mert az állana érdekeinek feltétlenül megkövetelendő érvényesítését csak így látja zavartalanul összhangba hozhatónak a minden embert megillető vallásszabadsággal. Az az egyhangú lelkesedés, amellyel az országgyűlés az előadói beszédnek erre vonatkozó bejelentését fogadta, mutatja, hogy ez a kérdés megoldásra megérett. Ami a vallás szabad gyakorlását illeti, az alkotmány csak megerősíti az. eddigi helyzetet, mert minden ellenkező külföldi állítással szemben Magyarországon soha olyan, minden vallásra kiterjedő teljes vallásszabadság nem volt, mint a felszabadulás óta a népi demokráciábanAz állampolgárok kötelességeiként az alkotmány természetesen azokat jelölj meg. amelyek a népi demokrácia szempontjából a legi'ontoisabbak. Minden alkotmány dereka az uralkodóvá vált társadalm; réteg hatalmát szilárdan megalapozó és politikai céljai megvalósítását tóiztpsító államszervezet megteremtése- _ A népi demokrácia szervezetének biztosítania kell a nép uralmát és ezen át a népi politika érvényesülését. Ez a szervezet a néptömeg irányítását, cselekvését és ellenőrzését irányító, a lenin-.-ztálini elmélet útmutatásai szerint először Oroszországban kialakult szovjet-, azaz tanácsrendszer. ' A dolgozók széles rétegeinek összefogására és erejére támaszkodó és ezek érdekeit szolgálni hivatott szervezet alapja nem is lehet «más, mint a testületi forma. Csak ezúton kapcsolható be az embereik tö'mege a közfeladatok intézésébe, ami nélkül valóságos demokráciáról, népuralomról és hatásos népi politikáról beszélni nem lehet. A közhatalmi szervezetnek a néptömegekkel a pártszervezeteken át érvényesülő kapcsolásának követelése és biztosítása még a következő alapvető szervezeti formákat alakította ki: a legszélesebbkörű választójogi rendszert rövid határidőkkel és a visszahívás lehetőségével, a demokratikus eentralizmust, vagyis az alsóbb népi szerveknek függését a felsőbb népi szervektől, a szakigazgatási szervek függését az álalános igazgatási szervektől, a beszámolási kötelezettséget, végül az ellenőrzés széleskörű é« hatásom szervezetét- Ezek az elvek valósulnak meg a Magyar Népköztársaság Alkotmányának szervezeti részében is. r Az új Alkotmány szerint a Magyar Népköztársaság alapszerveinek közös vonása, hogy valamennyi testületi, vagyis tanácsi szervezet, fő jellegzetességük pödig a széleskörű választási alap, a visszahívás lehetőséige és a beszámolás kötelezettségeA legfelső államhatalmi szerv az országgyűlési, amely formailag és hatáskörében lényegileg ugyanaz, mint a mostani. Az összeférhetetlenség új szabályozása, amelv minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenységet illető magatartást, amelv ellentétben áll a dohgozók érdekeivel, az országgyűlési képviselői megbízatással összeférhetetlennek nyilvánít, rugalmasan fogja meg az összefér-