Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

Az országgyűlés 104. ülése 1949. hogy e ezakférfiak — és a szakférfiak igénybevétele kormányzati program — jelentős részükben íélib/asználhatók legyenek a »épi demokrácia további munkája Során is. Méltóztassanak megengedni, hogy ezek után áttérjek az igazságügyi költségvetés szorosabb értelemben vett programjára- megjegyazfráx, bogy a dolog természetéből folyóan egy-egy szónoknak voltaképpen csak egy-két kiragadott m'Ozizanjattai viain módja foglalkozni. A költségvetés 'anyagának egészét a maga összességében áttekinteni, politikailag: és ^ szaksztejrűleg méltatni oly időt yenné igénybe, amennyi rendelkezésünkre nemi áll. Általánosságban meg kell állapi taruotiib hogy az a beszámoló a priogramiatikus kijelentéseknek az az, összessége, amely az igazságügyi költségvetés indokolásaiból ós az ahhoz fűződő számadat okból kibontakozik előttünk, mindannyiunk számária megnyugtató. Megnyugtató abibiatni az irányban, hogy .az igazsálgügyi kormányzat részéről valóban a* legmeszszebhmenő erőfeszítés* történik azért, hogy mind a jogszabályalkotás!, mind pedig a jogszabályalkalimazás és az igazságügyi adminisztráció méltó legyen azokhoe a feladatokhoz, atmelyeket bekereitez, betetőz, s amelyek megvalósitását a maga részéről is garantálni hivatott. A reforim-inunk álatok tekintetéiben a legfontosabbnak azt a bejelentést tartom, hogy mind a büntető, mind pedig a polgári bíráskodás terén egyöntetűen! és minden szakra kiterjedően meg fog valósiulni a laikus elem bevitele, a népi bíráskodás. Mi, akik eizit régebben is

1 kívánatosnak tartottuk és most természeteseBörömmel üdvözöljük, sohasem értettük ezt úgy, hogy abban ai bírói funkciót kifejtendő együttesben; egy elkülönzött valamit jelentéén a népi elem s» egy attól szintén elkülönzött, pláne azzal esetleg szembenálló elemet jelenítsen a szakszerű bíráskodás képviselője. Mi ezt nem így gondoljuk. Mi akként képzeljük db ezit a struktúrát, hogy abban egyfelől a tnépi elemnek, másfelől a, szakszerű elemnek mintegy amalganizálódjoia 'keli. Egyíbe keil forrnia, egybe kell olvadnia, egymást meg kell termékenyítenie a kétfajta elemnek, e ebből az együttesből fakad azután az az eredmény, emely különb, mintha a szakszerűséget teljesen kiizárnók és különösen külöttiib annál, ha a népiséget zárnék ki az ítélkezésből, ami egyébként fogalmilag sem képzelhető él a mi népi demokráeiánik elgondolásai és célkitűzései ímellett. Amikor azonban mindkét szakra, tehát mind a polgári, mind a büntető szakra vonatkoztatva megalkottjatik a laieizált bíróság, — amint erre a messzejövőbe vetett pillantásként múlt évi költségvetése, beszédemben is bátor voltam már rámutatni — lehetővé fog válni annak a sokmindenféle különb írós ágnak a megszüntetése, amelyeiknek egységesen kell beolvadniok a népi bíráskodásba, a laácizált bíráskodásba- Remélem» már a közeli jövőben lesz alkalmunk ezt minden téren tapasztalná. Legutóbbi költségvetési beszédemben mondottam, hogy hiteim szerint a uépbírálskodáö kiterjesztése lehetővé fogja tenni a bíráskodás egységesítését is, és a különbíróságok is beolvadnak majd ebbe az egységes bíróságba. Ez az a kívánalom, (amelyet most is bátor vagyok nyomatékosan hangsúlyozni, s 'remélem, hogy entnek a kívánalomnak indokoltságát az igazságügyi korimányzíat ©1 is fogja liismietraiiL évi január Uó 26-ám, szerdán. 8ÖÖ A büntető és polgári pernenditartás reformjának küszöbén állunk. Ez a büntető perrendtartásban valószínűleg fcevelsiebb újítással fog járni

% mint a polgári perrendtartásban, mert a bűnvádi eljárás sotón már megismerkedtünk és» népünk is megbarátkozott a népbíráskodás gondolatáívíal, sőt az egyfokú jogorvoslat rendszerével is. Másképpen állunk a polgári perrendtartás reformjával, ahol mindkét mozzanat újszerű lesz. MeggyőzJődésem, hogy polgári törvénykezésünk i® csak nyerni, mégpedig jelentékeny mértékben nyerni fog azáltal, hogy a laikus elem oda is bevonul ós a miaga életközelségével magát a bírástkiodást is népivé teszi. Kevésbbé vagyok bizakodó az egyfokú peroirvoislat rendszerével szembeni a polgári eljáoláissal kapósoiatbían. Régi szokáis dicsérni a mi polgári perrend tartáEunkat. Pllósz hatalmas alkotásaként, egyik legkiválóbb törvényhozási müvünkként tisztelik azt. Rendkívül nagyrabecsülöm Plószt és azt a munkát is, amelyet ennek a; perrendtartásnak az oísztrák Civilprozessordiniungbol és a Jurisdictronsnormfoól való átültetésével végzett. Külön elismerésstel vag*yok azzal a logikai tisztasággal szemben, .amellyel az osztrák perrendben megnyilvánuló elvek konzekvens keireisztülvitelére törekedett. És külön elismeréssel vagyok azzal a- tiszta és (szabatos' magyar nyelvvel szemben, amellyel ez ártörvény igen előnyösen üt el száímos elődjétől ós — sajmos — utódjától is. Meg kell azonban mondanom, hogy polgári perrendtartásunk törvényi rendszeréiben, idegenből fordított mivoltában valójában távol áll a honi szellemtől. Nem gondolok holmi megfoghatatlan metafizikai géniuszra, hanem gondolok a: miimdennlapi élet jelenségeire és tapasztalataira. Gondolok arra, hogy egy sokszázados együttélés^ kialakított bizonyos' gondolkodási és életformákat, társadalmi szokásokat és •szükségleteket, amelyekkel nem hajlandók sem a bíróságok, sem a bírósiájg előtti peres felek szakítani egy mégoly kitűnő módosítás vagy átültetés

1 keâvéért sem. Grosschmid szokta volt mondani, hogy nekünk voltaképpen közvetve törvényhozónk a német vagy az osztrák, és amíg ott iefordítatlan törvény van, addig nekünk nem szabad, hogy nyugvásunk legyen. Máshelyütt^ azt mondja Groisschmid, hogy miután Németország így közvetve törvényhozóink, voltaképpen, nekünk azokat a törvényeániket isi ott kellene megrendeltetnünk és az ottani gondolkozása foirmákba belepréselve kellene az ő révükön megismernünk, amelyeknek megalkosára amott nem is» merült fel szükség. Ezek gúnyos megjegyzések; sajnos, jogo sultan és indokolatlan gúnyos megjegyzések. Az igazság azonban az, hogy valójában a re" spektustól haptákba dermeidtünk mindannyiszor, valahányszor a német _ jogalkotás valamelyik metafizikai, idealisztikus elemektől; át" meg átitatott termékével állottunk szemben, s ezt a dermedt haptákot csak most igyekszünk a felszabadulás óta fokozatosan levetkőzni magunkról. \ Azt kérem az igazságügyi kormányzattól, hogy perrendtartásunk újjáalkotásánál vegye számításba azt a körülményt isi, hogy etnnak egész rendszere tőlünk messzefekvő német metafizikai elgondolásoknak, doktriner kialakulásoknak tükrözője, amellyel teihát tuda