Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

SÔ Az országgyűlés 92. ülése 1948. De örömmel üdvözlöm ezit a javaslatot < azért is, mert megszünteti a kétféle állampolgárságot, a teljesjíogú és nem teljesjogú állampolgárok fogalmát is. Ez a különbség a felszabadulás óta, ugyam már nem állott fenn. de (korábban iaz 1879:L. te. 1. §-ával szemben, amely kimondotta, hogy Magyarországon az I állampolgárság egy és ugyanaz, egy fasiszta törvény, az 1939:1V. te. 3. §-a mégis azt mondotta ti, hogy házasságkötés által zsidó ma- j gyár állampolgárságot nem szerezhet. Amikor azonban a javaslat egyes ':zaka- j szait vizsgálom, mégis rá kell mutatnom ! egyes hiányosságokra is, abban a reményben, í bogy a belügyminiszter úr méltányolni fogja ! és macáévá teszi azokat a kívánságokat, ame- j lyek legjobb meggyőződésem szerint nemcsak j hogy nem ellentétesek a demokratikus fel- j fogással, haneni -egyenesen azt szolgálják j s ezenkívül] a kérdést és annak megoldását ; világosabbá 'és egyszerűbbé teszik. A javaslat 4. |-a kiimondja, hogy a bel- i ügymitniiszter kérelemre honosíthatja azt a j nem magyar állampolgárt, akinek állandó j lakóhelye a honosítási kérelmének etőterjesz- ) tését közvetlenül megelőző három év alatt j megszakítás nélkül Magyarországon volt és honosítása az állam érdeken szempontjából ; hátrányosnak nam mutatkozik. Ez a szakasz j tehát feljogosítja a mindenkori betügymijnisz- ] tért az, ilyen honosítási; kére Lm éknek belátása j és tetszés«! szerinti elintézésére. A törvényes kellékként megjelölt háromévi megszakítás nélküli itttlakás mellett csupán azt a korlátot állítja fel, — nem pozitív, hanem negatív formában — hogy tiltja azoknak honosítását' akik az áJlam érdekei szempontjából aggályo- j saknak mutatkozntak. Én helyesebbnek tárta- i nám, t. Országgyűlés, ebben a szakaszban pozitív formában, expressis verbis kötelezően ki- ; mondani, hogy a belügyminiszter honosíthatja | azt a nem magyar állampolgárt, akinek ál- j landó lakóhelye a honosítási kérelmének elő- j terjesztését közvetlenül megelőző három év \ alatt megszaikiítás nélkül Magyarországon volt, t kivéve, ha honosítása az állam érdekei szem- ; pontjából hátrányosnak mutatkoznék, elutasí- , tás esetében azonban a miniszter határozaitát j indokolni tartozik. j T. Országgyűlés! Méltóztassék megengedni, j hogy ezt a módosító indítványomat röviden j indokoljam- Szerény meggyőződésem szerint a j demokráciában általában mind szűkebb térre ; kelil szorítaná azt, amit köznyelven diszkréció». j nális jognak szoktak nevezni. Vagy megillet j valakit egy jog, vagy nem illet meg. Kegyre j a demokráciában szükség nincs. Nem helyes lasz, ha tág teret adunk a magyarázatoknak, indokolásoknak, kibúvóknak, mert. ezzel lehetővé tesszük a befolyásolást, lehetővé testízük a protekciót, széles kaput nyitunk a protekciónak, amit pedig el kell kerülnünk, ki kell küszöb ölnünk mindenütt, ahoil elkerülni és kiküszöbölni egyáltalán lehet. Kegyek osztását , és kegyek megtagadását sohasem szabad j egyetlenegy ember helyes, vagy helytelen, jó vagy rosszakaratú mérlegelésére bízni, mert nincs ember, aki tökéletes volna. Elismerem fazt is, hogy nincs törvény sem, amely hiánytalanul tökéletes volna, de minden magyar állampolgárnak, sőt ezen túlmenően minden embernek, aki magyar állampolgárrá óhajt lenni, joga van kétségbevonhatatlanul tudni azt, hogy a mindenkori hatalomtól függetlenül, egyedül és kizárólag a demokrácia élő és mindenkire egyformán kötelező törvényei hi december hó 15-én, szerdán. 100 alapján milyen jogok illetik meg és milyen kötelezettségek terhelik. (Helyeslés az eUenzér ken-) Természetesen nem hagyható figyelmen kívül minden jogszabály végső és egyetemes célja: « közösség, tehát az állam érdeke. Ezért feltétlenül biztosítandónak tartom a belügyminiszternek azt a jogát, hogy állami érdekből a honosítást még a. törvényes feltételek fennforgása esetén is megtagadhassa. Minthogy azonban a törvényes előfeltételek fennf orgásia esetén a honosítás megadása a sza* bály és megtagadása a kivétel, azért szerény meggyőződésem szerint ez utóbbit lindokolni kell. (DÉNES István (f): Nagyon helyes!) T. Országgyűlés! A javaslat 6. §a

