Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-93

145 Az országgyűlés 93. ülése 1948. lárnhossz-inegállapító bizottság « ezen a nyugati imperialisták Monaeo-fejedelemségnek, Lich­tentstiein hercegségnek és Luxemburgnak akar­ták adni azokat a komioily rádióinullánihossza­kat/ amelyek Magyarországot illették meg­A Szovjetunió támogatásának köszönhető, hogy a^ kopenhágai értekezleten a régi komoly hul­lámhosszakat megtarthattuk, sőt ezen ' túl­menően két megfelelőbb, megosztott hullám­hosszt is kapott a magyar rádió. Az együttes bizottság jelentését ezekután azzal terjesztem a t. Országgyűlés elé, hogy ezt eredeti szövegezésében elfogadni szíveskedjék. ELNÖK: Kíván-e valaki a törvényjavas­lathoz általánosságban hozzászóíui? (Nem!) Ha szóimi' -senki nem kíván, a vitát bezárom. s a 'tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem ia t. Országgyűlést, hogy az Atlantié Crtybem 1947. évi október hó 2. napján keit Neanzie%Özi Távközlési Egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot az eredeti szövegezésben általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot, bogy az országgyűlés a töirvényjavaislátot az eredetiig szövegezésben általáiiosságbain a rész­letes tárip'valás állapjául elfogadta. Köveftkezik! a törvényjaiyas-iat részletes tár­gyalása. Kérem a jegyző urát, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (felolvassa a tör­vényjavaslat címét és 1—5. § a át. A címet és a szakaszokat a Ház hozzászólás nélkül éli foaadp). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvény­javaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend 1 szerint köveftkézák a katonai büntetőtörvénykönyvről ezó' 1 ó törvényj avasilat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a, törvényjavaslathoz a Független Kisgazdapárt és a Független Magyar Demokrata- Párt jelen­tettek be szónokokat, mégpedig- Faggyas Jenő és Lukács Vilmos országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentest tudomásul veszi. Hajdú Gyula előadó urat 1 illeti a szó. HAJDÚ GYULA (d) előadó: Igen t. Országgyűlés! Néhány héttel^ ezeoőtt törvéuy­javaisllátöt tbrjelsztett az igazságügyi kormány­zat az országgyűlés elé» amely törvényjavaslat bünteítŐ törvénykönyvünk egyes rendelkezései­*niek módosításáról és kiegészítéséről szólt. Ez a törvényjavasiát a bíintetőtörvénykönyv har­madik novelláját tartalmazta s azóta az 1948 :XL VIII. te. alakjában törvénnyé lett. Ennek a novellának az volt a célja, hogy ! >& népi 'demokratikus köztársaság idényeinek megfelelően, átalakulóban lévő társadalmi ren­dünk célkitűzéseihez híven, a böntető törvény­könyv rendelkezéseit megfelét óképpen kiegé­szítsük és módosítsuk. Nem áll módunkban, hogy átfogó, a büntető rendelkezések egész területét felölelő kódexét terjesszünk! hetekein 1 belül az országgyűlés elé, éppen ezért volt szükséges a legégetőbb, a legkiáltóbb kérdése­ket a novellálbiaai rendezni. Ez a tlörvényjiayiasílat, ^amelyet most ter­jesztünk az országgyűlés ©lé elfogadás céljá­ból, tulajdonképo en ugyanezt a célt szolgálja: egy más területen, egy speciális területen ez is kiegészíteni kívánja a büntető törvényke­zés területén a katonai részit illető réndelkezé­ORSZÁGGYÜLÉSI JÍAPLÓ V. évi december hó 16-án, csütörtökön, 146 «eket olyan módon, hogy e területnek pönali­tásai, az ezt a területet érintő büntető intézke­dések a népi demokrácia szeriemének, a népi demokrácia igényeinek ^megfelelők legyenek. A katonai büntetőtörvénykönyv, amelyet most ideterjésztünk, formailag mégis lényege­sen eltér attól a novellától, amelyet legutóbb tárgyaltunk, azért, meirt ez nem novella, ha­nem zárt kódex. Nevezetesen. inem a meglévő katonai büntetőtörvénykönyv egyes szakaszait kívánja foltozni és más szakaszokat beiktatni. hanem az eddigi katonai büntető tör vémykönyv teljes feltétételével egy új katonai büntető" törvénykönyvet statuálunk. Noha ez mem novelláris tartalmú törvény, mégsem tekinthetjük értelemszerű kódexnek azért, mert ez a katonai büntetőtörvénykönyv önmagában nem tartalmazza a katonákra vo­natkozólag sem az, összes rendelkezésieket, amelyek őket büntetőjogi térem illetik- Nem pecYig azért, mert ellentétben az eredeti katonai büntetőtörvényköinyvvel, az osztrák katonai büntetőtörvénykönyvyel, amely a k. u. k. had­seregnek büntetőtörvénykönyve volt, nem Sza­bályozzuk minden részletében a katonai bűn­cselekmények büntetését önállóan, hanem abból a szellemből, abból a meggondolásiból ki­folyólag, hogy a katoinai életet, a katonákat lehetőleg mentől közelebb hozzuk a polgári élethez, a polgári egyénekhez, a katonán bün­tetőtörvénykönyv csak azokat a területekéit öleli fel, amely területek a katonai élet, a .ka­tonai tevékenység, a katonai célok specialitá­sai. Felöleli tehát ez a büntetőtörvénykönyv azokat a büntetőjogi meghatározásokat, amely meghatározásoknak más értelmet kell kapniok a katonai tevékenység körében, mint a polgári foglalkozások körében. Felöleli továbbá ez a büntetőtörvénykönyv azokat a bűncselekmé­nyeket, amelyek a katonai tevékenység speciá­lis bűncselekményeii, amely bűneJstefekményelk a katonai szolgálatból, a fokozottabb katonai hűség, figyelem és fegyelem igényeiből és kö­telességeiből származnak. Ebből a szempontból tehát ez a büntetőtörvénykönyv kódex a való­ságban s kiegészítője a poilgáiri- büntető­törvéiiiykönyvnek. Éppen ezért természetszerű­leg amilyen módon és/ mértékben polgári büntetőtörvényköinyvünk módosulni fog a maga általános részeiben és különleges rendel­kezéseibon, ezek a rendelkezések természet­szerűiéig ki fognak terjedni a katonai büntető­törvénykönyvre is. Ez a törvény, amelyet most tárgyalunk, meglévő büntetőtörvénykönyvünk r rendelkezé­seinek katonai téren való kiegészítése. Erre a kiegészítésre szükség volt, mert amint a múlt­kor tárgyalt novellánál kiszegeztük azt, hogy nem lebetest viánni az általános büntető­törvénykönyv kodifikálásáig azzal, hogy az ottani rendelkezésekből, a javaslat tervezett rendelkezéseiből törvényt csináljunk, éppen úgy (igyekeztünk a katonai téren jelentkező bün­tető igényeket is mentől előbb törvénybe fog­lalni, mert nem lett volna célszerű, hogy vár­junk ezzel a törvénnyel addig, míg elkészül az az általános bümitetőkódtex, amelynek ez kiegé­szítője. Ez tehát kiegészítője az eziidőszerint érvényben lévő kódexnek és* automatikusan kiegészítője marad az új kódexnek, amikor az elkészül és amikor azt az országgyűlés tör­vényerőre fogja emelni % Igen t. Országgyűlés ! Nem várhattunk ezzel és nem lett volna célszerű kitolni ennek 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom