Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-109

1015 Az országgyűlés 109. ülése 11)4.9 nyi birtokból, vagyoniból mi illeti meg- az államot és mi illeti meg az eddigi hitbizományi birtokost, és szabályozza a megoszló vagyon terheinek rendezését is. Mint már előbb említettem, a bútorokat és egyéb házi felszerelési tárgyakat az eddigi tulajdonos kapja, azonban a műtárgyakra nem terjed ki ez a rendelkezés, a műtárgyukat az állam saját birtokába veszi. Ezt helyeslem, az Eezterhazyugyben már előbb említett politikai szempontok miatt, mert a műtárgy általában könnyebben értékesíthető, mint egy öreg kastély, vagy egy elhanyagolt park és én egyáltalán nem bízom ezekben a volt hitbizományi-birtokoí, nagyurakban hogy műkincseiket éppen a dolgozó nép javára ajándékoznák, vagy értékesítenék. Arra is gondolok, hogy öreg kastélyt nem lohet kicsempészni, iaz öreg festményt viszont sokkal könnyebben. A másik ok. amiért helyes és szükséges, hogy az állam birtokába vegye a hitbizományi műkincseket, természetesen következik abból ,a neveléspolitilkából, amelyeit a mi népi demokráciánk folytat és amelyet a Függetlenségi Népfront programja is megállapít. Az újságokban itt-ott o'lvasunlk róla, hogy egyikmásik kastélyban milyen festményeket, szobrokat, régi könyveket és imáis történelmi értékeket lehelt találni. TTgyi gondiolom, szerte az országban tömegével lehetnek még műkincsek, amelyekről az újságok nem írnak, amelyekről igen kevés ember tud. Maga a törvényjavaslat indokolása is megmondja, hogy a hitbizományi vagyonokhoz tartozó ingóságok egy részét nehezen lehet megtalálni. 'A munkásnak, a parasztnak a múltban vajmi kevés szépségben volt része azonkívül, amit munkájában, a természetben, a családjában és a családi életben talált. Nem törődött azzal senki, hogy minket a művészetről, az irodalomról!, a művészeti alkotásokban feltalálható szépségeikről felvilágosítsanak: nem fogták meg a kezünket, hogy pihenő napjainkban élvezessenek minket múzeumokba, (képtárakba; nein magyarázta meg^ nekünk soha senki, hogy mi különbség van épület és épület, kép és kép" között, miért szép az egyik, milyen hiba van a másikban, miben lehet megtalálni a különböző művészeti módszerek érdekességét, azt, ami az egyszerű, tanulatlanabb emíber számára is megfigyelhető és m egállá pith at ó • Tanultunk vo'lina mi szívesen, gyönyörködtünk volna mi örömmel azokban a szépségeikbein, amelyeket a művészek csináltak, de som. módunk, sem alkalmunk nem volt a látáshoz; azt kellene mondanom, hogv képességünk sem volt hozzá. Senki sem törődött viele, hogy kinyissa a szemünket, megtanítsa a szegény dolgozó embereket is 'látni, megérteni a szépet. Kastélyokban és hitbizományos^ nagyurak városi lakásában ezrével voltaik és lehetnek ma is olyan műkincsek, amelyeket ezek a hitb'izományos urak, vagy elődeik a dolgozó parasztoknak, vagy ipari munkásoknak verejtékéből szereztek, azonban csak ők maguk gyönyörödhettek ezekben ,n kinesekben és barátaik» aikik vendégségbe jártak hozzájuk. Mi, dolgozó parasztok, de az ipari munkások sem jutottak be a múltban a kastélyoknak azokba a termeibe, a városi nagyurak padoltaitaalk azokba a lakosztályaiba- ahol ezeév'i március hó 21-én, hétfőn l016 ket a műkincseket láthattuk volna, gyönyörködhettünk volna bennük, ahol ezekhői a műkincsekből okulhattunk, tanulhattunk volna; minkéit mindenütt megálH'í

