Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

83Í Az országgyüiés 104. ülése 1949. erők, sainte földrészeik vívják egymással; élet­halál harcukat, hogy egy ilyen ki» nemzet, mint a magyar, ebben a nagy világküizdelem­ben neítn jelent számottevő tényezőt. Mi nem vagyunk dönftő tényező a. nagy valágtküzde- . lemben» de tényezőnek érezzük magunkat és ezért felel ősségünk van. Visszavooahatatlaniul meghatározzuk helyünket a népek nagy küz­delmében- Mi a Szovjetunió oldalián a békét építő nemazetek sorába szegődtünk, velük vál­laltunk sorsiközösséget. Ez a, tábor egyre erősödik. Hősi népek, mindéin felszabaduló nép, a kínai és a saabad" ságukért küzdő gyarmiati népek erősítik sza­bad ságszerető, békére vágyó demokráciáinkat. A népi demokráciák szervezete, gazdasági, | társialf'salmi és politikai ereje napról-napra erősödik. A népi demokráciák fejlesztik hom- | védségüket és a Szovjetunióval egyetórtés­ben erősítik a béke frontját. Gerő miniszter úr, amikor beterjesztette a költségvetést, egy hivatalos, aa UNO konferen­ciáján elhangzott kijelentésre utalt, amelyből megtudtuk, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok hadi jellegű kiadásai az összes állami kr adások 97 0 /Vát teszik ki. Ezzel szembeoi ,a ma­gyar költségvetésben a honvéàeïkni célokra fordított összeg az egész, költségvetésinek nem egésziïfn 12°/<rát t'esjsi iki. Ez is megmutatja, búgj­ai magyar költségvetés milyen aránytalanul kis százalékát fordítja honvédelmi célokra. Amint vizsgáltam a honvédelmi tárca költ­ségvetését, mindinkább meggyőződtem arról, hogy az előirányzat szinte; alsó határát jelenti annak az összegnek:, amelyet honvédelmi ki­adásainkra fordítanunk fcell. Még ennek az összegnek a felhasználása mellett is a békeszer­ződésbein biztosított fegyveres létszámunknak csak egy hányadát tudjuk kiképezni és fegy­verben tartani. Ha. ki aikarnánk használni azt a keretet, ameflyet a békeszerződés részünkre, mint legyőzött állam részére biztosított, akkor ennek az összegnek többszörösét kellene elköl" tenünk. Ennél a kérdésinél az olasz rádiónak, illető­leg az olasz miniszterelnöknek egy rágalmazó megállapítására kell (kitérnem, amely szerint Magyarország máris, túllépte volna a békeszer­ződésben számára biztosított fegyverkezési le" hetőséget. (MABOSAN György (d): Az sem söpör a maga házatáján!) A magyar kormányzat azonnal visszautasi j totta a Magyarországot rágalmazó nyilatkoza­tot, amely egy olyan talajvesztett miniszter" elnök szájából hangzott el, akiről mindenki na­gyon jól tudja, hogy minden szavát, de talán még goiniqolatait is a dollárimperialisták: irá­nyítják. (Ugy van! Ugy van! a kormánypár tokon.) Ha az imperialisták zsoldosai csak egy ki­csit is számot vetettéi volna azzal, hogy a há­borúiban olyan sokat veszített magyar nemzet írek milyen emberfeletti erőfeszítést kellett tennie ahhoz, hogy a költségvetésben előter­jesztett összeget az újjáépülő honvédstégre for dáthassa, akkor nem rágalommal, hanem meg­becsüléssel és tisztelettel néznének; nemzetünk ós honvédségünk felé. Nekünk nincs szükségünk arra, hogy idegenből ideiguruló dollárokkal ide­gen érdekek céljaira fegyverezzük fel fiainkat» de még ha móüunjk volna is hozzá, akkor sem tennők. Ebben >az országban a munkásság és dol­gozó parasztság kezébein van a hatalom. Ezek ' LVi január hó 26-án, szerdán. 