Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-92
133 Az országgyűlés 92. ülése 1948. vásárlandó, átlagos minőségű alföldi bor a gazdáinak 2 forint 24 fillérjében van, a hegyvidéki 2 forint 10 fillérért felvásáiiandó bornak pedig 2 forint 88 fillér ez önköltségi ára. Ma. amikor <a kormány részéről napinap után halljuk a kizsákmányolás legmesszebbmenő elítélését, lehetetlen, hogy egy állÍami vállalat azt kívánja a gazdák tói, hogy termésüket jóval >az önköltségi áron alul legyeinek kénytelenek eladni. Csaknem háromnegyeclmillió léleknek ac 1 ! a bortermelés* kenyeret, túlnyomórészben oilyam területen,— meslzes,, sziklás hegyvidékem vagy futóhomokíon — ahol más belterjes magángazdálkodás nem folytatható. Az, ország szempontjából sem közömbös ennek a háromnegyedmillió léleknek su sorsa, akiknek 90%^a törpe szőlőbirtokos. Az Ábofort által folytatott árpolitika — tekintettel arra, hogy hatását az egész or szagban érezteti, — az amúgyis válságban lévő magyar szőlőgazdaság felett meghúzta a lélekharangot. Bár a termelőknek igein nagy áldozatot kell hozniok a fogyasztása árak terén, mégsem láttp juk azt, hogy lényeges olcsóbbodás következett volna be. A termelőtől 1 forint 20 fillérért megvásárolt bort az Ábofort 2 forint 85 fillérért adja áít a borkimérő üzemeknek. (RÓNASZÉKI Lajos (du): Jó üzlet!) Ebből a 2 forint 85 filléres árból kifizet a bizományosnak 5 százalék jutalmat, 3 százalék s'zubjutaléfcot, azaz 23 fo' rintot, 11 forint fuvart és 56 forint kezelési és rezsiköltséget. Megjegyzem, ez is sok. Ez összesen 90 forimtot tesz kii. Megmaraxl tehát az, Ábofortnak 195 forintja. Ha ebből Levonjuk a termelő részére, fizetett 120 forintot, akkor 75 forint tis'zta haszon mutatkozik, vagyis 63 százalék. A termelő ugyanakkor 46 százalékos veszteséggel termiéit az 1 forint 20 filléres' borár rneüett. Lényegesen emeli a bor árát a főváros területén a 120 forint bektoliteremkéinti borfogyasztási adó, amely az ország miáís területein csak 64 forint. A borfogyasztási adó tehát egyes borfajtáknál ugyanannyi, mint amennyi a bor ára. Állítólag azért történt & fővárosban a fogyasztási adó felemelése, hogy ebből az ösz* szegből támogassák a borexportot és a magyar bort versenyképessé tegyék a külföldi piacon. Ezen a címen havi 40.000 hektoliter fogyasztást véve alapul, 5,400.000 forint áll rendelkezésre. Ugyanakkor a borexport céljaira a rézgálic 4 forintos árához is 2—3 forintot számítottak hozzá kilogrammomkiiint, úgyhogy a rézgálic ára havonta 40 fillérrel emelkedett. Évi 800 vagon rézgálief ogyasztásnál ez minimum 16 millió forintot tesz ki. Kérdés", hogy a szőlősgazdák mellett, akik már a rézgálic áránál tekintélyes áldozatot vállaltak a borexport érdekében, stzükséges volt*e még a fogyasztóközönség megterhelése is? Az összes mező gazdasági, siőt talán egyéb termelési ágak között is a szőlő- és 1 bortermelés fizeti a legtöbb adót. A magyar szőlőgazdaság közterhei meghaladják a, 800 millió forintot, ami katasztrális ho'> dankint 900 forint terhet jeleint, vagyilsi a szőlőterület értékét tekintve, a befektetett tőkének 8 százalékát. A tönk szélén álló szőlőgazdaságunkat, amely még ebben a hanyatló helyzetében is az államháztartás egyik legjelentősebb bevételét biztosította és háromnegyed millió embernek ad kenyeret, meg kell memteni. Erre pedig csíak úgy van mód, ha a kormány olyan intézkedéseket hoz, amelyeknek következtében a szőlősgazda megkapja munkaija ellenértékét. évi december hó 15-én, szerdán. 134 ' Ha^ tekintetbe vesszük a termelési költséj geket és a szőlő felújításának égető szükségességét, a jelenlegi Ábofort árat két és félszeresére kell felemelni, hogy nemzetgazdas':gi szempontból fontos külföldi valutát hozó bortermésünket ne tegyük ki a biztos pusztulásnak. Az ország területéből körülbelül 60.009 katasztrális hold terület olyan mértékű jégkárt és fagykárt szenvedett, hogy egyes helyeken a termés csak egykét hektoliter volt holdankint. Ezek a gazdák csak akkor tudják szőlőiket megmunkálni, ha a kormány megfelelő kölcsön nyújtásával segítségükre les z . Nagyon hátrányos ebből "a szempontból a,z a körülmény, hogy a vidéki pénzintézetek egybevonásával csak a beolvasztó pénzintézet kihelyezési állománya,/maradt meg. a megszűnő pénzintézetek által kihelyezett kölcsönök összegét pedig igye* keznek bevonni. Nemcsak az elemi károk által sújtott gazdák kerültek ezáltal súlyos helyz.itbe, hanem azok is, akik az előbb vázolt körülmények miatt nem tudják bo termésüket értékesíteni, vagy áron alul kénytelenek attól megválni. Kérem a kormányt, nyújtson módot arra, hogy a most már válságos helyzetbe jutott szőlőgazdaság megsegítésére a lehető legsürgő 1 sebben intézkedések történjenek. (Taps a nép' párton.) ELNÖK: Az országgyűlés az interpellációt kiadja a kormánynak. Következik Zoltán Pál képviselő úr interpelLciója az igazságügyminiszterhez Kruppa Kolumbán debreceni ferences atya elleni eljárás tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a? interpelláció szövegét felolvasni. CZETT JÓZSEF jegyző (olvassa): »Va ne tudomása az igazságügyminiszter úrnak arról, hogy Kruppa Kolumbán debreceni ferences atyát, aki a demokrácia elleni izgatás vádjával állott a, .debreceni népbíróság előtt, annak ellenére, hogy az összes kihallgatott tanúk a ran aőrségen tett vallomásuktól eltérőleg a vádlott bűntelensége mellett tettek nagyjában val" lomást, nemhogy felmentették volna, hanem a tárgyalást a bizonyítás kiegészítése céljából elnapolták, a vádlottat pedig — aki idáig iszabadfábo-n volt — most, midőn a tanúk mellette vallottak, azon a címen, hogy a szökéstől tartani lehet, az ügyész indítványára letartóztatták? Hajlandó-e; a miniszter úr ezen ügyben a vizsgálatot haladéktalanul megindítiaini 1 ? Budapest, 1948 december 10.« ELNÖK: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. ZOLTÁN PÁL (pk): • T. Ház! Interpellációm tárgyát a legegyszerűbbem úgy fogom előadni, hogy kronologikus sorrendben felsorolom saját tapasztalataimat, amelyeket a nép bírósága tárgyaláson szereztem, amelyeknek nagy részén magam is jelein voltam. Vádlottként állt a népbíróság eilőtt páter (Kruppa Kolumbán debreceni ferences atya, aki Debrecenben közismert arról hogy mim den tekintetben a ferences szellemet képviseli keresztényi alázatban, szerénységben, igazmondásban és szeretetben, úgyhogy elmondhatnám: az élet szentségét gyakorolja, (BAKÓ Kálmán (d): Ugyan hogyan került a bíróság elél) Nevezett ellen a vád az volt, hogy a demokrácia ellen izgatott volna, midőn Vá" mospércsen egy szentmisét megelőzően szer" 9*
