Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-106

941 Az or szag cm ülés 106. ülése 1949. évi január hó 28-án, pénteken. 942 rendszerint a többiek eltiprása árán, azt viszi a faluba* ami szükséglet» szemben a kapitaliz­mussal, amely azt vitte, ami üzlet, megteremti a magasabbrendű életformát, amely a szövet­kezetekben testesül meg, biztosított értékesíté­sen, a város és a falu közötti különbségek el­tüntetésén keresztül. Nyilvánvaló, hogy ez, a .társadalmi rend a dolgozó parasztság érdekében való és így ter­mészetes, bogy ma már a parasztság nagy töme­gei is és középparasztságunk legnagyobb része is öntudatosan járják «t munkás-paraszt szövet­ség útját-. A szövetség még erősebbé tétele» még szilárdabbá kovácsolás) a Függetlenségi Nép­front újjáalakításán, valamint a DÉFOSz meg­szervezésén keresztül megy végbe. A DËFOSz à. magyar parasztság életében rendkívüli jelentőségű szervezet, hiszen először vált lehetségessé az egész kis- és középparaszt­ságnak egy táborban való tömörítése és az egész falunak saját sorsával való foglalkozása, saját gazdasági, kulturális felemelkedése felté­teleinek a megteremtése. A DÉFOSz munkája különös súllyal nyugszik a középparasztságon is, hiszen tudjuk azt, hogy a középparasztság kevésbbé szervezhető társadalmi réteg volt a múltban is, mint a kisparasztság, mint a föld­munkásság. A középparaszt sajátos helyzetben volt a magyar falun és a magyar társadalmon belül akkor, amikor elnyomottsága nem volt olyan mértékű, ami szükségessé tette volm vagy kiváltotta volna olyan méretű szervezke­dését, mint ahogy azt a szegémyparasztság, a földmunkásság esetében láttuk, másrészt nem csatlakozott az uralkodó rétegekhez, nem csat­lakozott a falu tőkés elemeihez sem és így bizo­nyos fokig szervezetlen maradt a felszabadulá­sig, sőt a felszabadulás után is még jó ideig. A középparasztság pedig rendkívül fontos sze­repet tölt be, fontos eszköz a mezőgazdaság megerősítésében, fontos eszköz a szövetkezetek létesítésében és az egész parasztság felemelésé­ben. Ezért folyik ma a harc a középparasztság megnyeréséért és ezért követünk el nemcsak mi mindent a középparasztságnak a # DEFOSz-ban, a demokratikus pártokban történő tömörítése érdekében, hanem követ el a kulák és* egyházi reakció is mindent a középpairasztság bizonyos rétegeinek megnyerésére. Nekünk meggyőződésünk, hogy a Függet­lenségi Népfront és a DÉFOSz, segítségével % megvalósul a kis- és középparasztság összefo­gása és az így egységessé vált dolgozó paras zt­fág a munkásosztállyal való szoros szövetség­ben vesz továbbra is részt az ország építésében. Az a rend, amelyet így a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségére alapozva épí­tünk, ia ctolgozó osztályok demokráciája a ki­zsákmányoló rétegekkel szemben. E szövetség­ben fontos mérföldkő az a tény. hogy a Füg­getlenségi Népfront célkitűzéseiben szerepel­niük kell mindazoknak^ a feladatoknak, ame­lyeknek teljesítésére már eddig- is törekedtünk: az elnyomástól és a kizsákmányolástól mentes új társadalmi rend megépítésének és a m agyai­nép életnívója döntő emelésének. Az életnívó emelkedését visszatükrözi a > jelenlegi költség­vetés is s azt lehetővé teszi tervgazdaságunk további kiépítése mind az ipar, mind a mező­gazdaság területén. A tervgazdaság a mi véleményünk szerint a történelemben eddig ismert legmagasabb­rendű munkaszervezet, gazdaság rendszer, amelyen keresztül aa ember a természetet leg­előnyösebben tudja: birtokába venni, legjobban tudja a termelést emelni, leginkább el' tudja juttatni a termelés következtében előállt java­kat a. fogyasztóhoz és gondoskodni tud a nép összességét képviselő államhatalom a javak igazságos elosztásáról. A tervgazdiaság győ­zelme, a természet tervszerű és okos kiakná­zása teszi lehetővé, hogy az egész világon az eddiginél- jobb élet legyen, hiszen a kapita­lista gazdaság anarchiája következtében a vi­lágnak csak igen kis része él emberi életkö­rülmények között, míg száz- és százmidüiók sö­tét nyomorban élnek. Ha pedig tudjuk, hogv tudósok becslése szerint a föld 12, milliárd em­ber eltartására alkalmas jelenlegi kincseivel, akkor láthatjuk igazán annak a gazdasági, politikai és társadalmi rendszernek betegsé­geit amely kétmilliárd ember közül legalább mastel milliárdot tart embertelen rossiz sor­ban, noha a föld lakossága mai lélekszámának: natvanszorosát is' el tudná tartani. A magyar tervgazdaság az elmúlt két esz­tendő során már nagy eredményeket produ­kált,, de egy tervgazdaság sikerei természetesen annal nagyobbak, minél nagyobb terület meg­szervezéséről van SÍZÓ, a természetnek minél több kincsét lehet kiaknázni. Ezért üdvöiz,ö!jük mi j e örömmel a Kölcsö­nösGazdasági Segítség Tanácsának megalaku­lását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nacsanak megalakulásáról, valamint azokról az okokról, amelyek a tanács megalakulását Kiváltottak, mind a miniszterelnök úr, mind ; pedig előttem szólott képviselőtársam máir meg­í emlékezett. 1 i + A + ? 1 yugati orsz ágok nem egy esetben boj­j kottadtak a népi demokráciákkal, a Szovjet­j unióval való kereskedelmi kapcsolatokat azért, j mert ezek az országok az elmúlt év nyarán nem j -fogadták el a Marshall-tervet, nern^akarták ma­gukat alávetni azoknak a feltételeknek, amelye­ket az amerikai imperializmus, az amerikai nagytőke a nyugati országoknak diktált. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulása természetesen nem azt jelenti, hogy a Tanáesban résztvevő hét nép a jövőben autarehia létesítésére törekszik, hanem azt je­lenti, hogy függetlenségét gazdasági okokból egyik nép sem adja fel soha, hogy semmiféle gazdasági nyomásnak nem enged, hanem meg­őrzi szuverenitását " és vigyáz rá­A Kölcsönös' Gazdasági Segítség Tanácsá­nak megalakulásét még: az a tény- is szüksé­gessé, tette, hogy fel kell készülnünk a kapita­lista országokban esetleg beálló gazdasági vál­ságokra. Az ilyen összefogás, mint amilyen a Köl­csönös' Gazdasági Segítség Tanácsa, természe­tesen csak az új demokráciák népei között jö­hetett létre; csak olyan népek között jöhetett létre, amelyek kölcsönös egyenrangúságban él­nek egymás mellett, amelyek közül egyik sem akarja kizsákmányolni a másikat. Nem vélet­len, hanem szükségszerű tehát- hogy a Tanács, Európának azon a rés'zén alakult meg, ahol a demokratikus erők a Szovjetunió vezetésével gyülekeznek. Hiszen ha igaz az, amit sokszor mondogatunk, hogy amelyik nép más népeket elnyom» az maga nem lehet szabad, akkor en­nek fordítottja is igaz- amelyik nép maga sza­bad, az nem nyomhat el más népeket. (Taps a

Next

/
Oldalképek
Tartalom