Országgyűlési napló, 1947. V. kötet • 1948. december 14. - 1949. április 12.

Ülésnapok - 1947-92

67 „ Az országgyűlés 92. ülése 1948» — mint említettem — sokkal kevesebb, 5283.2 millió forint volt ia kiadás, ezzel szemben most 9306 millió forint szerepel. Ugyanekkor a be­vételi oldalon a múlt évben 5265 millió forint szerepelt, most pedig 9340.5 "millió forint az elő­irányzat. A költségvetés számszerű összegének ilyen növekedése azonban nemzetgazdaságunk egész szerkezetének és !kö! t-s ég vét esünk szerkezet ének me.g"váiltiozásia folytán teljesem mást jelent mint jelentett a múltban a költségvetés össze­gének megnövekedése. Most a költségvetés ö-szegének megnővekedése mindenekelőtt azt jelenti, hogy népi demokráciánk:, nemzetgazda­ságunk növekszik és erősödik, hogy hatalmas összegekeit: tudunlk fordítani ipari, mezőgazda­sági, közlekedési, valamint szociális és kultu­rális beruházásra és építkezésre.. Jelenti! to­vábbá, hogy erősödik demefcratiku?- honvédsé­günk és demokratikus rendőrségünk, tehát erőpödik nemzeti függetlenségünk és javul hazánkban a köz., és vagyonbiztonság. Jelenti ezenkívül azt. hogy komolyan kezdünk rendet teremteni államháztartásunkban, mert — amint már említettem — megszüntettünk sokszáz alapot, melyekbe súlyos milliók folytak be s melyeken keresztül súlyos milliók folytak el lényegileg komoly ellem őrzés nélkül a költség­vetésen kívül» s moist, hogy mindez belekerült a költségvetésbe és ellenőrizhetővé vált, termé­szetesen megnöveli a költségvetés végszámait. Költségvetésünk kiadáíi oldalának leg­jelentékenyebb tétele az a 3320 millió forint, atmelyet 1949 folyamán álltam,! eszközökből be­ruházásra fordítunk. (Tops.) A hároméves terv 1949-re eső beruházásainak összege, melyeknek segítségévei biztosítanunk kell a terv megvaló­sítását két év és öt hónap alatt, természetesen ennél jóval nagyobb, előreláthatólag meg fogja haladni a 4300 millió forintot, de ebből 1000 milliót nem közvetlenül az államháztartás, ha­nem túlnyomórészt a közületek, a magángazda, sági szektor fedezne, kisebb részben pedig állami vagy állami érdekeltségű vállalatok, normális hitelműveletek útján biztosítanak. Ismeretes, hogy az 1947/48. évi költség" vetésben az állami beruházások céljaira csak 800 millió forintot irányoztunk elő, ami abban. az időben egyesek számára hallatlanul magas összegnek tűnt Nos, az 1947/48-as költségvetés előirányzatához 'képest a jelen költségvetésben az állami beruh ázások összege 415°/o-kal emel­kedik. Ez a hatalmas összegű beruházás né­pünk, országunk gyors felemelkedését hivatott biztosítani. Ez az összeg jövőnk együk legbiz­tosabb záloga. Ennek a 3300, illetőleg 4300 mil­lió forintnak nyomán, e hatalmas beruházások eredményeiként új ipari! üzemek, gyárak, vil­lamos erőműveik, hidak, gépállomások, bekötő és egyéb utak, kultúrintézmények tucatjait kapja a magyar nép. Ezek a beruházások, gép­állomások létesítése, az Öntözéses gazdálkodás kiterjesztésié, a tenyészállatok szaporítása, silók építése, nemesített vetőmag-ellátás, stb. útján nagy mértékben fogják előmozdítani auezőgafzdaiságunk fejlődését. Ë hatalmas beru­házások nyomán előreláthatólag már 1949 ősyéire lényegileg megszűnik hazáinkban a régi nagytőkés, nfagybirtoköíSt rendszer átkos örök­sége, a munkanélküliség. (Taps.) A beruházások legnagyobb résziét olyan létesítményekre fordítjuk, amelyek 1949-ben üzembe lépnek, de természetesen vannajk olya­nok is,/~amelyek átnyúlnak 195ö-re és vaunak évi december hó 15-én, szerdán. 