Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-104

759 As országgyűlés 104Í ülése 1949. zetőben felvázolt program bizonyítják, hogy igazságügyi kormányzatunk is felkészült arra, hogy megfelelő jogalkotásokkal a jövőben maga is' hajtóereje legyen, a további fejlődés­nek. A multévi éis a jelenlegi költségvetés össze­állítása között ©liíelt időben bekövetkezett kon­szolidáció és gazdasági, politikai fejlődésünk felfelé ívelő vonala jellemzi állami életünknek ezt a szektorát is. Népi demokráciánk fejlődé­sét nemcsak politikai és gazdasági eredmé­ny einkkei mérhetjük; hűen tükrözi vissza a ha­ladást a köz- és jogbiztonság fejlődése is­Mindez, bizonyító örvendetes jelenség, hogy a köztörvényi bűncselekmények száma napról­napra csökken. A bűnözési statisztikáik általá­ban csökkenést^ mutatnak. Kohamoisan esik vissza a gazdasági bűncselekmények szarnia is. Mindez arra mutat, hogy az ország népének szociális helyzetében beállott javulás, az élet­színvonal emelkedése, a munkalehetőségek biz­tosítása, a holnapok biztonsága a legjobb esz­közök a bűnözés ellen. Nem véletlen tehát, hogy a munkásbíróságok stóátmát is csökkenthettük és a még működő munkásbíróságok is ma már estek betenkint kétezer tárgyalnak. (10.30.) Ter­mesze tes következménye ez a stabilizációnak, a tervszerű gazdálkodásnak, állami szektoraink növekedésének, a kereskedelem- és' ipar terén közé létünket és közgazdaságunkat jellemző kon sz oli dáeiónaik. A népi demokrácia* a munkásosztály vezető szerepe, a népi demokrácia rendje új társa­dalmi erkölcsöt alakít. Ez az új erkölcs .a, szo­cializmust építő népi demokratikus rendszerinek minden más rendózerével szemben való maga­sabbrendűségét fejezi ki. Az új morál maga­sabbrendűségét bizonyítja a bűnözés csökke­nése, bizonyítja aizi, hogy munkásbíróságaank munkája napról-napra csökken. A mi népünk, amely a muiikaverseny szel­lemével, építőmunka jajnak erejével bizonyítja erkölcsi nagyságát, nem vérszomjas 1 , nem ve­zeti a bosszúállás szelleme; van benne, keli le­gyen benne egészséges gyűlölet ellenségeivel szemben, amikor azonban ítél a bűnösök felett nem bosszúvágy vezeti. A népi demokrácia erejének, népünk er­kölcsi nagyságának bizonyítéka, hogy a fel­szabadulás után alig három esztendővel már közkegyelmet gyakoroltunk. Kegyelmet ad­tunk azoknak a bűnösöknek, akiknek cselek­ménye eimtberileg menthető indokokból fakadt és azoinak, akiknek bűne társadalmi súlyánál fogva méltányos elbirálást érdemel. A magyar köztársaság megalakulásának második évfordulóján, az 1848—49. évi szabad­ságharc és forradalom jubileumán demokrá­ciánk általános kegyelmet gyakorolhatott. Az 1948: VI- te. alapján közel 7000 ember kapta vissza szabadságát. Ilyen közkegyelmet Ma­gyarországon kormány még soha nem gyako­rolt. Horthy kormányzatának húsz^ év kellett, kormányzásának huszadik évfordulóján gyako­rolt először kegyelmet politikai bebörtönzöttek felett és ennek a kegyelemnek határa is csak a három hónapra elítéltekig terjedt. A magyar demokráciának nem kellett húsz esztendő és kegyelmet gyakorolhatott közel hétezer olyan elítélt felett, akánek büntetése nem három hó­nap, hanem három év volt. De az erőnek és türelemnek meg tovább­menó bizonyítékát is adtuk. Folyamatban vau &L össze« gazdasági bűncselekmények miatt el­évi január hó 26-án, szerdán. 760 ítéltek felülvizsgálása a valutázáséit, chempé­szésért, iátrdrágításért, feketézésért hozott ítéle­tek revíziója. Természetesen nem a hivatásos csempészek* valutázók és egyéb gazdasági bű­nözők eise tében. Rendeleteink lehetővé tesoik. hogy az xgazságügyminiszter kegyelemre, ' büntetés­csökkentésre, vagy annak elengedésére ter­jest-zen fel javaslatot a köztársaság elnökéhez. és fogházbüntetés esetén a felterjesztéssel! egy­idejűleg felfüggessze a büntetés végrehajtásájh. A gyakorlat a z t mutatja, hogy olyan esetek­bem» amikor termelők nehéz élelmezési viszo­nyok közepette, nem tudatos antidemokratikus iszándékkal köveiilték el törvénysértő cseleke­detüket, olyan esetekben, amikor dolgozó kis­emberek saját ellátásuk érdekében kerültek szembe a törvényes .intézkedésekkel, az el*­ítéltek már nagyrészt mentesültek büntetésük alóli. Negyvenezer ilyen ügy van felülvizsgá­lat alatt, 35.000 termelőt mentesített már igaz­ságügyi kormányzatunk a kiszabott pénzbün­tetés terhe alól és közel 2000 esetben fogház­büntetést^ is felfüggesztett. A felülvizsgálat során még népbárósági ítéletekre is sor ke­runeteitt íés a «népbíró^ágok által kiszabott büntetésteket i, s felfüggeszthettük. A háborúutáni viszonyok szükségessé tet­ték, hogy egyes köztörvényi bűncselekmények elkövetése esetére statáriális eljárást sílfcal­miazzunk. A z országban uralkodó rend. a köz­és jogbiztonság nagymérvű fejlődése ma már arra ie lehetőséget nyújt igazságügyi kor­mány zatunkinak, hogy a statáriális ítéleteket is felülvizsgálja- A gyakorlat tszerinit több esetben st - táriái is bíróságok áltaq kiszabott büntetéseket is felfüggesztettünk. Ellenségeink a magyar népi demokráciát sokszor vérszomjasnak állítják be, olyan _ or­szágnak), ahol terror uralkodik, ahol náncs bírói függetlenség. Kétségbevonják, hogy_ bíró­ságaink ttörvónyes formák, a védelem jogai­nak biztosítása mellett, a törvényes formák betartásával ítélkeznek. Mi a valóság? Ma­gyarország a felszabadulás után az^ 1945. év elejétől kezidve az országot és népet ért hábo­rús katasztrófa előidézői bűneinek számon­kérésére az egész országban 24 népbíróságot és melléjük 24 népügyészséget állítottunk fel. 1948 elejéig mind a 24 bíróság és népügyéí^ ség működött. Ettől az időtől, tehát 1948 elejé­től kezdve a háborús és népellenes bűncselek­mények nagy részének letárgya-ása után a nép­bíróságok túlnyomórészét megszüntették és* ma összesem t csak hat népbíróság és népügyész­ség műk°difc. Népbíróságok elé került Magyarországon összesen 43.850 ügy. Ezek közül népbíróságaink letárgyaltak és lezártak már 38.983 ügyet. Folyamatban lévő népbírósági ügy ma összer sen csak 4873 van. A letárgyalt közel 39-000 ügy­ben ítéletet hoztak 20.630 ügyben és elítéltek 21.537 személyt, 12.840 ügyben pedig felmentet­tek a vád és 4 következményei alól 13.654 sze­mélyt. Ez annyit jelent, hogy a letárgyalt ügyekben Összesen perbefogott 35.191 személy­nek 38.8 százalékát, tehát több mint egyharma­dát népbírósiágaiink felmentették a vád és annak minden következménye alól­Nem vezette tehát népbíroságainkat el­vakult gyűlölet, hanem messzemenő türelem és tárgyilagosság, amit nem egyszer túlzott

Next

/
Oldalképek
Tartalom