Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-109
999 Az országgyűlés 109. ülése 1949. Elnök: NAGY IMRE. — 12.13.) ELNÖK: T. Országgyűlés! Az ülést megnyitóim, Ülésünk jegyzőkönyvének vezetésére Hegyesi János, az egyéb jegyzői teendők ellátására Szentbe József x jegyző urat kérem fel. T. Országgyűlés! A nap, amelyről ma meg" emlékszünk, piros^ betűkkel van beírva a magyar dolgozók szívébe. 1919 március 21"én a magyar munkásosztály forradalmi lendülettel megragadta a hatalmat, széttörte a kapitalizmus bilincseit, és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyomdokaim az orosz tánáesköztársiaiság után elsőniek lépett a szocializmus útjára. A magyar tanácsköztársaság nemzeti mul" tunk dicső fejezete, népünk áldozatos szabadságharcainak és forradalmainak méltó örököse és folytatója volt. A magyar munkásosztály a kapitalista rabság és az imperialista háború által a szenvedés és, nyomorúság (mélységedbe sodort dolgozó népmilliókat a tanácshatalom győzelmével ezeréves történelmünk ormaira emelte, ahonnan a szocializmus gyönyörű perspektívái, nemzetünk boldog jövőjének kilátásai bontakoztak ki népünk előtt. Harminc évvel ezelőtt ezen az első tavaszi napon a népek tavaszának eszméje, a szocializ" mus új életre, új alkotásokra pezsdátette, nagy tettekre serkentette az imperialista háború és a (kapitalista elnyomás általi meggyötört népünket. Amit az emberi haladás úttörői, a dol" gozék felszabadításának lánglelkű apostolaiba- munkásosztály nagy tanítómesterei az emberiség jobb jövőjéről, a szocializmusról vallottak és hirdettek: a magyar munkásé ág hozzálátott annak megvalósításához. r A történelem rendkívül nehéz feladat dó állította a magyar munkásosztályt és vezetőjét, a kommunista pártot. De a nehézségek előtt nem torpantak meg, a feladat nagyszerűségéből erőt merítettek és vállalták a történelem által felvetett és reájuk háruló nagy magyar sorskérdések'megoldását. Elekben a nehéz időkben a munkásosztály Tölt a nemzet egyetlen reméinysége. Nem volt más erő, amely nagy nemzeti ideáljainkért.. szabadságunkért és függetlenségünk ért talpra tudta volna állítani., egységbe tudta volna ko" vácsolni ós harcba tudta volna vinni a dolgozó népet. 1919 tavaszán bebizonyoso doit és leplezetlenül feltárult a magyar dolgozó népmilliók szeme előtt,, hogy a nagy veszély idején, nehéz pillanatokban a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmán kívül senki más nem tudja kormányozni az országot. Az első világháborúban elszenvedett vereség után a- polgári ós szociáldemokrata koalíciós kormány, képtelen volt megbirkózni a tornyosuló nehézségekkel, a kívülről fenyegető imperialista támadás és a belső ellenforradalom veszélyével. Az akkori kormány belátta, hogy a termelés rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a. proletariátus veszi • kezébe a hatalmat, hogy csak a proletár hatalom tudja megakadályozni az. antant-imperializmus, tervétMagyarország csaknem egész területének megszállását, felvonuJási és hadműveleti területté való változtatását a Szovjet-Oroszország ellen irányuló; imperialista háború céljából. Károlyi Mihály és kormánya az események súlya alatt lemondott -és átadta a hatalmat a magyar munkásosztálynak, amely erőszak és vérontás nélkül kezébe vette sorsának irányítását. Ezzel az ország kormányrúdjánál álló radikális és évi március hó 21-én, hétfőn 1000 demokratikus polgárság maga beismerte, hogy válságos helyzetben, amikor a háborúban ki" merült országot újabb háború fenyegette- a tanáeshatalom történelmi szükségességévé vált, hogy az országot megmenteni csak a munkások és parasztok új állama, a tanácsok hatalma tudja. [j| „ T. Országgyűlés! Harminc évvel ezelőtt a tanácsköztársaság megteremtéséivel történelmünk során először került a hatalom a munkásosztály, a dolgozók kezébe. 1919 mároius 21-től 184 küzdelmes napon át taaiáoshatalom volt nemzeti törekvéseink megtestesítője. " Kibontakoztatta a dolgozó nép teremtő erejét alkotóképességét, és r az új társadalom építésének szolgálatába állította. A város és falu dolgozói rabláncaiktól, százados elnyomatásuktól szabadulva, új erővel fogtak hozzá a munkához. Érezték, hogy hazájuk lett az, ország, anie" lyet maguknak építenek. A tanácsköztársaság alkotmánya kimondotta, hogy minden hatalom, jog és szabadság a dolgozó népé és annak kezébe teszi le az ország kormányzását. Ezzel a magyar történelemben először ténylegesen megvalósult a népszuverenitás elve. Magyarország parlamen" táris köztársaságból tanácsköztársasággá alar kult át, amelyben a népszuverenitás elvének megfelelőéin a törvényhozói és végrehajtó hatalmat, a bíráskodást és igazgatást a munkás-, paraszt- ós katonatanácsokon keresztül maga a dolgozó nép gyakorolta. Ezt az új hatalmat a nép valóban a magáénak is érezte. A tana" esek országos választásain titkoa szavazással több mint négymillió dolgozó szavazott a tanácsok listáira,^ bizonyságául annak, hogy a tanácsköztársaság a dolgozó nép többségére támaszkodott, nem a kisebbség, hanem a többség uralma volt. A tanáeshatalom rövid fennállása alatt megszüntette az előjogokat és kiváltságokat, megsemmisítette a kizsákmányolás lehetőségét, kisajátította a nagytőkét és a nagy vagyonokat és a dolgozók társadalmának tulaj" donába adta a termelőeszközöket. Megterem." tette a dolgozók egyesülési és gyülekezési szabadságát, a rendet és vagyonbiztonságot, megadta a dolgozóknak a tanulás és művelődés jogát és me/gteremtette ennek előfeltételeit, biztosította az igazi _ lelkiismereti szabadságot és messzemenő szociális gondoskodásban részesítette a dolgozókat. A társadalom legfőbb törvényévé avatta azt az elvet, hogy »aki nem dolgozik, ne is egyék.« Ezzel egyrészt műn" denki számára kötelezővé tette a szellemi vagy fizikai termelő munkát, másrészt elismerte minden ember jogát a munkához. Az ember legmagasabb értékmérője a> munka lett, amely a dolgozók leigázásának és kizsákmányolása; iiak eszközéből a dicsőség és becsület ügyévé lett. T. Országgyűlés! A tanácshatalom nem szentelhette minden erejét a békés építő munkának. Két fronton is kellett egy időiben harcolnia. Amíg a város és falú dolgozói eigyik kezükkel a szocializmust építették, anásik kezükkel fegyvert kellett ragadniok a hazánk függetlenségét fenyegető imperialista hordák és a velük szövetséges belső ellenforradalom támadásai ellen. Veszélybe került a haza és .a szocializmus közög ügye. De a tanácskormány hÍA T ó szavára az üzemek munkásai, a városok és falvak dolgozói tízezrével álltak a magyar > vörös hadsereig harcos lobogó ja alá. Ügyszól"
