Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.
Ülésnapok - 1947-103
737 Az országgyűlés 103. ülése 1949. Gyula a kultuszminiszter, szláimos reformmal eljutottunk oda, hogy a múlt terhes hagyományait felszámolva,, egész népünk kulturális, színvonalának emelésére új irányt adhatunk népnevelési politikáinknak. Ez az új irány a népi demokrácia stzseiUemenek alkotóerejéből •teremtődött. Az eigész nemzet áltaJámcB kulturális színvonaljainak emelésére törekszünk. A nevelők előtt olyan lehetőségek nyíltak meg, amilyenekre még a magyar történelem során nem volt példa, A lehetőségekkel együtt azonban a feladatok is megnőttek, és megnőtt a felelősségűink is. A mult hagyományai, amelyek felnevelték a mai nevelőtársadalmat, terhes örökségklánt maradtak ránk. Ezt tudja a kultuiszkormuányzat, s ezért egymásután szervezi meg iaz átképző tanfolyamokat és megadja a tanítóságnak a, lehetőséget arra, hogy az általános! iskola, követelményeihez, képest «zsákonként olyan képesítésire tegyen szert, amely megfelel ai magasabb oktatási^igényeknek • Jól tudjuk, hogy máról-holnapra nem lehet megvalósítani egy társadalom nevelésének forradalmi átalakulását. Az 'oktatód karinak politikai, társadalmi szak- és kulturális átképzése oly hatalmas munka, amely időt követel. Az a jól átgomdolt lendületesség azonban, amelyet Ortutay miniszter úr minisztersége alatt tar pasztalunk, példa nélkül való gyorsasa iggal meg fogja vialósítani ezt a nagy átnevelő munkát. Természetesen nemcsak a kormányzat segítsége és ösztönzése, hanem a nevelői kar jóindulata, tanulnivágyása és az új idiők szelleméibe való beilleszkedni akarása is kellett ahhoz, hogy meg tudjon valósulnia az általános iskolák követelményeinek megfelelő oktatási rendszer. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a nevelői kart. akkor azt látjuk, hogy niagy általánosságban: meg van a vágyta arra, hogy a népi demokráciái eszméit megismerje, és' abba beleilleszkedve, olyan szellemben végezze oktató munkáját, amely megfelel a szabad népek haladó szellemének és annak a fejlődésinek, amely dolgozó népünk érdeke. Itt külön rá kell térnem, a ped o gógusojk szahad szakszervezetének hatalmas szervező 'és nevelő munkájára. Mióta a felszabadulást követő időben a pedagógusiclk szabad szakszervezete kiépítette szervezeteit, azóta, a, legelkagyottabb faluban h< azt érzi az ott élő nevelő, hogy nincs magára hagyvai, nines a világtól elvágva, hanem beletartozik egy olyan közösségbe, amely ha kell, segíti, táimogatjla, ha kell, az érdiekeit megvédi és szakszempontból megaidßa a szükséges támogatást, tanfolyamokon gondoskodik kultunálisi ós politikai neveléséről, amely nélkül 'öntudatos nevelő munkát végezni nem lehet. Hatalmas feladatokat oldott meg már eddig is a, pedagógusok szabad szaksizerveziete. Ki; emelte a nevelő társadalmat abból a kisebbségi érzetbőL amelybe a. muH társadalmi rendszer magatartása, taszította. Tudatosította ia nevelőkben azt, hogy a nemzet életének egyik legjelentősebb feladatát oldják meg, amikor a jövő generáció társadalmi, kulturális és politikai szemléletét formálják. Ez a feladat valóban öntudatos! nevelőket, politikailag tájékoizott és az emberi élet niagy összefüggéseit ismerő, a tudományos kutatások eredményeivel tisztában lévő nevelői kart kíván. Ebben nyújt segítséget a szakszervezet, és 1 ezt a feladatát szinte miailadíéktaianiul .oldotta meg. ORSZÁGGYŰLÉSI NAPLÖ V. évi január hó 25 L én, kedden. 738 T. Országgyűlés ! De nemcsak a nevelői kar játszik fontos ós döntő szerepet az oktatásban, hanem igen jelentős szerepe van a tankönyvnek is. Ha ebből a szempontból nézzük a népi demokrácia kultuszkormányának munkáját, akkor azt látjuk, hogy Eötvös 1 József óta a magyar kultúrpolitikában nem volt olyan nagyjelentőségű reformmunka, mint amilyent most, különösen Ortutay mi" niszter úr alatt végeztünk. Nem akarok itt közhelyeket emlegetni, de általánosan tudott és elismert tény, hogy a magyar tankönyvek európai viszonylatban is 1 a legelső helyen állnak, mert eeryrészt az oktatást megkönnyítik, másrészt olyan színvonalon mozognak, az iskolát végzett tanulókat olyan általános műveltséghez juttatják- hogy vele az élet és az ember dolgaiban helyes eligazodást kap nak. ^Egységes, nemzeti társadalmat, kiegyenlítődött társadalmat nevel az új magyar iskolarendszer, amely társadalomban egyetlen szempont a döntő, kinek milyen a képessége, ki hogyan dolgozik és eszerint találja meg mindenki a helyét, a megbecsülését a z életben. T. Országgyűlés! Rá szeretnék itt még mutatni egy olyan kérdésre, amely édesen rávilágít a néni demokráciákat jellemző új szellemre. Ez az a gondoskodás, a.melyet U3 oktatási rendszerünk azoknak a gyengébb ké" pességű gyermekeknek számár, a nyújt, akik nem tudnak lépést tartani jó szellemi képességű tanulótársaikkal, A gyógypedagógiai oktatói rendszerre gondolok, amelynek az a feladata, hogy azokat is hozzájuttassa az alapműveltséghez akik szellemileg fejletlenebbek és nehezebben tudnak tainulni. Erre azért van szükség, mert minden társadalom egy e^ég jelentős százaléka olyan, amely nem üti meg az általános szellemi követelményt. Mivel a nemzet egyetemes szempontja azt követeli meg. hog v az egész társadalom elérjen egy átlagos és megfelelő kultúrszín" vonalat, így a nehezebb felfogású gyermekeknek külön rendszer Szerint való oktatása biz" tosítja azt, hogy hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak. A múltban nem volt ez a különválasztás. Az önhibájukon kívül kisebb szellemi képességgel rendelkező gyermekek fokozatosan lemaradtak iskolatársaik mellett és egy életen keresztül, a kisebbségi érzet ki* serte őket végig. Számosan közülük teljesen elzüllöttek és csak kártételei voltak a társadalomnak. De káros volt a z együtt való tanr tás a jó szellemi képességűek szempontjából is A tanítók helyzetét is megnehezítette. Ugyanis nem tudtak kellő ütemben oktatni és így a jó Szellemi képességű gyermekek is sokkal kisebb tudásra tettek szert, mint most, amikor a szétválasztást kérészül lehetett vinni. Ez szintén hatalmas eredményt hoziott Ismétlem, erre a példára azért tértem ki, mert ezen keresztül is bizonyítani kívánom azt, hogy népi demokráciánk kultúrpolitikája milyen emberséges szellemtől van eltelve és ez a szellem abban is megnyilvánul, hogy min" denki számára képességei szerint és lehetőleg magas színvonalú kultúrát akar adni. Csakis tanult és művelt társadalom válhatik az emberiség igazi értékévé és az ilyen megteremtésére való törekvés jellemzi egy társadalom emberi értékeit. Az 1849. évi költségvetés hatalmas fejlö" 47
