Országgyűlési napló, 1949. I. kötet • 1949. június 8. - 1949. december 22.

Ülésnapok - 1949-10

201 Az országgyűlés 10. ülése 1949. évi — de az emberek lelkéből kiölni nem lehetett soha! Ugyancsak alappillére a demokráciának a személyes szabadság és> sérthetetlenség biztosí­tása, a levéltitok és magánlakás tiszteletben tartása. Mindezeket a törvényjavaslat bizto­sítja. T. Ház! Méltóztassék megenget'ftii, hogy a javaslat 54. §-ával külön foglalkozzam. E sze­rint a Magyar Népköztársaság biztosítja a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlásának .fogát. A ilelkiismereti szabadság biztosítása érdekében a Magyar Népköztársaság az egyházat különválasztja az államtól. Alig van a törvényjavaslatnak pontja, amely iránt nagyobb volna az érdeklődés, mint az ebben a paragrafusban foglalt elhatározás, az egyház és az állam elválasztása iránt. Ezt a fokozott érdeklődést, mely mindenfelől meg­nyilvánul, könnyen meg lehet érteni, hiszen kö; zel ezeréves közösséget szüntet meg. Nemzeti életünkben, különösen az első századokban, az egyház ée az állam szinte intézményesen össze­forrt. Sok olyan feladatot vállalt az egyház, különösen a .nép érdiekében, amelyet az állam azóta fokozatosan magának ismer el és levesz az egyház válláról. Természetes tehát, hogy az állami élet fejlődésével ezek a kapcsolatok meg­lazultak, átalakultak, s az egyház és az állam. viszonya közeledik a felé az állapot felé, ami­kor az egyház a teljes szabadság birtokában szolgálja híveinek r lelki üdvösségét és támo­gatja az államot azáltal, hogy hiveit állampol­gári kötelezettségeik lelkiismeretes teljesítésére buzdítja; ugyanakkor az állam nemcsak nem emel gátat az egyháznak hivatása teljesítésé­ben, hanem azt a maga részéről elősegíti, slőt támogatja­Amikor az előttünk fekvő törvénvjavaslat az egyház és az állam elválasztását tűzi napi­rendre, nem elsőnek veti fel a problémát. Ez a kérdés épen olyan régi, mint maga a keresz­ténység. Amikor a farizeusok megkérdezték a Megváltótól: szabad-e adózni, tulajdonképen ehhez a, kerüléshez nyúltak hozzá. Ezt kívánta rendezni a válasz is, amikor így hangzott: »Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.« Vagyis az embernek vannak kötelességei hazája iránt és vannak kö­telességei Isten iránt; mindkét irányú köteles­séget teljesíteni kell. Amikor pedig a lázadás vádjával terhelten Pilátus kérdésére az Űr Jézus azt mondotta: »Az én országom neme vi­lágból való!« — kétségtelenné tette- hogy nem lehet a kettő között sem versengés, sem ellen­tét. Az elmúlt kétezer év mégis éppen az ellen­kezőjét bizonyítja. Hiszen az egyes birodalmak, országok története éppúgy, mint az egyháztör­ténelem, küzdelmek és kompromisszumok, meg­egyezések sorozatsa. Összeütközés kétségtelenül csak akkor keletkezhetett, ha az egyik vagy másik fél idegen területre tévectt, vagy a mási­kat jogaiban korlátozni akarta. Vannak modern országok, amelyekbon mindkét fél szigorúan őrködik azon, hogy ket­tőjük között semmiféle közösség ne legyen, — barátságban, békességben megvannak. Az Amerikai Egyesült Államok már kezdeti alkot­mányukat így építették fel- De vannak országok, ahol az egyház és az állam elválasztását erős egyházellenes tevékenység, sőt harc előzte meg. így volt ez Franciaországban! ahol évtizedes szellemi küzdelem előzte mes- a törvényt- Éppen a francia példa miatt az egyház az elválasztás augusztus hó 17-én, szerdán. 