6$; köztük olyanok is, amelyek már az ötéves terv előkészítését szolgálják, annak: az ötéves terv­nek előkészítéiét, amely hivatva van a ma­gyar ipar, a magyar közlekedés és & magyar mezőgazdaság teljes újjászervezését megala­pozni és amelyre az öt év folyamán — 1947 januári arákon számítva — előreláthatólag mintegy 25—26 milliárd forintot fogunk fel­használni. A kiadások növekedése — a beruházások összegének több mint négyszeresére való^ emel­kedése mellett — honvédelmünk fejlesztésévei, államvédelmünk megerősítésével, az iskoláik; a yízitársiilatok, a törvényhatósági állat­tenyésztési alapok államosításával, a törvény­hatósági utak jelentékeny részének állami kezelésbevételével stb. kapcsolatos. De termé­szetesen emelkedtek más kiadási tételek is, így nem utolsó sorban a személyi kiadások, amire még visszatérek. Mindenesetre meg kell jegyeznünk, hogy az 1947/48. évi és > a jelenleg beterjesztett 1949. évi költségvetés kiadásai adatainak mechanikus összehasonlítása nem ad világos képet a két költségvetési évi közötti időszakban bekövetke­zett változásokról. A két költségvetésben ugyanis nem ugyanazoknak a szerveknek és mem ugyanazoknak a feladatoknak szükségletei szerepelnek. Már említettem a közigazgatási ki" adások keretébe kerültek a megszüntetett ala" pök kiadásai, mint például az OTBA és a Föld­birtokrendező Alap, valamint az Árkiegyenlítő Alapok, továbbá a. Postatakarékpénztár üzemi kiadásai és az eddig letéti kezelésben teljesített kiadások is ide kerültek. Másrészt azonban az 1949. évi költségvetésben nem kellett gondos­kodni az időközben nemzeti vállalatokká ala" kult dohány jövedék, szeszeg-yedárúság, só jöve­dék, lottójövedék, állami pénzverő, valamint az egyes tárcák keretében kezelt kisebb üze­mek kiadásairól. A kiadások egyes főbb csoportjainak a múlt költségvetés megfelelő tételeivel való összehasonlításánál a következő képet találjuk: Személyi járandóságokra az 1947/48-as költ' ségvetésben 1.423,700 000 forintot irányoztunk elő- az új költségvetés pedig a személyi és szolgálati kiadások megfelelő alrovatain ugyanilyen célra 1.900,200.000 forintot. Ennek a két számnak formális összehason­lítása azonban teljesen téves következtetésekre vezetne. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy a múlt költségvetési év folyamán a közszolgá­lati alkalmazottak státusrendezése nem a költ­ségvetési év elején történt, hanem a költség­vetési év derekán és ennek kihatása tulajdon­képpen csak a januártól júliusig terjedő hó­napokban jelentkezett. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy ez év augusztus elsején a közszolgálati alkalmazottaknak engedélyezett 17 százalékos -jcizetéseimelés kihatásai már nem az 1947/48"as költségvetési évben» hanem az öt­hónapos pótköltségvetési időszakban jelent­keztek. Ezért az új költségvetés személyi já­randóságainak a tételét nem az 1947/48. évi költségvetés megfelelő tételével, hanem az 1947/48- évi meghosszabbított költségvetés öt­hónapi előirányzatának 12 hónapra átszámí­tott összegével, vagyis 1860 millió forinttal kell párhuzamba állítani, ammál is inkább, mert­hiszen az államosítás következmény ekéimen jelentkező létszámszaporulat lényegileg ebben •az Öt hónapban már megvolt, így *a két tétel közötti különbség lényegesen kisebb, mint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom