Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-112

1093 Az országgyűlés 112. ülése 1949. tett bűnösök között. A dolgozó ©ép által küldött népbírák rendkívüli érzékkel, éleslátással tudták elválasztani a demokrácia engesiztelhetet'en gyűlölőit a vétkeit bánó, ÚJ életet kez" deni «karó embertől. Ez a törvényjavaslat további nagyobb lé" pest jelent igatzsagszoFgaltatasunkbam. Most már nemcsak politikai síkon, hanem.' a büntető igazságszolgáltatás egész területén is meg fog nyilvánulni a nép akarata és igazCiáigérzete. A régi rend kiszolgálói és az utána sóvárgók e'őtt egészen bizonyosan újabb botránykő ez a törvényjavaslat. Szerintük 'az egyszerű nép hogy am foglalhatna helyet az igazságszolgáltatás székében? Mondják: nem tud pártatlanul ítélni. A múlt rendszer bíró" ságait valóban a pártatlanság dicsfényével övezte, ez a dicsfény azonban hamis és hazug yolt. A múlt ágazságszolgaltatásának Valóban igazi és mélyérté'mű jelképe volt iá bekötött szemű, mérlegettartó Justitia. Az eddigi osztály társadalmak során az igazságszolgáltatás valóban mean volt egyéb, mint a kizsákmányoló osztályok részériől megnyilvánuló elnyomásnak, jog- és sziabadságtiprásniak jól leple" zett fortauája. Ahogyan a feudális, jobbágy" társadalmi remidben a földesúri réteg volt a törvényhozó, az igazságot tevő és a törvények végrehajtójia s a jobbágy földesura eilen esak a földesúrhoz mehetett panaszra, ugyanágy a tőkés társadalmi rendben a kizsákmányoló osztályok birtokában volt a törvényhozás és^ a végrehiaijtó hatalom mellett az igazságszolgáltatás ás. Ez azután meg is látszott a bíróságok ítéletein. Mennyire másként ítélték et

1 az úri sikkasztót, mint a nyomorúságában lopásra kényszerült szegény embert! A múlt rendszer bíróságai, bárhogyan igyekeztek is egyes bírák az abszolút igazság jegyében ítélkezni., mégis osztálybíróságok voltak; védelmezői voltak annak a társadalmi rendnek, amely a magyar munkásság és parasztság kizsákmányolását biztosította minden eszközzel laiz elnyomó úri rétegek érdekében. Hogy ez mennyire így volt, annak részletes és beható bizonyítására csak jogászieniberek tudnának különböző példákat felhozni, de már mi is közvetlenül tapasztaltuk, hogy a múltbeli igazságszoÜgáltatásniak, amelyet a demokrácia örökölt, mennyire be voTt kötve a szeme. Nagyon jól emlékezünk az 1945-ös és 1946-os lóperekre, antik or a változást észre nem vevő bíróságok aninyi igaztalan ítéletet hoztak- Élénken él emlékezetünkben az 1945-ös választás után újraéledő reakciónak az a kísérlete, ami" kor az újonnan föWhözäuttatottakat különböző ürügyek címén pörrel támadták meg és vészé Vettették ia földreform sikerét. Ekkor a munkásosztálynak és .a vele szövetséges dolgozó^ parasztságnak minden erejét latba kellett vetnie, hogy a reakcióinak ezt a támad ásat vissza tudja verni. T. Országgyűlés! Ez ia> törvényjavaslat határozott lépés afelé, hogy a dolgozó 'nép a politikai és a végrehajtó hatalom mellett teljes egészében a maga kezébe vegye az ' igazság" szolgáltatást is- Lerántjuk vele az álszenteskedő fátyolt az igazságszolgálltatás szemérőil és a dolgozó magyar nép bátran, nyitott szemekkel fog igazságot osztani ezután. Érdemük szerint fogja büntetni a vétkeseket

1 és védeni a bűnteleneket. A muH rendszerben az igazságszol/gláltatás és a jog körül tevékenyként^ március hó 24-én, csütörtökön. 1094 dők egészen kiváltságos kaszt voltak és úgy megértették egymást, hogy az egyszerűbb ember inkább nem is kereste a maga igazát, — ügyvéd, bíró a kéz kezet mos alapján állt — most azonban már a nép természetes jog- és i'gazságérzete fog ítéletet alkotni nem a paragrafusok holt betűi, hanem az élet tapasztalatai, meglátásai, bölcsességei alapján. Akik látják, hogy az emberi fejlődés és benne a magyar társar'ialom fejlődése merre tart' azok világosan látják, hogy ez a törvényjavaslat szervesen illeszkedik bele demokratikus fejlődésünk menetébe. Ahogyan halad a népi demokrácia a szocializmus felé, úgy valósítjuk meg fokról-fokra a dolgozók tevékeny-részvételét az államhatalom minden funkciójában. Ezért ezt a törvényjavaslatot mind magam, mind pártom nevében örömmel fogadom el. (Taps a függetlenségi névfront pártjain.) ELNÖK: Kíván-e még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nemi) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezáromA tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, elfogadja-e a népnek ta büntető igazságszolgáltatásban való részvételéről és a fellebbvitel egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általár mosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Igen!) Kimondom a határozatot, hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYYESI JÁNOS jegyző (felolvassa a törvény javaslat címét és 1—100. §-ait, melyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel az országgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Napirend szerint következik a miaigyar állam 1946—47- költségvetési évéríől szóló zárszámadásnak és a^Legfőbfo Állami Száímv&vőszék erre vonatkozó jelentésének tárgyalása. Varga István előadó urat illeti a szó. VAEGA ISTVÁN (d) előadó: T. Országgyűlés! A Legfőbb Á'llLamd Számvevőszék az 1947: XIV. te. VIII. §. (2) bekezdésének megfelelően elkészítette az 1946/47. költségvetési évre vonatkozó zárszámadást. Ezt a zárszámadásvizsgáló bizottság a legfőbb állami számvevőszék vonatkozó jelentésével együtt megvizsgálta és a következőket terjeszti elő: Az ország felszabadulása óta az 1946/47. költségvetési év volt az első, amelyben a kormány gazdálkodása az eddigi szükséghelyzetektől eltérően az országgyűlés által megállapított költségvetésen alapulhatott. Ennek meg• felelően a szóbanlévő zárszámadás is az első, amely az államháztartás egyévi eredményeit a költségvetési előirányzással szembeállított adatokkal közli és így abból az államháztartás alakulására következtetéseket lehet levonni. T. Országgyűlés! Az 1945. évről, valáimint az 1946. év január 1-től július 31-ig terjedő időszakáról szóló zárszámadások, sőt már ezeket megelőzőleg az 1943/44. évről szóló zárszámadások is, az alapul szolgáló könyvek, nyilvántartásuk, feljegyzések háborús megsemmisülése, az állami vagyonban beállott pusztulások, majd a szükségképpen bekövetkezett infláció 69*