, szerint a kormány kérelemre a belügyminiszter előterjesztése alapján a törvényes kellékek hiányában is honosíthatja azt a nem magyar állauipoilgárt, ,aki Magyarországon lakik vagy iitt kíván letelepedni, ha honosítását nyomatékos államérdek teszi indokolttá. Amint már^ az előbb bátor voltam kifejteni: minden törvény végső célja az állam érdeke. Teljesen feleslegesnek tartom, hogy a »nyonialtékosi« szó hangfiiúlyoztaissék és a szóvégiben helyet kapjon. Elegendő az egyszerű »államérdek« i

c

\ Ez mindjárt elejét veszi annak a később felmerülhető kérdésnek, azolknafc a szinte végeláthatatlan akadémikus vitáknak, amelyeket természetesen legtöbbször szubjektív szempon'tok irányítanak, hogy mi tekinthető nyomatékos államérdeknek és mi csak egyszerű államérdeknek, (ügy van! Ugy van! a független demokrata párton.) Fel kell jogosítaná ia belügyminisztert, hogy egyszerű államérdekből is — ha valóban államérdek •— honosítást adhasson azoknak ;'is, akiknél a

, törvényes előfeltételek egyébként nem forognak fenn, de mondom,, csak ha államérdek- (14.30) De akkor teljesen felesleges hozzátenni. hogy nyomatékos legyen az az államérdek, mert nem tudóim, ho^yian fogják eldönteni, hogy melyik államérdek nyomatékos és melyik kevésbbé m'yomiatékosT. Országgyűlés! Részletesebben kelíl fog" lalkoznom a javaslat 17 §-a 1. bekezdése 2, pontjával és az ahhoz kapcsolódó 2. bekezdéssel és őszintén be kell vallanom, hogy az itt foglalH rendelkezést sem szerencsésnek, sem dámokra, tikusnak nem tartom. A 17 § 1 bekezdésének 2. pontja kimondja, hogy 'a kormány a belügyminiszter e^texjesiztésére megfoszthatja magyar áíllarnpioílgárságáitól azt, aki az ország területének -elhagyására vonatkozó jogszabályok megszegésével vagy kijátszásával külföldre távozik. Ez eddig rendben is van, ezt nem tagadhatjuk. Ellenben a következő 2. bekezdés már kevésbbé megnyugtató és — merem állítani — kevésbbé demokratikus is (NAGYLásiaó (f): Igazságtalan!) és a legkevésbbé sem igazságos. Ez, a bekezdés megállapítja, hogy a kormány határozata az állampolgárságától megfosztott férfi feleségére és kiskorú gyermekiéire is kiterjed, ha ezt a határozat kimondja. T. Országgyűlés! Éppen az ellniult napokban tárgyalt és egyhangú határozattal elfogta" dott ez a Ház egy törvényt, amely a -nők teljes felszabadítását, teljes emancipációját valósította meg és ezzel fennállása óta egyik legdemokratikusabb, legigazságosabb jogalkotását hívta -életre. Egy en jogúvá tette a, nőt, a férfi egyenrangú társává &z élet minden változatában, az élet minden küzdelmében. És mo«t mégis néhány nappal ennek a törvénynek a meg-