Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-91
9 Az országgyűlés 19. üléee 1948. évi december hó 14-én, kedden 10 naton Tátrai "Károly zsinati tag az egész evangélikus egyház nevében köszönetét fejezte ki a magyar köztársaságnak azért az óriási áldozatkészségéért, amelyet a z evangélikus egyház és más egyházak iránt is tanúsított. Ä magyar, kormány állja a megkötött megállapodásokat és rajta lesz, hogy az .egyezménye^ szelleméhez híven fejlődjék a jövőben is a köztársaság és a protestáns egyházak viszonyaA demokrácia ugyanezt ,a megegyezésre törekvő politikát folytatta a katolikus egyház irányában is. Nem rajtunk múlott, hogy ezek a törekvések mindmáig sikertelenek maradtaik. (Egy liana a néppártom,: A kormány hibájából! — Zaj.) Mi ennek a magyarázatai Az, hogy amíg a demokrácia akarja és kívánatosnak tartja a megegyezést, addig katolikus egy" ház élén álló Mindszenty bíboros és klikkje nem akarja és nem, tartja kívánatosnak a népi demokratikus állammal való megegyezést. Mindszenty egész tevékenysége a felszabadulás óta arra irányult, hogy a magyar népi demokrácia megerősödését és megszilárdulását hátráltassa és akadályozza nsem vallási» hanem politikai okokból. (Mozgás a néppárton.) A népi demokrácia felosztotta a nagybirtokok földjét, földiét adottá nincstelen uarasztságnak; Mindszenty viszont arra törekszik, hogy a fölrîet elvegye az új gazdáktól. (MATHEOVITS Ferenc (pk): Ez nem igaz! Ezt soha nem mondotta! — Egu hana a dolgozók pártjáról:. Csak védjék! — RÉVÉSZ Ferenc (d): Az első pásztorlevelében mondotta! — Zaj. — Az elnök csemqet. — RÉVAI József (d): Kibújik a szög a zsákból! — RÉVÉSZ Ferenc (d): Naeryon feledékenyeik! — HARUSTYÁK József (d): Csak mutatkozzon be tovább! — Zaj.) ELNÖK: Ma theo vits képviselő urat rendreutasítomDOBI ISTVÁN miniszterelnök: A magyar demokrácia, elvette a bányádat, a nagyüzemeket és a bankokat a kapitalistáktól és a nép kezébe adta. _ Mindszenty viszont arra törekszik. hogy visszavegyék a bányákat és az üze míeket a munkásoktól (KÉRI Nándor (nt): Ezt sohasem .mondotta! — Zaj.) és visszaadják a kizsákmányoló kapitalistáknak. (HARI7S TYÁK József íd): Egyetért vele?) A népi demokrácia megteremtette a független magyar köztársaságot, Mindszenty viszont a Habsburgok 'visszatéréséért sóvárog, (ügy van! Ugy van! Taps a kormánypártokon. — Zaj. — Az elnök csenget.) Magyarországot a nyugati imperialisták gyarmatává akarja tenni. A magyar demokrácia megbüntette a háborús bűnösöket, mefffékipzte a reakciósok és fasiszták garázdálkodását és a jövőben még erő telj csehben lép fel a régi reakciós rendszer hívei ellen, Mindszenty viszont a reakciósok, a fasiszták, a háborús bűnösök legfőbb patrónusa és szervezője. (Zaj és ellentmondások <a demokrata néppárton. — RÉVAI József íd): Mindszenty pártja, im«! — Zaj.) Ezért utasította el már annyiszor a megegyezést a demokráciával (Folytonos zaj) és ezért igyekezik v> katolikus egyházból illegális politikai pártot formatai a népi demokráciával szemben. Kormányom továbbra is óhajtja a megegyezést a katolikus egyházzal, ugyanakkor azonban arra a belátásra jutott, hosy mindaddig, amig a katolikus egyház élén Mindszenty áll. minden megegyezés kilátástalan. (ORTUTAY Gyula miniszter: így van! Így van! — TJay van! Ügy van! Taps a kormánypártokon ) Ezt ma már világosan látják a néptömegek ia Hetek óta százával és ezrével érkeznek a kormányhoz táviratok (Zaj a néppárton. Gúnyos közbeszólás ugyanott: önként!