202 tényét ellenséges gesztusnak k minősítheti maga ellen. Eredheti a t. Ház, hogy rendkívül súlyos lelkiismereti kérdést kell eldöntenem nemcsak a. magam szempontjából, hanem a Ház kato­likus tagjai szempontjából, sőt annak a sok­millió katolikus választópolgárnak szempontjá­ból is, akik szavazatukkal a Népfrontot támo­gatták, és képviseletükben ezt a parlamentet megválasztottak. Őszintén és nyíltan meg kell mondanom: csak azért tudom megszavazná ezt a törvény javaslatot, annak 54. §-át, mert kéts-égtelenüi meg vagyok győződve arról hogy az egyház e törvény életbelépése réivén nem rosszabb,, ha­nem 'jobb, íbiztomságosabíb helyzetbe) kerül, melyben, hivatását a z eddiginél nyugodtabban, szabadabban tudja betölteni. Ismétlem Rákosi Mátyásnak, mint előadónak erről a kérdésről szóló, imént elhangzott szavait: »Demokrá­ciánk, amint ezt gyakran hangsúlyoztuk, a múltban csakúgy, mint a jövőben szívesen kötne kölcsönös megegyezésen és engedékeny­sége alapuló szerződést. Az egyház érdekei tehát nincsenek veszélyeztetve és jogai érvé­nyesíthetők.« Mivel Rákosi Mátyás nemcsak egy parla­mentii ipart ihanem a többségi; párt vezére, eJnök© a Magyar .Függetlenségi Népfrontnak, de # nemzetközi értelemben is komoly tekintély, akinek nyilatkozata engem is, a parlament tölbbi! katolikus tagját is és az egész kereszieriy magyar közvéleményt i s megnyugtatni alkar mas: szavait megnyugvással veszem tudomása;. Êzévi költségvetésünk tárgyalása alkalmá­val elmondott Ibeszédemben részletesen ismer­tettem azokat a jogokat, amelyeket az egyház magának vindikál és a felételeket, amelyeken belül hivatásait zavartalanul teljesítheti. Kérem a t .Házat és a t. kormányt, hogy amikor az egyház és az állam elválasztásának körülmé­nyeit akár külön törvény útján, akár ic,ás for­mában megállapítja az ott felsoroltakat figye­lembevenni szíveskedjék. T. Ház! Mi, magyar katolikus képviselők, az egyház és az állam közeledésének és barát­ságos találkozásának ügyét szolgáljuk, meri ezt hazánknak is. egyházunknak is érdekében állónak tartjuk, XIII- Leó pápa lS94'ben ki­adott encikliikájának következő tételét szeret­nők megvalósulva látni: »Mindannyiszor, ami­kor arról volt szó. hogy remdezni kell azokat a kérdéseket, amelyek különböző címeken és indokokból a két hatalmat, az egyházat és az államot érdeklik, a közérdek kívánja és Sköve­teli, hogy köztük megegyezés jöjjön létre.« Ennek a közérdeknek kívánunk mi szerény szolgái és szószólói lenni. T. Ház! Az elmúlt világháború vihara el­sodorta a régi alkotmány tényezőit, az ország­gyűlést, a kormányt! az államfőt. A jogfolyto­nosság de facto megszűnt. A, nemzet életereje, vitalitása új életet fakasztott. Megmozdult a nép: mánden jog és alkotmány ősforrása, és 1944. december 17"én ideiglenes nemzegyülést választott- Ez kormányt alakított ós létrehozta mindazokat a szerveket, ^ amelyek ^ a nemzet szuverenitását reprezentáílj.áJk. Uj úton indult el a magyar élet. Egy évezred küzdelmei után egyetlens akaratnyilvánítással megszüntette a régi alkotmány és feudális társadalmi rend utolsó bástyáit. A dolgozó magyar nép, amely­nek ez az ország nem hazája, csak kesetrves, véres-verítékes munkahelye és temetője volt, végre hazát kapott. Hazáját újjáépítette, »

Next

/
Oldalképek
Tartalom