tott ta portás, a kastélyokban és a palotákban nemigen jutottun)k túl a kapun, ahol vagy meghallgattak bennünket, vagy nem. azután mehettünk Isten hirével. Jó lesz, helyes lesz, ha a jobbágyok, a cs elédek, a munkások verejtékéiből összegyűjtött, megvásároiM, eldugva őrzött szobrok, festmények és egyéb műkincsek most végre elindulnak a kastélyokból és a palotáikból, elmennek múzeumokba, képtárakba, olyan helyekre, ahol már mi is a közelükbe férkőzhetünk sa dolgozó nép közös tulajdona, a dolgozó nép közös kincsei lesznek. A törvényjavaslat 3. §-ában szereplő kivételek között olvasom és helyeslem, hogy a kisajátítás nem érinti Károlyi Mihálynak az 1946. évben hozott egyik törvényiünkben jóvátétel címén visszaítélt vagyonát- Károlyi Mihály :gen nagy szolgálatot tett a magyar nemzetnek, a magyar dolgozó népnek. Az általa megalapított 1918-as második köztársaság bukása után az 1918—19-es forradalom után' külföldre kellett menekülnie, itthon hagyva vagyonát. Azt pedig elkobozták. Ennek ,

a vagyonnak egy része hitbizomány volt. Természetes és érthető, hogy miután a nemzeitgyűlés a dolgozó nép akaratából elégtételt adott Károlyi Mihálynak, törvénybe iktatta történelmi érdemeit és visszaadta elkobzott vagyona egy részét ahhoz a vagyonhoz, amelyet Károlyi Mihály a nemzet tiszteletadásána!k kifejezéseképpen kapott meg, most nem kívánunk hozzányúlni, ezt a vagyont az állam nem kívánja t tulajdonába venni Szívesen szavazom meg' a törvényjavaslat 4. §-át is, amelyből ország-világ megáll alíthat ja, hogy a magyar népi demokrácia ebbe" a kérdésben is emberségesen kíván eljárni azokkal szemben, akiket az állami birtokba vétel különben érint. A 4. § intézkedik arról. hoe-yí a hitbizományi birtokos, aki 1948 éAŰ július 27. napján egy olyan házban^ lakott, amely a hitbizományhoz tartozott és mo«t állami tulajdonba kerül, haszonélvezeti jogot kap az általa elfoglalt lakásra, de ez a haszonélvezeti jog nemcsak őt illeti meg. hanem az eddigi hitbizományi birtokos halála után megilleti az ő házastársát is. .mindaddig, míg az özvegyi jog meg, nem szűnik és megilleti gyermekeit kiskorúságuk idejére. Mi ennek az értelmei Megsemmisítjük a hitbizományi intézményit, állami tulajdonba vesszük a hitbizományi vagyon egy részét, így a városi bérpalotákat is, mert az a véleményünk, hogy sem hitbizományosokra nín~s szükség, sem arra, hogy, eigyes emberek ' kévében hitbizományi vagyon címén olyan tőke halmozódjék össze, amelyet kizsákmányolásra, vagy a népi demokrácia általános érdekei ellen használhatna fel. Nem bizuntk az egykori hitbizoimáns^ois nagytúrákban, mert nem, bízhatunk bennük; "nemi bízunk, ímert valószínűleg igen kevesen lehetnek köztük olyanok, ha ugyan egyáltalán vanmalk, akik a mi demokráciáinknak meg ' tudják bocsátani, hogy megszüntette kivételes állapotukat, (kivételes vagyoni és politikai helyzetüket; nem bízunk bennük, mert nehéz elképzelni, hogy önzetlenül és meggyőződéssel hajlandóik volnának szoílgálni a szocialista fejlődést. Ha azonban itt vannak, ha itt élinek közöttünk, nem akarjuk őket hajléktalanná tenni, nem akiarjuk kirakni