—Az etnök csenget,) amelyekben a legkülönbözőbb szervezetek követelik a szigorú fellépést Mindszentyvei s-zemben. (Folytonos zaj a néppárton.) ELNÖK: Csendet kérek, képviselő urak! DOBI ISTVÁN miniszterelnök: Ezek között a táviratok között egyre nagyobb számban szerepelnek olyanok, amelyek katolikus papoktól, (MATHEOVITS Ferenc (pk): De milyenektől? — Derültség. — HARUSTYÁK József (di): Demokratikus papoktól! — RATKÓ Aiuna (d) • Nem hazaárulóktól ! Maguknak az tetszene, ha fasiszták lennének a papok! — Nagy zaj ) kongregációktól, az egyetemek hivő katolikus diákjaitól és professzoraitól származnak. Ez a tény arra mutat, hogy maguk a katolikus tömegek egyre' világosabban ismerik fel, milyen katasztrófapolitikát folytat Mindszenty, elsősorban a katolikus egyház szempontjából. (Közbeszólások a kisgazd a pártról: Ez igaz! 11-00.) Ezért csatlakoznak mind szélesebb rétegek a demokratikus erőknek ahhoz a harcához, amel 1 ' nem a vallás és az egyház teilen, hanem Mindszenty és politikája ellen folyik. (Mozgás és egy hang a néppárton: Katolikus ember olyan nincs! Az már nem katolikus!) Kormányom azon az állásponton van, hogy ezen a téren sem lehet figyelmen kívül hagyni a nép akaratát. (KÉRI Nándor (nt): Kérdezze meg a népet választás útján! — ÁNTAIr János (d) : Magához elmegyünk a nép érdekében! — RATKÓ Anna (d): Nem a Kerésiztény Női Tábort kérdezzük meg, hanem a népet! — Félkiáltások M női tábornál: Azt! Azt! — KÉRI Nándor (int): De ne kék cédulával, hanem demokratikus választáson! —- Felkiáltások a női tábornál: Állunk elébe! — Zaj. — Elnök csenget. — RÉVAI József (d): Barankovics-párt ez, vagy Mindszenty^Tjárt. — Egy hang a néppárton: Néppárt! — Zaj.) Olyan légkört kívánunk teremteni, hogy barát és ellenség egyaránt megérthesse: fejjel megy a falnak az, aki a népi demokrácia ellen tör. (Élénk helyeslés és taps a kormánypártokon.) Olyan politikát akarunk folytatni, hogy még a legelvakultabbak is megérthessék:/minden remény eleve halálra van ítélve ^Egy hang a néppárton: Ne fenyegetőzzön!), amely a régi reakciós rendszer visszaállításához fűződik. (Élénk helyeslés és taps a kormánypártokon és a független de~ mokratapárt egy részén-) Annak a szeretetnek, amelyet népünk és demokráciánk iránt érzünk, fokmérője lesz az ^a keménység és elszántság, amellyel népünk és demokráciánk ellenségeivel szemben eljárunk. T. Országgyűlés ! Szeretnék most röviden rátérni gazdasági életünk és fejlődésünk problémáira. Tekintve, hogy kormányom holnap nyújtja be a költségvetést, eltérek az eddigi bevett szokásoktól és nem térek ki külön-külön minden tárca problémáira, hiszen a költségvetés folyamán mód lesz minden egyes tárca kérdéseinek beható megvitatására. Hadd hangsúlyozzam mindenekelőtt azt, hogy költségvetésünk as 1949- naptári évre egészében és részleteiben teljesen elkészült. Míg számos nyugati országban csak az illető költségvetési év közepén, nem egyszer pedig azbesztem dő második felében szokták benyújtani az állami költségvetést, addig mi 1949re 1948 decemberében nyújtjuk be költségvetésünket. Ez *