Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-92
93 Az országgyűlés 92. ülése 1948, évi december hó 15-én, szerdán. 94 ellopja titkainkat, elárulja népünket és hazánkat. Dr. Scheidl Miklós, aki jónak tartotta, hogy Nyárádira magyarosítsa nevét, sóhajéin volt a magyarság testéből fakadt ember. Mindig a magyarkodó, de a magyarsággal sors" közösséget nem vállaló személy ágáíását láttuk az ő cselekedeteiben. (NAGY László (í): Mégis miniszter vol'U) A közbeszólásra c-^ak annyit szeretnék válaszolni, bogy ^ igen sok olyan képviselő vagy közéleti személy volt a múltban is, akinek sikerült beférkőznie a r demokrácia közéleti pozícióiba, de meggyőződésem, bogy erre ezentúl sokkal kevesebb lehetőség fog nyílni nemcsak az ilyenek, bánéin még a nálja sokkal kevesebb képességgel bíró emberek számára is. Egész magatartása, megjelenése, köztünk való »nyüzsgése« olyan idegen volt a mi pár(tiunkban, iából a parasztság egyszerű, becsületes, nyugodt magatartása a mértékadó mjindenki számára, hogy nehéz volt megfejtenünk azt a kérdést : mit keres ez az ember köziünk. Kétkedései és idegenkedéssel hallgattuk, amikor túlzó és nagyhangú kijelentéseket tett pártunk Vagy a parasztság nevében. Mindig a nagypolgár szelleme sugárzott róla» akinek nincs hazája, nincs közössége, amelyből származik, hanem csak összekötitetése} vannak az eltűnő kapitalista társadalmi rend nagy gazdasági é ; ! politikai ágenseivel, akik az embert a pénz hattalmának erejével mérik le. Ez az ember Sopron-Kőhidán még hitei tett Bajcsy-Zsilinszky Endre szelleme mellett, ugyanakkor azonban már be volt csomagolva a kofferja, hogy disszidáljon. (BENCSIK Gyula (kg): Nem disszidált! Megszökött!)Eveken keresztül mint az imperialista, nagyhatalmak becstelen ágense folytatta a. maga kaméleonszerű politikai tevékenységét sorainkban azért, hogy kikémlelje a népi demokrácia hallatlan gazdasági, politikai és társadlailmi erőforrásait, amelyek segítségével olyan emberfeletti erővel frudta a semmJiből felépíteni az emberi élet alap fel tételei! jelentő új (rendet, amely mindenkinek békés megélhetést, kenyeret és jobb életet biztosít. A nyugati imperialistái hatalmak kémeket küldenek hozzánk, akik elmondják odakint, hogy mi az az erő, amely a népi demokrácia hatalmát jelenti. Kémeik jelenthetik, hogy új demokratikus rendünket a nép felemelkedésének vágyára, az emberi szolidaritásra és a szociális társadalmi rend új szellemére építjük fel és új rendünk maigában hordja az elkövetkezendő évek, évtizedek vaigy évszázadok új életének formáját. Helyes a törvényjavaslatnak az a szakasza, amely módot ad arra, hogy megfosszák állampolgárságátó'l azt, aki a 'törvényt kijátszva, önként hagyja el ezt az országot, mert aki a küzdelmeknek, a felemelkedésnek, a vágygyal teli életnek- ezt al földjét elhafgyja, az önmaga fel'eitit mondja ki az ítéletét és tagadja meg ezzel a sok vérrel és könnyel szenvedeti nemzettel &z életközösséget. Nem kényszer, hanem önakarat vitte ezeket messze ettől a földtől, mert hiszen ezen ai földön talán jobban, mint bárhol másutt, folyik a^ mai nagy társadalmi átalakulás során a vér és arany küzdelme. Vannak, akik a vért^ választják é'< vállalják a, nemzet nagy, nehéz sorsküzdelmeit akkor is, ha ez nehézségekkel és erőfeszítésekkel jár- D-e vanniak, akik az aranyat választják, ak% leszakadnak ,a nemzet teltéről azért; meirifc' úgy érzik, hogy az arany vonzása erősebb, mint az ő hitük és szeretetük, amely a nemzethez köti őket. A vér összetartja mindazokat, akik a nemzettel élni és halni akarnak, akik vállalják azt a sorsot amelyet az élet nehéz küzdelme az állasm polgáraira rosszban és jóban kimér, akik vállalják azt, hogy mint állampolgárok, ha nem is megkötve, de az állam iránti hűség erejénél •fogva ott éljék le életüket, azon a földön, ahol sorstársaik éveken, évtizedeken, sőt évszázadokon keresztül éltek nemzeti életet; ía; népi demokrácia földjén, ahol a nép feltör és követelíi a maga életét és jogát a múltban elnyomott emberek számára. Az új állampolgársági törvény majd azoknak nyújt jogoti és biztonsáigot, akik vállalják azt a sorsot, amelyet ez a megkínzott nemzet vállal és akik a két véres háború után ennek a vérrel és könnyel áztatott földnek hűséges és önkéntes szolgálói alkarnak lenni. A. fasiszt ia és horthysta társadalmi rend számos olyan embert űzött el a magyar tájról, "aki a demokráciának őszinte és becsületes híve volt, akinek az volt a hite, hogy itt a demokráciát kell építeni és megteremteni, mert enélkül elpusztul a nemzet « a nemzetek nagy küzdelmében. Ezeket a fasiszta rend — nevezzük azt akár Horthy, akár Szállási rendjének — elűzte erről a földről, mert érezték, hogy a lelkükben élő emberfeletti erő, amelyet a hit ad, meg tudja törni az erőszak uralmán. Természetes, hogy ez az új törvényjavaslat, amelyet itt tárgyalunk, megadja ezek számára az elégtételt és megadja a könnyítést ahhoz, hogy ennek az államnak hűséges fiai közé visszatérjenek és az állam polgárai legyenek. Szeretném felhívni a mélyeim t. Ház figyelmét egy olyan jelenségre, amely hatalmas társadalmi átalakulást jelent. A potsdami határozatok értelmében Magyarországról ki kell telepíteni azokat a svábokat, akik hűtlenek voltak a hazával szemben, & helyükre betelepítik azokat a felvidékieket, akiket egy régebbi meg" állapodás alapján kitelemtettek Szlovákiából. Ezek az új törvény értelmében bele foginak tartozni a magyar állampolgárok nagy közösségébe, magyar áHilanipoiligárok leszeek. A Felvidékről áttelepített magyarság ennek a tör* vénynek hatálybalépése utálni és a megtartandó népszámlálás következtében tagja lesz annak s magyarságnak, amely megindult a népi 'demokrácia szociális, társadalmi rendjének fejlődési útján, ahol az ember és embe r közti különb ég mindjobban eltűnik. (14.00-) Rendezi ez a törvényjavaslat az első és a „második világháború után bekövetkezett személyi változásokat is, két olyan változás törvén y szerű rendezése kö vetkezik be. amely na» gyón sok ember életét tette bizonytalanná. Beleilleszkedik^ ez a törvényjavaslat annak a leg" utóbbi törvénynek szellemébe is. amely egyrészt a nők egyenjogúságát ismeri el. másrészt a törvénytelenül született gyermekek joghátrányát szünteti meg. Ez a törvényi 'vaslat tehát széleskörű rc;nfY,zést biztosít mindazok Számára, akiket az eddigi retrográd törvények hátrányos helyzetben tartottak, így teljes jogú polgárai lesznek ennek •• nemzetnek mindazok. akjjk a fejlődés, a haladás, a inépd demokrácia szellemének igazi hordozói akarnak lenni. T. Országgyűlés! Alan vető kérdé« az. h.'-gv" a múlt rendje nein a dolgozó társadalom po 1 !" tifcai, gazdasági és társadalmi fel emelkedésiét akarta szolgálni, hanem éppen a dolgozó magyarság kizsákmányolását és az állampolgár-
