Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-112
1071 Az országgyűlés 112. ülése 1949. esztendők múlva került sor a büntetés végrehajtására, (Ügy vOn! a dolgozók pártján*) amikor a végrehajtásnak max a világom semmi értelme nem volt. Esetleg esztendők múlva kellett némelyik embert kiragadni az időközben kiiépített polgári foglalkozásából» a legtöbb esetbem esztendők mulya kellett becsületes életmódijából kiráncigálni: most pedig- menj be a börtöhbe, mert négy vagy öt esztendővel ezelőtt elkövetted ezt, "vagy azt a cselekményt. Az ilyen ember erkölcsileg és anyagilag tönkre volt téve és éppen az ellenkezője következett Ibe annak, amit az ítélet el akart érni. Ezt az eljárást tehát meg kell gyorsatanunkannál m inkább, mert a feUebbvitelnek ea -a módszere a tapasztalat szerint Semmiképpen mem szolgálta az any agi igazság érdekét sem, nem szolgálta pedig azért, mert ( ai ténykérdés ós a jogi kérdés elválasztása folytán- az egész eljárás struktúrája folytán a felső bíróságok nem nagyon avatkozhattak be az, alsó bíróságok;, ítéletéibe. Emmelk következtében a javaslat rendelkezései szerint csak egyfokú perorvo-slat lesz; a járásbíróság ítélete ellen perorvoslat mehet a, Táblához, a törvényszék ítélete ellen •pedig perorvoslat mehet a Kúriához. T, Országgyűlés.! Felmerült a kérdés, nem lenne-e helyes egyetlen fellebbezési bíróságnak megtenni a Kúriát és a Táblákat elejteni ? Itt megint abból a szempontból indultunk ki, hogy ne centralizáljuk az igazságszolgáltatást, ne égyhelyen legyein az egész országban fellebbef zési fórum, hanem hozzuk közelebb az. igazíságszolgáltatást a néphez, elégítsük ki a gyorsaság igényét. Ezt az igényt pedig jobban kielégítjük akkor, ha öt Tábla ítél az ország különböző bíróságai felett, mint akkor, ha egyedül a Kúria ítél, tehát amellett foglaltunk állást, hogy a Táblák is fellebbezési fórumok legyenek. (SZŰCS Iván (f): Helyes!) A súlyos büiicselekmémyek, a tíz évet meghaladó büntetéssel sújtott # bűncseliekímónyek, aimeíyelk természetük, minőségük szerint a törvényszékhez tartó znalk, — hazaárulás, kémkedés, politikai és egyéb cselekményeik — fellebbviteli fóruma a Kúriai lesz, tehát egy egységes, az ország egész területére (kiható hatáskörrel rendelkező bíróság: Természetes dolog, hogy az ülnök ott lesz a f eltebbvitel során is, tehát nemesak az alsó fokon működik közre a laikus az ítélkezésiben, hanem a fellebbviteli során is. Azt is mondották: hát jó, jó, Isten neki, legyen ülnök a járásbíróságon, a törvényszéken, de a fellebbviteliben szakbírák döntsenek. Igen t. Országgyűlés! Ennek az álláspontnak elfogadása annyit jelentene, hogy az ülnököt végeredményben mégis kikapcsoljuk az ítélkezésből, mert hiszem a végső döntés természetesen a fellebbviteli fórum kezében van, tehát a felefobviteli fórum ítélkezésében is helyet kellett adnunk a laikus elemek, a népi ülnököknek. . . A szakbírák ési az ülnökök íafránya azonban lüegváltozi'k a fellebbviteli ieljárásban a következő elgondolás, alapján. „A -fellebbviteli fórum elé kerülő ügyekben az alsóbíróság ítélete elsősorban josi tévedések alapján változtatható meg, ténybeli tévedések alapján csak akkor változtatható meg, ha (ai ténybeli tévedést a feilisőbíróisáígi a saját maga, altiad lefolytatott bizonyítási eljárás állapján, vagy magukból laß iratokból komlstatálja. Lényegében tehát ténykérdésben az elsőfokú bíróság évi' március hó 24-én, csütörtökön^ 1072 határoz, a másodfokú bíróság pedig, azt mondhatnám,,) túlhyomó réiszblenii ;jogi kérdésben fogíM állást. Miivel pedig jogi kérdésben foglal állást, ezért a fellebbezési fórumot íai javaslatban, akként, véHtük helyesem, összeállítania, hogy három szakbíró mellett üljön ott két munikásülnök, két iniépi ülnök. T- Országgyűlés! Mivtefii számiíthatuník arra, hogy természetesem szakbíráink üs mapról-inapra jobbjaim asszániilálódmak a mépi! demokrácia szelleméhez és igényeihez és mável már az a; puszta tény, hogy mellettük ülnek a laikus bírák, a társadlaPbm képviselőli; biefolyásollja a szakbíró álláspontját, gondolatniemetét, érvelését, nem tartjuk aggályosnak azt, hogy itt három szakbíró áll két népi ülnökkel szemben- hiszen nem lehet a dolgokat úgy beállítani, hogy a szakbíró és a népi ülnök egymással szükségszerűieta! szembenáll. Ez egyálltaFábaní meni áí© Tessék érdeklődíni a munkáisibírósálgí'i és a népbírósági tanácsoknál, aho'lt nagyom>-na|giyon kivételes lesetekben álltak széniben ia> mninkásbírák iá szakbíróval. Ha (ezekben a tanácsokban véleményeltérés merül fe% akkor legtöbb esetben laí munkásbírák között merülnek fel véleményeltérések és a szakbíró ehhleiz, vagy ahhoz az állásponthoz osatBíakozva dönti el érdemileg a kérdést. Nyilvánvalóan helyesnek látszik tehát az a megoldás, iameilyet a javaslaltbaini előterjesztettünk, s falmely szerint ezután egyfokú fellebbvitel legyen s a! felílebbvite'Hi bíróiságbam bírák és a népi ülnökök 3:2 srányban foglaljanak helyetIgen t. Országgyűlés! Ezek azok a döntő szempontok, amelyek ebbeín a javaslatba ÜT érvényesültek. Azt hitsziem:, a jlalvaislat Rmdoko n ását elolvasták képviselőtársaim és így ismerik az egyes részletek indokolását ás. Teniészetes dolog, hogy e döntő szempontok és az alapszempont figyielljembevételéve] számos változtatást, módosítást kellett eszik'» zölhi a büntető eljárás alaptörvényén- Ezeket a módosításokat tartalmazza ennek á törvényjavlaisQiatnlak száz paragrafusa. T. Országgyűlés ! Mindezeket összefoglalva^ azt hiszem., a népi demokrácia igíaiziságügyi törvényalkotásának kezdete óta talán ez a legfontosabb törvényjavaslat, amelyet most az országgyűlés elé terjesztünk. (SZŰCS 1 Iván (f): Kétségtelen!) A javaslat döntő változást jelent a büntető igazságszolgáltatálsban s ezzel döntő lépéssel hozzuk be azt az elmaradottságot, amelyben a dolog természete szerint az igazságügyi törvénykezés a népi demokrácia egyetemleges^ fejlőcfésével szembem leiedzett. Ennek a törvényjavaslatnak elfogadása s ennek a törvénynek végrehajtása után, a népi elemnek az igazságszolgáltatásbla való bevonása után, aminek előkészítésié természetesen _ bizonyos időt: hónapokat vesz igényibe, azt hiszem» döntő lépéssel megyünk előre annak a célnak megvalósításía felé, hogy a kapitalista jog teljes félretételével valóban kiépítsük a népi demokrácia tartalmának, szellemének, célkitűzésének megfelelő népi, szocialista jogot, kiépítsük azt a jogbiztonságot, amely ezután nem a vagyonos osztály, hanem a nép egyetemének a múltban soha mem ismert tökéletességű jogbiztonsága lesz. Ennek alapján kérem a. törvényjíavaslat elfogadását. (Hosszantartó nagy taps-) ELNÖK: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül!
