Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

03 AB országgyűlés 92. ülése 1948. A régi állampolgársági törvény osztályjellegére mutat az a tény is. hogy a boncéi' tást kérő bizonytalan állampolgárságú egyénnek mindenekelőtt bizonyítania keilett kifogástalan magaviseletét, megfelelő vagyonát és azt, hogy öt év óta az adózók listáján szerepel. Természetesen a kifogástalan magavise" let alatt, amelyet a mindenkori kormány bírált el, azt értették, hogy a kérelmező híven szolgálja~e a kapitalista földesúri rendszert. Mutatja azonban a régi állampolgársági törvény osztályjellegét az is, hogy azokat, akik tíz évnél hosszabb ideig távol voltak hazájuktól, megfosztotta állampolgárságuktól. Az 1879"ben hozott törvény mindenekelőtt az 1848'as magyar szabadságharc külföldön élő emigránsai ellen irányult és azt célozta, hogy a dicsőséges szabadságharc külföldre menekült hőseit a magyar állampolgárok sorából törölje. Jellemző, hogy e törvény alapján vesztette el 1890 január 8-án a magyar nép történetének egyik legkiemelkedőbb alakja, Kossuth Lajos is magyar állampolgárságát. A törvény indokolása úgy szólt, hogy aki tíz évig engedély nélkül távol van, az hazájáról teljesein, megfeledkezett. Ezt merték állítani a magyar nép egyik legnagyobb fiáról, Kossuth Lajosról, akinek szinte minden gondolata hazája felé szállt. A külföldi jogrendszernek túlnyomó többsége nem ismeri a távollétet, mint az állampolgárság elvesztésének okát. Ennek ellenére az 1939:XIII. te. nemcsak, hogy megerősítette az 1879-es törvényt, hanem még tovább is fej" lesztete népellenes irányzatát. Ez a törvénycikk kimondja, hogy aki tíz éven túl megszakítás nélkül külföldön tartózkodik, azt automatikusan törölni kell az állampolgárok sorából. Becslésem szerint 1930 és 1940 között csak Franciaországban körülbelül ötvenezer magyar munkás és dolgozó paraszt élt, akiket a gazdasági válság és a politikai elnyomás üldözött ki Magyarországból. Ezeknek igen tekintélyes része az 1924—28-as időkben hagyta el az országot és így ez az állampolgár-ellenes törvénycikk, mielőtt még francia állampolgárokká válhattak volna, máris törölte magyar állampolgárságukat és így hontalanná tette őket. A legtöbb állam jogrendszere, állampolgársági törvénye törekszik arra. hogy a hontalanságot, vagy kettős' állampolgárságot kerülje. Ezt az elvet sérti meg az 1879-es, majd az 19119 : XIII. te. E törvénycikknél különösein kiviláglik az osztályjeileg, a dolgozó nép" ellen irányuló szándék. Hiszen a külföldön élő tehetősebb embereknek módjuk nyílott ama. hogy néhány napra hazautazzanak és így biztosítsák állampolgárságukat. A régi iáüampolgársági törvény, amelyet — mint említettem — az évtizedek folyamán további tizennyolc törvényeikkel és rtelndelettel módosítottak, rendkívül bonyolult és zavaros, alkalmas arra, hogy az állampolgársági kérvények elintézését gátolja és módot nyújtson arra, hogy a bürokrácia packázzon a dolgozó néppel. A beadott állampolgársági kérvényeket éveken keresztül fektették, é& olyan inunkásiokv akik Magyaroirisíziágon születtek és csak magyar nyelven tudtak beszélni, bizonytalanságban és nyugtalanságban éltek. Jellemző ecetként megemlítem, / hogy f » Szálas i-k or many nyugat felé mneküLésie során magával szállította a belügyminisztérium aktáit és iratait. A felszabadulás után a nyugaton megtalált iratok között közel harmincezer évi december hó 15-én, szerdán. BÀ O-intézetlen állampolgársági kérvényt találtak. Ezek közül a kérvények közül igen sokat néhány évvel azelőtt adtak be. Elképzelhető, hogy bans'- ezer és ezer ember pusiztult el azok közül, akiknek állampolgársági kérvényét a Horthy bürokrácia éveken keresztül elfektette. A kapitalisták és a földesurak uraűmát felváltotta a népi demokrácia, a muirJkás'ok és dolgozó parasztok unalma. A társadalmi változíásuak kifejezésre kell jutnia nemcsak a gaizdasági és politikai éleit síkján, de a társadalmi élet minden területén egyaránt. Ezért kellett megváltoztatni a régi állampolgársági törvényt és helyette olyan törvényjavaslatot hozni, amely nem sújtja a dolgozók százezreit, akik hívek a népi demokráciához, hanem sújtja a nép ellenségeit, az idegein imperialisták ügynökeit. Az új állampolgársági törvény* javaslat mindenekelőtt a

r dolgozó népet segíti. Engedje meg a t. Országgyűlés, hogy ennek aílátániasztására a törvényjavaslatból néhány paragrafust kiemeljek. A 27. § első bekezdése kimondja, hogy magyar állampolgárnak ismertetik el mindenki, akinek állandó lakhelye 1948. évi január első napján Magyarországon volt, küiiöMi állampolgársága pedig bizonyítva nincs és mind ő, mind szülei Magyarországon születtek. Ennek a paragrafusnak elfogadása tiz- és tízezer bizonytalanságban élő, még le nem gyökerezett magyar eonbeír sorsát azoninal biztosabb alapra helyezi. S'egíti a dolgozókat a 27. § 3. bekezdése isi, amely kimondja, hegy azok, akik 1939 előtt a gazdasági válság miatt külföldre kényszerülitek, egy éven belül kérhetik állampolgárságuk megadását, ' amit a belügyminiszter rövid úton teljesíthet is. Különös örömmel fogják fogadni a ma még külföldön élő, Magyarországból kivándorolni kényszerült munkások és> panasztok az új állampolgársági törvény 10. §-ának (5) bekezdését is, amelv lehetővé teszi, hogy azok, akik tiz évnél hosszabb ideje külföldön vannak s akiket a Horthy-fasizmus állampolgársági törvénye hontalanná tett, tömegesen, közös beadványban kérhetik honosításukat. Szimbolikus jeleintőséget látok abban, hogy az új törvényjavaslat az ilyen tömeges honosítási kérvényeiknél még a bélyegilletéktől is eltekint, sőt a belügyminiszter ilyen esetekben még további könnyítéseket is engedélyezhet. Örülni fognak ennek a szakasznak a külföldön élő magyar dolgozók, közöttük az a soík-isok ezer magyar bányász, aiki a legutóbbi hősies f r amciao r steági bányásizisztrájkban n yolchet'es harcban együtt küzdött frapeiia sorstársaival az amerikai imperializmus ellen, a Marishall; terv »láldásai« ellen és a fasizimua felé haladó francia kormány ellen. Ez a törvényjavaslat megkönnyíti-e harcos demokraták hazajövetelét, akik kiábrándultak a nyugati »paradicsomból« és vágyódnak újjászületett hazájukba. T. Országgyűlés! Vannak olyanok, akik kifogásolják, hogy az előterjesztett törvény java slat egyes egyéneket üldöz, sújt. Vájjon helytálló-e ez az aggodalom! Igen,

i helytálló. Az, új állampolgársági törvény.javaslat valóban módot nyújt arra, hogy a belügyminiszter egyeseket megfoszthasison állampolgárságuktól. A törvényjavaslat 16. §-a kimondd a, hogy a belügyminiszter mteigfoszthíatja magyar állampolgárságától azt, aki a kormány engedélye nélkül más ország 'közszolgálatába lép. Ügy gondolom, hogy az ilyen egyéneket, akik csak nevükben magyarok, valóban büntetni kell, az ilyenek nemcsak azt érdemlik meg, hogy állam-