Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-109

1009 Az országgyűlés 109. ülése 1949. volt a föld 80 százaléka és voltak olyan főnemesek is, akiknek a kezén az ország földterületének 1 százaléka volt. Ebben a korban roppant földterületeket találhatunk egy-egy fölctesur kezén. A hitbizomáinyokon folytatott sareölást \ meg jobban elősegítette az 1898-as rabszolgatörvény, amely a földmunkás rnuukakényszerét törvényesítettéi és megszüntette a földmunkások gyülekezési jogát, szigoráén büntette ^a bér- és munkaviszonyok megjavítására irányuló mozgalmakat és munka beszüntetéseket. A dolgozó parasztok elnyomása mellett a

/ ki*# bizományofcon és a többi nagybirtokon óriási jövedelmekkel találkozunk. A nagybirtokosok és hitbizományosok közül 474-nek volt 10—25.000 forint közötti jövedelme, 181-nek 25—50.000 forint közötti jövedelme, 77-nek 50—100.000 forint közötti jövedelme és 49 olyan nagybirtokos volt, akrnek évi jövedelme meghaladta a 100.000 forintot. Az óriási jövedelmeikkel szemben a parasztgazda ságofanak rendkívül a la as on y volt a jövedelme és mégis* hatalmas terheket róttak rájuk. A paraszti gazdaságok a terhek -súlya alatt becsértékük 60 százalékáig el voltak adósodva és az uzsoratőke karmai között vergődtek. A paraszti gazdaságok óriási terheivel és nagymértékű eladósodásával magyarázható a birtokváltozások nagy száma. Rohamosiain emelkedett a birtokárveréseik száma isi 1876-ban 12.982 birtokot árvereztek el paraisztgazcteisiágok eladósodása miatt. 1903-ban az elárverezett birtokok száma már 21-200-ra emelkedett és tízezrevei mentek tönkre a hitbizományok nyomása alatt a paraszti gazdaságok. A hűbéri maradványok legfőbb _ támasza az 1848—49-es forradalom után a hitbizományi latifundium volt. 1895-ben az összes földbirtokosok 99 százalékának, 2,771.111 paraszti földbirtok osnak a birtoka 100 katasztrális .holdon alul volt és együttvéve 22,600.000 katasztrális holdat tett kii- Ezzel szeimben a lakiossálg 0.9 százaléka bitorolt 19.000000 katasztrális hold földet, aminek legnagyobb része hitibázoimány volt. Az összes birtokok 52 százalékának átlagos birtok'területe 1-7 katasztrális hold volt. Nézzük meg, hogyan alakultak a diolgozó parasztokat rabszolgasiorsbani tartó hitbizomláii

y ok. 1848-ig 16 hatalmas kiterjedésű hitbizományt létesítettek a magyar nép elárulásáért. 1848—1867-ig 11 hitbizoímányt és 1867 után 54 hitbizományt létesítettek és mindezt csakis a Habsburgok hűséges kiszolgálásáért és a magyar nép elnyomásának a legteljesebb keresztű 1 v i tel éért kapták. Ezek közül kiemelkedik Eszterhíáizy Pál herceg hitbizománya 221-451, Festetieh Tasziló 96.128, Fallavicini Alfonz 56.347 és Dessewffy Aurél 21.659 katasztrális holdjával' Meg kell még említeni Haynau Gyulát, a magyar nép véreskezű hóhérát, aki — szintén jutalmul — 3.116 katasztrális holdat kapott. Azt hiszem, hogy a Haynau részére történt hitbizományi adomány fényesen igazolja, hogy miért kapták a hitbizományi birtokot a grófi és hercegi, meg bárói rangú főurakEzek a birtokviszonyok magukon viselték a hűbéri egyenlőség tipikus jeliegét. A földtelein szegényparasztok milliós tömegei az óriási kiterjedésű latifundiumok közé beékelve meg voltak fosztva a fejlődés és a gazdasági felORSZAGGYÜLÉSI NAPLÖ V. évi március hó 21-én, hétfőn 1010 emelkedés minden lehetőségétől. Lassú, de annál keservesebb puszit-aMisra voltak ítélve. 1895ben a hitbizományok területe 2,351.333 katasztrális holdra rúgott. Akkora területet foglaltak el, mint az öt holdon aluli másfélmillió törpe parasztgazdaság. Poroszországban a hitbizományok átlagos nagysága 1-045, Ausztriáiban 6.785 katasztrális hold volt. Magyarországon egy-egy bitbizomákiy átlagterülete ennek sokszorosára, 25-280 katasztrális holdra rúgott. Ez elősegítette a nagyarányú elnyomoro dásí

% amit megvilágít a mezőgazdasági munkfssá-s: abban az időben négymilliós tömege és az Amerikában kivándoroltak kétmilliós száma. A törvényhatóságú jogú városok népessége az 1869—1910 közötti időben a faluból való bevándorlás révén 138.4 százalékkal szaporodott • Az elnyomorodás kovetkeztebeo nagyarányú, csaknem az egész országra kiterjedő parasztmozgalmak és zendülések voltak. Ezeknek a mozgalmaknak hajtóereje a földkérdés voltA paraszti zendülések ügyében 1894 május 4-én összehívott belügyminiszteri ankét megállapította, hogy a. mozgalmakban az játszotta a döntő szerepet, hogy a nép igazságosabb földelosztásról álmodozott. Az 1890-es években lezajlott mozgaltmaknák azonban zavaros agrárszocialista ideolóigáájuk volt. Kétségtelen, hogy annak a mozgalomnak szocialista _ ideológiájából sohasem született volna szocializmus, annak a mozgalomnak szocialista eszméje a szocializmus szempontjából nem volt és nem is lehetett más, mint zűrzavar, illúzió, ideológiai füst, amint Lenin megállapította az orosz anarchista mozgalomról, ami azonban vonatkozik minden országban előforduló hasonló mozgalomra. Az 1918-as forradalomban Károlyi Mihály példás cselekedete sem tudta megoldani! a hitbizoniányok és a nagybirtokok kérdését, amikor is a kápolnai osataemlék tövében debrői birtokain megkezdte a földosztási- Példás cselekedet volt ez. amelyet a magyar parasztság emlékezetéből a legvadabb rágalominak sem sikerült kitörölnie, és a néphez való hűségének elismeréséért a magyar demokratikus kormány az 1946 : II. te. alapján jóvátétel címén visszaadta az ellenforradalom idején tőle elkobzott vagyon egy részét- Helyes a törvénynek ez az intézkedése, hogy amikor a vagyon a hitbizományi kötöttség alól felszabadul, Károlyi Mihállyal szembem az 1946 : II- te alapján kivételt tesz., mert ő jóvátétel címén kapta azt tulajdonába. Az 1919-es magyar tanácsköztársaság leverésében is igein nagy szerepük volt belföldön és külföldön egyaránt a magyar nép hatalma; nak megdöntésére a szövetkezett hitbizományi nagybirtokosoknak. A hazánkat támadó reakciós imperialista államokkal való szövetségben vezető szerepet vitt a magyar nép hatalmának megdöntéséért folytatott ármáuybatti gróf Károly Gyula, aki Aradon, majd Szegeden szervezte az ellenforradalmat. Még számtalan példát lehetne felsorolni, hogy a najgy hitbizomiáínyok tulajdonosai közül kik és hogyan vettek részt a magyar tanácsköztársaság leverésében, azonbaim ez előttünk már naígyon ismeretes. . . . Az 1919 után következő sötét ellenforradalmi idők alatt a hitbizományi nagybirtok 64