Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-105
895 Az országgyűlés 105. ü'.ése 1949, lékra, a házadóbevételek ugyanebben az idő. be n 9-2 százalékról 5 százalékra csökkentek. Ezek & számok, ezek a bevételek és kiadások azonban csakis a legális költségvetés- adatait mutatják. A Horthy-rendszer ugyanis olyan költségvetést csinált, amely az' alapok és a letéti számlák áttekinthetetlen Szövevénye- ahol osztályérdekek és panama-szempontok szerint lehetett tetszés szerint bujtatni a számokat. A kormány az úgynevezett költségvetésen kívüli átmeneti kiadások között is hatalmas összeget fordít részben az uralkodóosztály támogatására, részben a támadó célt szolgáló Horthy-hadsereg fejlesztésére. Ennek érdekében veszi igénybe a nagybankok terhes feltételű uzsoriaikölosöneit is, amelyeknek kamatai szintén a dolgozókat sújtják. így az 1939—43-ias időszak átlagát véve figyelembe, a teljesen a német hábOrúíS hadicélok irányítása alatt áMó kormány az összbevételek 28.4 százaiéikát fedezte kölcsönből, 1944-ben viszont a kölcsönöknek' az összes közigazgatási bevételekhez számított aránya már 75.5 százalékra emelkedett. A Horthy-rendszer gazdaságpolitikájának végső eredménye közismert. A Vörös Hadsereg győzelmes felszabadító háborúja, után demokráciánknak ilyen körülmények közepette kellett átvennie a Horthy—Szálasi-rendiszer csődtömegét, különösen annak legsúlyosabb örökségét, az inflációt. Kemény harcban a reakcióval, ilyen körülmények közepette kellett megkezdeni a népi demokrácia gazdasági és politikai megalapozását, hogy a lehető leggyorsabb ütemben oldjuk meg a Zl újjáépítés nagy feladatait. Az á'liam bevételei 1945 vége felé az ösz szes kiadásoknak általában csak 10 százalékát fedezték. Lehet-e azonban azt mondani, hogy az ország gazdasági teljesítőképessége ennek a bevételi színvonalnak felelt meg? Nem! arról volt itt szó, bogy a pénzügyi tárcát éveken át tehetetlenek, az összeesküvők és dàszszidálók monopolizálták. M'a már világos előttünk ennek a korszaknak, — a Vásáryak, a Gordonok,, a Ny aradiak; és összességükben a Nagy Ferencék pénzügyi gazdálkodásának — titka. Nekik nem állt érdekükben azi ország talpraáUítása. Nekik nem tetszett -és* nem* tetszhetett a munkásság hallatlan újjáépítő tevékenysége,, nem tetszett és nem tetszhetett a fö'ldhözjuttatott parasztság erőfeszítése. Azzal akarták megmenteni a kapitalizmust, hogy gazdasági és pénzügyi bizonytalanságot teremtettek, hogy nem akarták engedni megerősödni a népi demokrácia politikai és gazdasági intézményeit. Az éhséget és a munkanélküliséget akarták céljaik érdekében megnyergelni. TJgy gondolták, hogy a népi demokrácia gazdasági bukása alapja lehet egy számukra kedvező politikai fordulatnak. A reakciósok — Nagy Ferenccel az élen — technikai és elméleti okokra hivatkozva ezért voltak a stabilizáció dien. Mi kommunisták viszont -éppen ezért voltunk a stabilizáció kezdeményezői és motorjaMa már nincs és nem lehet vita a sitaibilizáció sikeréről. Nagy munka volt, amelyet csak olyan párt tudott elvégezni, mint a nii Magyar Kommunista Pártunk, és olyan munkásosztály, amely magáévá tette pártunk célkitűzéseit. Ellenségeink éppen a bizto« bukásban reménykedve, ezért engedték át pártunk évi ~anuár hó 27-én, csütörtökön. 896 nak a teljes kezdeményezést. A die s őségbői csak akkor kértek részt maguknak, amikor a stabilizáció végleges sikere eldőlt. Elbuktak velük : együtt a polgári smkéirtőkkel, a< Baranyaiakkal, a Fellnerekkel — mindaaoir, akik ezer érvet hoztak fel a stabilizáció ellen, azt akarván, hogy forduljunk stabilizációs kölcsönért Amerikához. Nem kétséges, hogy a későbbi Marshall-terv szellemében ilyesmit kaptunk volna- de előbb fel kellett volna számolni a demokrácia intézményeit. a szakszervezeteket, az üzemi bizottságokat s megérő' södött -volna a magyar nagytőke és bankokráicia unalma, (li-30.) Mindezen ty nyilvánosságra jutott programjának megfelelően viszszavették volna a földeket is a paraszttól. Ez lett volna a másfajta, a marshaHizált stabilizáció ára. Példa erre Olaszország- Ausztria, FranciaortSizág, Nyugat-Németország, <aholl mindén amerikai segítség ellenére máig sincs stabilizáció. Az 1946/47. évi stabilizációs költségvetés rendszere formájában és lényegében még a régi rendszerű költségvetéssel volt azonosAz 1947/48- évi költségvetés az előző évivel özemben már tartalmilag és formailag jelentős változásokat mutatott. A költségvetés összeállításiakor figyelembe lehetett már venni a. sikeresen befejezett előző költségvetési év .tapasztalati adatait; a költségvetés így reálisabbá vált, báa* az 1947/48. költségvetési év egybeesett a, pártunk által meghirdetett hároméves terv elsiő évével ósi a stabilizáció fenntartása mellett a tervszerű beruházások előirányzásáról is gondoskodni kellett költség" vetésünkben. Ebben az 1947/48. évi költségvetéshen a közigazgatási kiadásokat 4-5 milliárd forintban, az üzemi kiadásokat 2.5 milliárd forintban, a hároméves terv beruházásait 800 millió forintban, az Össizes kiadásokat tehát 7.6 milliárd forintban irányoztuk elő. A költségvetést 'Nagy Ferencék és reakciós társasága -optimizmussal vádolták, s annak az aggályuknak adtak kifejezést, hogy a beruházások nem lesznek végrehajthatók, mert vagy az államháztartás egyensúlya fog megrendülni, vagy a költségvetés borul felÜgyeltünk azonban arra, hogy mindezek az aggályok ne válhassanak valósággá. Ennek érdekében a végrehajtás során az állami irányítás' alatt álló pénzgazdálkodásba fokozatosan beszorítottuk mindazokat a tényezőket, amelyek akár a bankjegyforgalom, akár az állami kiadások vonalán hátrányosain befolyásolhatták volna pénzpolitikai elgondolásainkat. Lépésről-lépésre így haladtunk előre a pénzügyi gazdálkodás és a pénzügyi fegyelem megszilárdulása útján- így vált lehetségessé, hogy a költségvetési évet az előirányzott 22 millió forint helyett 300 millió .felesleggel zártuk, anniak ellenére, hogy 800 millió helyett 833 millió forintot tudtunk beruházásokra fordítani. Emellett még, mint köztudomású, 50 millió forint kölcsönt is visszafizetett az államkincstár. Mindez úgy volt lehetséges, hogy pártunk az ország gazdasági életének megerősítése érdekében mozgósította a népi demokrácia politikai éd gazdasági erejét, » közben olyan c'töntő jelentőségű politikai események következtek be, mint a bankok, a nagyipar és az iskolák államosítása és a népi demokrácia teljes politikai kibontakozása. Csiaíkis ez a po-