832 idegen érdekekért saját vérükből való vért, saját fiaikat nem áldoznák'fel. Ez a különbség a népi demokráciák és az imperialista kapitalisták kö­zött. Ez a különbség pedig olyan dönftő, hogy a mi egész emberi és nemzeti gondolkozásun kat, társadalmi szemléletünket örökre elvá­lasztja azoktól, akik csak a pénzen keresztül tudnak gondolkozni. Mi nem idegen pénzen szerzett zsoldosiLadsereget szervezünk, hanem a magyar nép igazi érdekeinek védelmezőjét a függetlenség, a szabadság, ,a békés fejlődés, a munkás^ ós parasztszövetség honvédségét épít­jük. A magyar nép hallatlan erőfeszítése tette lehetővé, hogy ekkora összeget fordít­sunk honvédségünk fejlesztésére. A stabilizáció biztosította államunk gazdasági életének: szi­lárdságát, a tervgazdálkodás és iparunk fej­lesztése megadta a lehetőséget arra, hogy hon­védségünket korszerűen fel tudjuk szerelni. Ezek után el tudjuk látni honvédségünket ru­hával, fehérneművel, bakanccsal, pokróccal és mindazokikal az anyagokkal, amelyeiket egy korszerűen, jól felszerelt hadsereig nem nélkü­lözhet. Mint parasztember, az előtt az óriási erő­feszítés előtt, amelyet ipari munkásságunk a felszabadulás után, az inflációs időkben és az­óta is állandóan tett, ,ai legmélyebb tisztelettel hajlok meg. De meg kell emlékeznem paraszt­ságunk munkájáról és erőfeszítéséről is. A pa­rasztság- évszázados nagy perét a földreform­mal lezárta ® birtokbavette a. vérrel és fköny­nyel áztatott magyar földet. A felszabadulás után elkezdte megszervezini ,a kifosztott földön a termelést, s ezt olyain erővel és hittel végezte, hogy éhezés helyett mindenkinek biztosítani tudta a mindennapi kenyeret. Mezőgazdasá­gunk fejlődése olyan terményeket és nyers­anyagokai juttatott közgazdaságunknak, ame­!ye t ket el lehet helyezni a külföldjön. Ezek ellen" értékrekéint iparunkat fejlesztő (nyersanyagokat vásároltunk. A parasztság mezőgazdasági termelése' most van átalakulóban s demokratikus hon­védségünk nevelése és felvilágosító i munkája jótékony hatással lesz paraszti fiatalságunkra is- hogy megértse azokat az elveket, amelyek a XX. század emberi együttélését irányítják. Hogy a népi demokrácia, a Maigyarorszá­go.n kialakított új társadalmi és gazdasági rend mennyire a nemzeti közösség és a dolgozó tár­sadalom érdiekéit szolgálja, azt a legjobban mu­tatja Gerő miniszter úr beszédének az a része, amelyben elmondta, hogy államosított iparunfc jövedelme 1050 millió forint, amellett, hogy ál­lamosított iparunk ezen az összegen kívül ösz; szes adózási kötelezettségének is eleget tesz. Ha erre az összegre felhívom a t. Ország­gyűlés figyelmét, ezt azért tes'zeni, mort hia nem tértünk volna át a szocialista gazdáliko­dásra, akkor .ez az összeg, amely majdnem azonos a honvédelem céljaira fordított összeg­gel eltűnt volna a kapitalista nagyurak zse­bében. Az államosítások tehát olyan jövedel­met juttattak államunk közgazdaságának, amely majdnem teljes egészében fedezi hon­védségünk költségvetési tételét. Beszélni szeretnék, t. Országgyűlés arról, a szellemről é s demokratikus nevelésről, amely ezt az új honvédségünket eltölti. Ami­kor száz évvel ezelőtt Kossuth Lajos szavára szinte a semmiből máról-holnapra megterem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom