Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-105

855 Àz országgyűlés 105. ülése 1949. nak kiadni, Végül kérem, hogy a törvényjavaslat tárgyaláséra a háizszabályok 95. s-a alapján p sürgősséget kimondani szíveskedjékELNÖK: A miniszter úr által benyújtott törvény j a viaislatot, amelynek kinyomatá'Sa és szétosztása megtörtént, az^ országgyűlés előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a miniszter úr által javasolt bizottságnak. Minthogy, a miniszter úr a törvényjavaslat tárgyalására mézve a sürgősség kimondását is kérte, amihez a házszabályok 95. §-ának (1) be-, kezdésében foglalt rendelkezés: értelmében a jelenlévő képviselők kéthíarmad többségének hozzájárulásai szükséges, ezért kérem azokat a képviselő urakat, akik a sürgősség kimondásához hozzájárulnak, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik-) Megállapítom, hogy a kétharmad többség megvan, tehát ilyen értelemben mondom ki a hktéirozatot. T. Országgyűlés! Napirend Szerint következik a közlekedésügyi' tárca költségvetésének álltalános tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Országgyűlés tudomására hozom, hogy a tárcához a Magyar Dolgozók Pártja, a Független, Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt jelentettek be szónokokalt, mégpedig Básta Rezső, Rubletzky Géza és Hégyesi János; országgyűlési képviselőket. Az országgyűlés a bejelentést tudomásul veszi. Gallai Lajos előadó uralt illeti a szó. GALLAI LAJOS (d) előadó: T. Országgyűliés! Ismertetni kívánom a közlekedésügyi minisztérfium 1949. évi költségelőirányzatát. Az előirányztait részletes taglalásánál látni fogjuk majd, hogy a minisztérium a megváltozott természetű feladatok megoldásához szervezetileg is r miként alkalmazkodik. Itt elöljáróiban csupán annyit kívánnék megemlíteirö, hogy a minisztérium egyes szakosztályait más gazdasági tárcáknál történít intézkedésekhez hasonlóan, operativ szervekké, a gazdasági életbe közvetlenebbül beavatkozó igazgatóságokká szervezték át. A minisztérium alá rendelt vállalatok egységes irányítása nagyobb mértékben meg lesz könnyítve azáltal, hogy a vállá

1 altok számiaidási rendszerének az elmúlt évben megkezdett átszervezése az 1949. évben be fog fejeződni. Az átszervezés az iparj számlakeret alapelveinek figyelembe vétellé vei »történik. Ennek előnyei! a vezetés szempontjából közismertek és így annak reszteltéit itt felsorolni nem kívánom, csupán megemlíteni, hogy. a közlekedésügyi tárca vonalán ez a munkia annál nagyobb jelentőségű, mert a legnagyobb vállalatok, az Álltaímvasutak és a posta számadásaikat korábban a kincstári számviteli rendszer szerint vezették. A minisztérium központi feladatának tekinti az; önköltségcsökkentés kimunkálását és ezen a téren az alárendelt vállalatokkal együtt halad és azokat ilyen irányú törekvésükben támogatja. Gondot fordít a. minisztérium a munka termelékenységének növelése és az önköltség további osökkentése érdekében az újító mozgalom támogatására is. Az 500/1948. közlekedésügyi minisztériumi rendelet a közlekedésügyi tárca keretében szabályozta a műszaki munkák díjazását és az újításokkal t klapössalatoö ügyintézést. Eddig 419 újító részesült jutalomban, vagy« elismerésben. Az elért megtakarítás összege évi 3,300000 forint. A több és jobb munka elvégzésével kapcsolatban említést érdemel az, hogy a közlekedési dolgozók közül 619 dolgozó évi immár hó 27-én, csütörtökön. 856 kapott élmunkás-kitüntetést, 359 dolgozó »Kiváló m unkáértkrki tüntetést és 49 dolgozó Munka- érdemren det. T. Országgyűlés! Rátérek a tárca előirányzatának ismertetésére. A 162,536000 forintos előirányzatból 95,388.600 forint az á'Uami és az államosított úthálózat fenntartásával kapcsolatos kiadási fedezésére szolgál. A 95,388-600 forintos hitelkeretből 65,096000 forint a szorosan vett útfenntartási kiadásokra, míg 16 millió forint az álliaimi kezelésbe iát nem vett törvényhatósági közutak karbantartása vaä kapcsolatos kiadásokra szolgál. Az útfenntrtási munkálatok keretében számos/ útvonalon, így a többi/ közt a budapest—balassagyarmat—kassai, a budapest— miskolc—kassai, a budapest—püspökladányi— ' ungvári, stb. útvonialakon helyreállítási munkálatokat hajtanak végre. Öss»zesten 534 kilométer kőburkolat, 56 kilométer keramitburko. 'lat, 907 kilométer betonburkolat, 416 kilométer aszfaltburkolat, 488 kilométer aszfaltos felületű útszakasz karbantartásáról és 514 kilométeres makadámútpálya hengereiévéről történik gondoskodás. Itt meg kell emlékezünk a közúti hálózathoz szerveeen kapcsoflódó közútá hidak előirányzatáról is- A budapesti állami hidak fenntartására a költségvetés 1,832.400 forintot, a budapesti roncskiemelésekre pedig 6.500-000 forintot, összesen 8>332.400 forintot irányoz eiő. A kiemelendő roncsanyag körülbelül 4600 tonna s'ályú lesz- A vidéki hidaknál felújításra és fenntartásra 9*400-000 forint, roncskienielésre pedig 9,500.000 forint jut. Vidéken kereken 4000 tonna roncsainyajj' kiemelése fog megtörténni. A vidéki roncskiemelési munkák költségei tehát magasabbak, mint a budapesti .hasonló munkák költségei, azonban ennek az a. magyarázata, hogy a vidéki folyómedrek jobban el vannak iszaposoeVa, a roncsok egyre mélyebbre kerülnek és így a kiemelési költségek is évről-évre emelkednek. A tárc'a út-, hídépítési és fenntartási programjának ismertetésével kapcsolatban meg kell emlékeznünk a tárca VIII. főosztályának irányítása alatt álló mélyépítőipar] vállalatokról. Az áHiaíinosítáissal állami tulaj; donba került mélyépítőipari és kőbányaipari vállalatokkal a közlekedésügyi tárca kezébe került a mélyépítőipari munkák lebonyolítása is. Ez az államkincstár számára kedvező helyzetet teremtett, mert lehetőség nyilt arra* hogy a vállalatok helyes szervezésével, az önköltségek leszorításával a kincstár szám-ára kedvezőbb feltételeket biztosítanak. Ezen a vomalon az intézkedések eredményeként az 1949. évben a szorzószám a mélyépítőiparban előreláthatólag 5 körül lesz. Ezt az eredmmyt a mélyépítő és kőbányaipari igazgatóság megszervezésével, majd a minisztérium VIII. /£' osztályává Való átszervezésével, a mélyépítőipari és kőbányaipari nemzeti vállalatok megalakítasávail készítették elő. Érdemes a mélyépítőipari vállalatok működésével kapcsolatban megemlíteni, hogy az állami kőbányaipari vállalatok, amelyek a kőtermelésí 98 százalékát képviselik, az 1948. évi 192.000 vágón termeléssel sziemben 268.000 vagonra emelik a termelésüket az 1949. évben és ugyanekkor 8 százalékos önköltség csökkentést hiajtanak végre. A mélyépítő ipari munkák tervszerű végrehajtásával kapcsolatban kell megemlé-