Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-111

1051 Az országgyűlés 111. ülése 1949 lista gazdasági rend által kialakított vállalati formáiktól, mert alapvetően más a helyzet, amely ezeket életrehívta és mások a célok, amelyek megvalósítására hivatott' A nemzeti vállalat két döntően új alapelvre épült. Ezek a korlátlan felelősééig elve és az egyéni vezetés s az ebből okszerűen következő egyéni felelősség elve. A kapitalista gazdálkodás vállalati formáiban csaknem kizárólag a korlátolt felelősség elve érvényesült. Ez azért alakult így ki, mert a kapitalista gazdálkodás kizárólagos célja a profit, illetve a piac. A piacon pedig szükségszerűen verseny alakul ki és az ebben reji'ő kockázatot korlátozza a kapitalista ver' senyzők

i egyéni érdeke, és ez az érdek tükrö" ződik vissza a karlátoílt felelősség elvébenA közületi gazdálkodás természete, célja és igényei alapvetően mások. Elsősorban nem jelentkezik a közületi gazdálkodásban a kapitalista verseny. Ennélfoigva nincs szükség a verseny esetiegesi hátrányos konzekvenciái alól való kibúvásra, a korlátolt felelősség fenntartására. A közületi gazdálkodás új vállalati formájában, a nemzeti vállalatban egy egészen újszerű, a gazdasági életben még soha nem szerepelt elv jut érvényre amely a közületet — nemzeti vállalatnál az államot — a maga teljes egészében vagyoni lehetőségeinek egész terjedelmében helyezi a tulajdonában álló vállalat mögé, és ezzel annak olyan biztonságot ad, amilyennel eddig a gazdasági történeteimben semmiféle gazdasáígi vállalat nem rendelkezett. Az, egyéni vezetés és az ebből következő egyénig felelősség elve ugyancsak újszerű. Űj" szerű és; élesen szemben áll a kapitalista vállalati formák hagyományaival. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ezek a hagyományok rendszerint & részvénytársaságok igazgatóságaiban jutottak kifejezésre- Nagyon jól tudjuk, hogy a kapitalista gazdasági rendszer részvénytársasáigainál leszűrt tapasztalatok mit jelentenek. Mit jelentett ezeknél a vállalatoknál a rendszerint csak papíron működő, hangzatos elnevezésű testületek, szervek, igazgatóságok, intézőbizottságok, kormányzó testületek és hasonlók felelőssége. Ez a felelősség csak addig állt fenn, amíg a vállalatnak jól ment, amíg keresni lehetett, vagy amíg nem mutatkoztak meg a hibás gazdálkodás következményei. Amikor ellenben valami baj következett be, az államnak kellett közbelépnie és átvállalnia^ a terheket, átvállalnia a kötelezettségeket* mégpedig a dolgozó nép kárára, annak a rétegnek a kárára, amely es-ak termelte a hasznot, <jte anniak élvezetéből ki volt zárva. A vállalat vezetésébem eddig- megnyilatkozott egyéni vagy testületi felelőtlenséget küszöböli ki a közületi gazdálkodás körében az az; intézkedés, amely a nemzeti vállalatnál a vállalat vezetését egyetlen személy: a válla" latvezető kezébe teszi le. viszont reá hárítja a vezetése alatt álló vállalat teljes felelősségének súlyát. A nemzeti vállalatról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor ellenzéki oldalról többen kifogásolták az egyéni vezetés, az egyéni felelősség formáját. Ma azonban már mindenki előtt világosi az, iam.it mi már akkor hangoztattunk, hogy a magyar dolgozók viszonya — e a vállalatvezetők is közéjük tartoznak — megváltozott . a munkához, a termeléshez, a vállalathoz, az államhoz. Ma már minden dolgozó tudja, hogy az állam az ő állama, a vállalat az ő vállalata, tudja, hogy munkáját aajátévi március hó 23-án, szerdán. , 1052 magának végzi, s az eredmények nem az általa nem is^ ismert tőkések egyéni céljait, hanem a dolgozók összes ségének jólétét, szociális és kulturális felemelkedését szolgálják. De tulaja" tában vannak a magyar dolgozók annak is, hogy a népi demokrácia fokozott kötelezettséget és felelősséget is jelent. Ez a tudat tükröződik vissza a diósgyőri vasgyár dolgozói által kibocsátott munkaverseny felhívásban, amelyben a diósgyőri vasgyár dolgozói a következőket mondják: »Az a tény, hogy a magyar munkásosztály szövetségben a dolgozó parasztsággal és a nép" hez hű értelmiséggel, a hatalom birtokosa, nemcsak előnyöket és megnövekedett jogokat, hanem m fokozódott felelősséget és kötelezettségeket is jelent.« A nuagyar dolgozóknak e növekvő öntudatát fényesen igazolják azoknak a vállalatoknak az eredményei, amelyeknek vezetése ^munkásvállalatvezetők, nrunkásigazgatók kezében van. A nemzeti vállalatról szóló törvény hatályba lépése óta eltelt kilenc hónap eredményei, tapasztalatai igazolták, hogv e vállalati forma az állami gazdálkodás igényeinek teljesen megfelel és legfeljebb apró részletkérdésekben szorul módosításra- Elérkezett tehát az ideje annak, hogy a nemzeti vállalatoknál leszűrt tapasztalatok birtokában a demokrácia megtegye a következő lépést az önkormányzati, megyei, törvényhatósági jogú és megyei, városi, községi vállalatok sajátos vállalati formájámiak kialakításária. (12.3(h) Az önkormányzatok gazdálkodása alapjában véve a vállalati formák tekintetében ugyanolyan követelményeket támaszt, mint az állami gazdálkodás- Ezért magától értetődik, hogy az önkormányzati vállalatok sajátos formáját, a községi vállalatot ugyanazokra az' alapelvekre kell felépítenünk, mint a nemzeti vállalatot. A most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat 1—38. §-ai a községi vállalatra vonatkozó rendelkezéseket foglalják magukban, a 39. §-ia pedig a nemzeti vállalatról szóló 1948 : XXXVII. te. kisebb gyakorlati móciiosítását tartalmazza. Kérem a t. Országgyűlést, hogy a javas" latot a bizottság szövegezésében általánosságban és részleteiben ils

1 fogadja el- (Élénk taps a Függetlenségi Népfront pártjain-) ELNÖK: Kíván valaki <a törvényjiavaslathoiz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t Országgyűlést, hogy a községi vállalatról szóló törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja-el (Igen!) Kimondom a,határozatot- hogy az országgyűlés a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általár nosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadtaKövetkezik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedj ék a törvényjavaslat címét felolvasni. HEGYESI JÁNOS jegyző (felolvassa « törvényjavaslat címét és 1—á0. §-aAt, amelyehet az országgyűlés hozzászólás nélkül elfogad). ELNÖK: Ezzel azj országgyűlés a 'törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta. Napiinend szerint következik a Magyar